philcsy#131
"És vajon mire gondolhat egy félig meddig laikus?"
Nem csak "egy félig meddig laikus". A. Einsteinnek, B. Podolsky-nak, és N. Rosennek szintén ezen járt az esze amikor 1935-ben "Can Quantum-Mechanical Description of Physical Reality Be Considered Complete?" címmel megjelent egy cikkük. (Bár kissé másként fogalmaztak mint te.)
A szakirodalom ezt EPR paradoxonnak nevezi. Ezt David Bohm némiképp átfogalmazta, majd John Bell megmutatta hogy lehet kisérletileg eldönteni hogy "van-e valamilyen elmélet a kvantummechanika mögött" (ezeket rejtett paraméteres elméleteknek nevezik). 1982-ben Alain Aspect elvégezte a kisérletet, és az eredmény a klasszikus rejtett paraméteres elméletekkel összeegyeztethetetlen lett.
Einstein véleménye a kvantummechanikában lévő véletlenekről: "Quantum mechanics is certainly imposing. But an inner voice tells me that it is not yet the real thing. The theory says a lot, but does not really bring us any closer to the secret of the 'old one'. I, at any rate, am convinced that He does not throw dice." (Max Bornnak írt leveléből (1926 december 4.)) És a későbbiekben is sok gondot okozott neki ez a téma.