-
Irasidus #929 Sok szálon fut a beszélgetés, így nem mindig könnyű követni ki mire gondol, főleg ha laikus nyelven ír. Természetesen ha az űrhajó startja ismert, mert történetesen valamelyik űrközpontból történik, akkor lehet a pályát követni egy darabig. De természetesen a pálya ismerete itt is csak közelítőleges, mivel több km eltérés lehetséges. Viszont én ezekből a megfogalmazásokból arra következtek, hogy nem start pontos idejéről, és helyérő beszél, hanem ha meglát valamit az űrben, a korábbi válaszom arra az esetre vonatkozott.: Én az érvelésem során egy megfelelően kiépített hírszerzési háttérből indulok ki. Értem ez alatt, hogy miközben épül a hajó sikerül róla némi információt begyűjteni. Ezeknek a birtokában megközelítőleg fel lehet becsülni a várható teljesítményadatokat. A hőmérséklet növelésével nem lesz valami fényesebb. A kiindulási pontot ismerve én azért feltételezek egy annyira pontos vektormeghatározást, hogy ne valahol teljesen máshol kezdjék az eltűnése esetén keresni. ... A másik, hogy ha takarásban hajtja végre a pályamódosítást, akkor a korábbi adatok alapján lehet következtetni a várható felbukkanás helyére.
Ha takarásba kerül, és pályát módosít, elég nehéz lenne újból megtalálni. Hajtómű alapján szinte lehetetlen észleni, korábban leírtam pár dolgot miért. De tegyük fel észlejük, mert pályát módosít, ebből az egy megfigyelésből nem lehet pályát számítani, ahhoz folyamatos, többszöri megfigyelés kelne, erre sokkal alkalmasabb a visszavert sugárzás, vagy rádiójel.
Az űrben mindenhonnan hő sugárzás jön, ezt hívjuk zajnak - infravörösben az égbolt fénylene, és sokkal több fényes dolog lenne rajta mint most! Már írtam, de akkor leírom neked is, ha egy tárgy messze van, annál kisebbnek látom, ha már nagyon messze van, akkor nem látom. Ez infravörösre is igaz, hiába tér el a környezetétől ha annyira messze van, hogy nem látom, ennek nem a termodinamikához van köze, hanem vagy józan paraszti észhez, vagy ha tudományos közelítem meg akkor az optikához. Utóbbit biztos tudod, hogy a szögelbontás nem végtelen... ennyi."Szóval állítod, hogy nincs összekapcsolt távcsövek hálózata infravörös vagy látható fény tartományban, majd kiderül, hogy voltál már egy ilyennél.Vagy én értek félre valamit? "
Nem interferométer nincs, hanem ilyen méretű összekapcsolt hálózat nincs mint a VLBA, ugyanis ezzel példálóztál. Az optikai/infravörös interferometriának korlátai vannak, és mivel egy távoli, igen kicsi hőforrást akarsz észlelni, annak nagyságrendel nagyobbnak kell lennie, mint amire képesek ezek az infravörös interferométerek. Azt hittem érthető amit írok."Szóval nem lehetséges, majd prezentálod a példát?"
A válaszom arra vonatkozott, hogy szerinted az mozgást kell érzékelni, és ezt csinálják az automata tévőcsőrendszerek. Ezek a szoftverek nem csak az elmozdulást nézik, mivel minden mozog a képen, az automatizálás ennél sokkal bonyolultabb dolog, és kissé naiv elképzelés, hogy pusztán a mozgást elég nézni. Másrészt nem győzőm ismételni magamat, hogy ezek nem százszázalékos hatékonyságúak, rengeteg zavaró tényező van, erre hoztam most már több nyers képet példaként. Sokszor mellétalál, vagy nem talál meg valamit, az ember viszont igen. Ettől még hasznos. A kép automatikus, a kiértékelés emberi közreműködést igényel, pályaszámítás meg több célzott emberi megfigyelést! Másrészt ezt nem lehet minden esetben alkalmazni, távoli égitestek esetében egyre nagyobb a hiba.A pályamódosítás akkor számít, ha az űrhajó folyamatosan módosítaná a pályáját. Érdemes visszautalni, hogy én eleve feltételeztem, hogy ha megvan egy ellenséges űrhajó, onnantól kezdve azt folyamatosan követni fogsz logikusan. Ha pályát akar módosítani, akkor azt is észre fogod venni.
Igen, ha megvan, lehet követni egy darabig. De ez esetben sem az esetlegesen bekapcsolt hajtóművet követed, hanem visszavert fényt, ami egy idő után nagyon kevés lesz az észleléshez."Hogy legyen gyakorlatiasabb példa, én a JWST-vel szoktam pedálozni, de több Sentinel szerű űrteleszkóp is megfelel a célnak. Ugyebár azért infravörös tartomány, mert kiugrik a "hideg" háttérsugárzásból az aszteroida imigyen. Mi pedig hőt leadó űrhajókra vadásznánk..."
A Sentinel nem konkrét célt keres, hanem sok aszteroidából azt amit éppen megtalál. Ezt a kutatás kb. 2,2 évig tart, míg a teljes lefedettséget eléri ("csak") a belső Naprendszerben, és még sok-sok év még az adatok kiértékelése! Másrészt az égitestek hosszan tartó követésére nem alkalmas, ami egy újabb érdekes problémát vet fel...! A JWST, ATLAS meg nagyon nem kisbolygó észlelésre lettek kitalálva. Ezt kifejtem. Amikor valaki számítógépet akar venni, és tanácsot kér tőled, akkor megkérdezed mire szeretné használni. Ugyanígy a távcsövekre esetében is sok különböző típus van, és mind másra jó. Egy kis távcső, mint a Sentiel nagyobb területet le tud fedni mint egy kis szögfelbontású távcső, viszont a nagyítása korlátozottabb.
Továbbá azt írja, hogy 100 méteres égitestet képes 40 millió km távolságból észrevenni, tehát egy ennél kisebb hőforrást, vagyis űrhajót nem. Nem a watt, teljesítmény számít, a felbontóképesség. Mekkora egy hajtómű szögfelbontása 40 millió km távolságból, és távolabbról?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.01.04. 20:21:31