-
Irasidus #914 Mint írtam a csillagászatban úgy hívják azt amit te passzívnak és aktívnak hívsz, hogy elsődleges fényforrás - vagyis fényt kibocsátó, és másodlagos fényforrás - vagyis fényt visszaverő. Másrészt a távcső és detektor nem tud különbséget tenni e-között a két fényforrás között. Tudod, ezek hullámhosszt érzékelnek, nem azt, hogy van-e energiatermelés vagy nincs. A fényforrások esetében ezzel az adattal (watt) jellemezzük azt, hogy mekkora télsímenyre van szükségük ahhoz, hogy megfelelően világítsanak, azaz egységnyi idő alatt végzett munkát jelent. Ez a teljesítmény nincs egyeneses arányban a fény intenzitásával, a fényerősséggel illetve az érzékelt fotonok számával (elég ha 15 wattos energiatakarékos égőre gondolsz, aminek a fényereje egy 100 wattosénak felel meg.)! A elektromágneses sugárzásnak három jellemzője van: a hullámhossz, a sebesség és a frekvencia, és minél nagyobb a szóban forgó hullámhossz annál kisebb az energiatartalma.
Tehát meg kell határozni a hullámhosszt, ahhoz, hogy érzékelni tudjuk. Tegyük fel ez megvan (a valóságban nem lenne). Mint írtam volt, egy fényforrásból a sugárzás széttartó, vagyis minden irányban egyenletesen terjed (fizika 7. osztályosoknak). Minél távolabb vagy, annál kevesebb foton fog az érzékelődbe (szemedbe) jutni, és mint írtam a teljesítmény nincs arányban a fotonok számával, sem a fényerősséggel. Miért probléma ez? Egyrészt azért, mert a világegyetem minden hullámhosszon sugároz, ezt hívják zajnak. Pár darab fotont nem fogsz megtalálni, mindenképpen kell annyi belőle, hogy meg meg tud különböztetni a háttérzajtól. Továbbá kevés fotonból nem lehet megállapítani, honnan jött, hiszen minél nagyobb a nagyítás, annál nagyobb a pixelezettség is, és a pixel a nagyítást növelve egyre nagyobb területet fed le, ezért fontos a felbontás.
Voyagernél éppen azért találták meg mert tudták mit keressenek, az, hogy mennyi idő alatt találom meg amiről mindent tudnak, tehát a kisugárzott rádiójel hullámhosszát, a Voyagerek pályáját, pusztán a technikai adat (tehát tökéletes példa a Parks, NASA segítség nélkül nehezen találták meg, és itt arról van szó, hogy egyáltalán nem tudjuk a pálya adatokat, igaz?). Másrészt itt ugye rádióhullámokról van szó, ami nem infravörös, így más tulajdonságai vannak, ezért is ezt használjuk nagy távolságú kommunikációra és nem az infravörös hullámhosszt. Mert más a kettőnek a tulajdonsága, így nem lehat analógiát vonni az infravörös távérzékelésre. Éppen ezért az interferometria a rádiótávcsövek esetében szinte korlátlanul használhatók, addig az infravörösben, és optikai hullámhosszon csak megkötésekkel, és bizonyos dologra használható. Jó lenne, ha hullámhosszakat nem kevernéd állandóan! A VLT egy nagy kísérlet is volt egyben, (amúgy csak mellékesen én voltam ott, pályázat keretében), ami megmutatta a korlátokat is egyeben az optikai interferomtriában, ezért is építenek ma óriástávcsöveket és nem sok aprót amit összekötnek. Másrészt az interferometra mérést nem lehet automatizálni, ez komoly modellezést kiván. Ha gondolod, linkelhetek erről anyagot.
Mozgás érzékelése ezért nem lehetséges mert minden mozog a képen (zaj), ez egy NEO égitest és ezek automatikus képek:
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.01.02. 15:32:12
