Informatika és tudomány

Hadviselés a világűrben

  • [NST]Cifu
    #930
    A kerdes az, hogy az altalunk megadott, az urhadaszatban realisnak tuno ertekek eseten (beleszamitva az esetleges lopakodo technologiakat is) ez a tavolsag a naprendszeren belulre esik vagy kivulre. Amennyiben a naprendszeren belulre, akkor Irasidusnak bar elmeletben maximalisan igaza van, a gyakorlatban pusztan a kozelseg miatt megiscsak lathato lesz minden.


    Megjegyezném, hogy az űrhadászatnál én eleve jeleztem, hogy komoly méretű és mennyiségű megfigyelő műholdakkal, avagy égitestekre (Hold, Ceres, stb.) szerelt távcsövekkel figyeled majd a világűrt. A NASA-nak összesen 12 űrtávcsöve kering most fent (2 részecske, 1 infravörös, 3 látható v. multispektrális, 1 ultraibolya, 3 röntgen és 2 gamma tartományban dolgozó), az NRO-nak 32 ismert kémműholdja (látható, infravörös, radar, SIGINT/ELINT, illetve ismeretlen feladatú). Más képpen jelezve, az NRO költségvetése ~12 milliárd dollár, ami ugyan alacsonyabb, mint a NASA-é, ám a NASA nem csak az űrbéli tudományos munkával foglalkozik. Szóval a katonai felhasználásra mindig többet áldoznak, és itt nem csak az amerikai példát lehet elővenni, szinte bármelyik űrhatalmat vesszük elő, legyen szó Oroszországról, Kínáról, Japánról, stb., általánosan elmondható, hogy több katonai felderítő, mint tudományos műholdat bocsátanak fel. Oké, kivételek is akadnak, de itt az arányokra hívnám fel a figyelmed.

    Aki eleg fizikusnak erzi magat, az kiszamolhatna ezt az egyenletet, mert anelkul ennek a vitanak nem lesz eredmenye.


    Linkeltem már az Atomic Rocket űrbéli érzékelés oldalát, ahol képletekkel és forrásmegjelölésekkel is lehet találkozni. Úgy tűnik rajtam kívül senki sem veszi a fáradtságot, hogy végigolvassa... :)

    Nem tudom probaltal-e mar valami eros nagyitasu, kis latoszogu kezileg iranyitott tavcsovel vizsgalodni. Amennyiben igen, biztosan atelted mar, hogy veletlenul "meglokted", elallitottad a tavcsovet, es akkor vert kellett izzadni mire ujra megtalaltad a celt, foleg ha ismetlodo mintajuk hatterben kerested azt.


    Ismerem az érzést, hidd el, viszont itt nem kézi célkövetésről van szó, és nem feltétlenül egyetlen távcsőről...

    Az eselyek nagyon gyorsan meredeken zuhannak, es hatalmas radarkapacitas-novelesre lesz szukseged, hogy a teljes regiot le tudd fedni.


    Azért nem véletlen, hogy általánosságban nem radar-, hanem főleg infravörös, esetleg látható tartományban dolgozó (űr)távcsövekről beszéltem eddig. A radar-képalkotás mókás dolog, de új objektumok felfedezésére nem igazán elterjedt, inkább ismert célpontokról készülnek radarképek.

    Bár ilyen téren érdekes lehet, mit hoznak még össze, idén indítják az 5 tonnás ISAT radarműholdat, amely egy ~274 méterre kinyítható PESA radarantennával rendelkezik, kiváncsi lennék, hány PESA modul lehet rajta, és milyen felbontással képes dolgozni, lehet, hogy hatalmas űrbéli radarantenákkal az űrbéli felderítés sem lenne olyan elveszett dolog?
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.05. 08:19:21