Hadviselés a világűrben


  • [NST]Cifu
    #962
    Ha ezeket nem ismered, akkor nem fogod megtalálni. Itt nem megtalálásról van szó, hanem egy ismert szonda megfigyeléséről. A két dolog teljesen más. Észlelni lehet, megtalálni nem.


    Megint idézek tőled:

    Már írtam, de akkor leírom neked is, ha egy tárgy messze van, annál kisebbnek látom, ha már nagyon messze van, akkor nem látom. Ez infravörösre is igaz, hiába tér el a környezetétől ha annyira messze van, hogy nem látom, ennek nem a termodinamikához van köze, hanem vagy józan paraszti észhez, vagy ha tudományos közelítem meg akkor az optikához. Utóbbit biztos tudod, hogy a szögelbontás nem végtelen... ennyi.

    A fenti ehhez képest már elég nagy pálfordulás, nem igaz?

    Tehát 420W kisugárzott hő, 100 AU feletti távolság, és észlelhető. Csak eljutunk valahova.
    Akkor azt a részt, hogy nem felderíthető, végre magunk mögött hagytuk, ha jól tévedek, Most ott tartunk, hogy meg tudjuk-e találni.

    Azt már te magad is leírtad, hogy ez számítási teljesítmény kérdése (a nagyságrend aligha kezelhetettlen, lásd ATLAS példaban említett számok, csak itt ugye nagyságrenddel többünk lesz), és a szoftverek által azonosított gyanús célok emberi ellenőrzése.

    Tessék forrás: megfigyelés illetve keresés kutatás jelentése, értelemező kéziszótár
    ...
    Egész pontosan mire szeretnél forrást, és mire szeretnél számot? Alapvető fogalmi tévedésre mint mi a különbség a kereséses és megfigyelés között, nos, értelemező kéziszótár? Vagy a 7.osztályos tananyagot szeretnél, hogy a távoli tárgyak fényessége, mérete csökken? Vagy, hogy van olyan, hogy zaj, meg rádiózaj, mert erről soha nem hallottál, gondolom. Rendben, beraktam őket, csak neked. De én vagyok a troll, persze.


    Figyelmeztetés után Trollkodásért négy büntipont. Jól el fogunk játszani... :)

    Felhozok példákat, hogy milyen távolságból milyen méretű aszteroidákat fedezünk fel, felhozok számszerű példákat, hogy milyen távolságból milyen kisugárzás adott, és egy példát, milyen észlelési képességű távcsővel számolunk.
    Erre nekiállsz értelmező kéziszótárat linkelgetni. Igen, ezt hívják trollkodásnak...

    Ezzel alapvetően két probléma van. Egyrészt a képen nagyon sok pixel van, ami ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik mint a megtalálandó űrhajó, így kiszűrni lehetetlen. Másrészt a felbontás miatt nem lehet egy pár méteres űrhajót kiszűrni Mars közelében, persze több tíz km igen.


    Ahogy le is volt írva, egy feltételezett űrgyár a LMO pályán mozgást jelent, az ISS Alfa-t is meglátnánk, ha a Mars körül keringene. Igen, egy pixel méretű lenne, de az, ahogy kering a Mars körül feltűnne a képeken...
    Ugyanezen az elven találják meg az aszteroidákat is...

    De jó volna, ha most már te is bizonyítanád az állításid, és nem áthárítanád a másikra folyamatosan, hogy én bizonyítsam, de neked elég ugye kijelenteni!


    Bizonyítéknak nyilván nem felelnek meg a belinkelt képek, amelyeken a látható fény tartományában 45 méteres aszteroidát vettek észre 20 millió km-ről a Föld légköri torzítása ellenére. Nem elég az ATLAS honlapjának adatai, amely meghatározza, hogy a Föld légkörén át, 0,5 méteres tükörrel rendelkezű távcsövekkel 100 méteres objektumot tudnak észlelni 40 millió km-ről, és a pályáját hozzávetőleg megállapítani. Nem elég a felhozott példa a kisugárzott hőmennyiség és a távolság alapján megadott értékek a Voyager 1 esetében, és az alá rakott JWST érzékenységi adatok.

    Értem, ezek nem bizonyítékok...

    Végül is ez csak 768 km átmerőjű kb. Azért kb. mert pontosan nem tudjuk, mint ahogy a pálya is csak közelítőleges. És megint a kutatás szót nem érted, van kismillió Kuiper objektum, amiből ez megvan.


    A képet arra hoztam fel példának, hogy az általad belinkelt IR háttérsugárzásból hogy ugrik ki egy objektum.

    Méghozzá egy 2 arc sec-es felbontású képen. Számoljunk, 2 sec felbontás, 768 km átmérő, az cirka 79 000 000 km, vagyis ~0.5 AU (Astronomical Unit). Vagyis ha fél AU-ra lenne, akkor lenne egy pixel, és mégis látszik ~46AU-ról, micsoda meglepetés...

    A JWST felbontása és érzékenysége pedig ugyebár pár nagyságrenddel jobb (ott van az összehasonlító táblázat a #931 -es hsz.-ben).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.06. 17:01:38