hauptkapitany#107
Pedig rosszabb szellemi kondicióban van. A régi korok embere művelt (tanult) volt a maga módján, amennyire és amire akkor kellett. Elismerem ahhoz hogy szellemi téren valaki elérjen valamit, ahhoz tanulni/tapasztalni kell. De mégis próbáld elvonatkoztatni a szellemi világot az anyagitól és jobban megérted mire akartam volna kilukadni. A szellemben a világhoz való viszony, a tudat, a felfogás és még sok minden tükröződik. Egy belső tartalom ami nem kizárólag az iskolapadban - hanem inkább akkor alakul ki amikor valaki odafigyel mindenre és gondolkodik rajta.
Az az átlagjobbágy elkészített olyan eszközöket és egyebeket a saját kezével, amit mások ma képtelenek lennének. Az eszével. És ma is a világról és életről is sokkal logikusabb, tisztább képük van azoknak a nem városi és nem agyoniskolázott embereknek - akikből egyre kevesebb van sajnos. Székelyföldön azért találni bőven.
Másra használjuk az agyunkat. Egyre inkább baromságokra, a fennmaradó részben meg magolásra. Általában mondom. Ha valakit átraknak hirtelen egy másik feladat elé, nem találja fel magát...
"A másik megjegyeznivalóm pedig az, hogy előbb-utóbb ki kell halnia az emberiségnek, hiszen az ember véges létezésű, korlátos, az univerzum pedig végtelen idejű. Legalábbis ma ezt tudjauk feltételezni."
Ezeket a kérdéseket nem lehet egykönnyen sarkítani, én úgy vagyok vele.
A végére egy más dolog ami eszembe jutott, a fórumozóknak:
Attól hogy valakit "utálnak" sokan (például én mint "náci") az még nem jelenti azt, hogy az illető jó úton jár. Elég bugyuta gondolatmenet. Legfeljebb csak annyit jelent, hogy elérte: ne tudjon rendesen vitázni, és ne tiszteljék a véleményét. De hát lehet fejjel menni a falnak nyugodtan, hisz attól megy előrébb a világ, hogyne...
Attól nekem még nem lesz egyből igazam hogy a vélt és valós ellenségeim szembemennek velem. Evvel csak önmagamat tudom igazolni, méghozzá hamisan...