Duna - Tisza Csatorna előnyei, hátrányai, megvalósulási esélyei
-
tomcat1 #26 "Tehát a Duna-Tisza Csatorna tervezését, a szóba jöhetõ változatok összehasonlítását azonnal meg kell kezdeni, hogy röviddel ezután megindulhasson a kiviteli tervek elkészítése. (A tervezésnek ezt az elõrelátó módját nevezem távlati tervezésnek.) A Duna-Tisza Csatorna létesítésének célja: a Tisza-völgy, a Körös-völgy, továbbá a Duna-Tisza hátság felszíni vízellátása és talajvizeinek dúsítása, a mezõgazdaság, ivó- és ipari vízellátás, az egészségügy és környezetvédelem (arborétumok és élõhelyek) táplálása, a Duna és Tisza közötti hajózás, továbbá a vízienergia-termelés érdekében. Hangsúlyoznom kell, hogy a Hátság talajvizeinek szabályozását a Duna-Tisza Csatorna semmiféle változatával sem lehet közvetlenül elérni; ezt a célt csak valamilyen felszíni vízrávezetéssel (pl. öntözéssel) lehet megvalósítani.
Ezért a Hátság vízellátására szivattyútelepeket kell építeni. Ezeknek a helye és vízszállítása (m3/s), egyfelõl a vízigények helyétõl és nagyságától, másfelõl a Duna-Tisza Csatorna vonalvezetésétõl függ. A szivattyútelepek teljesítményét (kW) pedig az szabja, hogy a vízkivételek közvetlenül a Dunából vagy a csatornából, esetleg mindkettõbõl történnek.
A Duna-Tisza Csatorna alapvetõ paraméterei:
– a dunai és tiszai torkolati helyek;
– a csatorna magassági helyzete (magas-vezetésû vagy mélybevágású vezetés)
– a csatorna vízszállítása (m3/s)
– a vízszállítás esetleges változtatása a dunai vízhozamok és más tényezõk, pl. az évszakok szerint, vagy a vízigények függvényében;
– a vízszállítás megosztása a Hátság számára és a Tisza-Körös-vidék vízpótlására
– a csatorna keresztszelvénye. "