-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#911
Nincs olyan, hogy aktív hő, meg passzív hő.
Passzív: nincs saját hőtermelése
Aktív: van saját hőtermelése
Csak nem olyan bonyolult ennek az értelmezése...
Teljesen mindegy hány MW energia a kiinduló sugárzás, ha egyszer a sugárzás széttartó, vagyis minden irányban egyenletesen terjed; vagyis diverngens, ami miatt egy idő után már nem lesz elég foton a képalkotáshoz!
Látom még mindig nem olvastad el a #715 -öst. Ahogy a belinkelt Atomic rocket linket sem. Nyugodtan lehet felkiáltójeleket használni, csak ugyebár miről beszélünk, ha én leírok / linkelek valamit, Te meg csak azért sem arról beszélsz.
Sajnálom, de nem láthatsz akármit, akármilyen messziről, nem a Mw számít, hanem a fotonok mennyisége, száma!
Mitől is függ az infravörös tartományban a fotonok száma? A test hőrmérsékletétől. Lásd még thermográfia...
Továbbá én nem állítottam, hogy bármilyen távolságból meg lehet látni. Én azt mondtam, hogy amelyik test hőt ad le (Termodinamika törvénye), azt bizony észlelni lehet. Sehol sem említettem, hogy ehhez kis méretű tükör kell. A hőmennyiség, amit leadsz, azért fontos, mert energiát jelent -> észlelhetőséget növelő tényező.
Ezért fogják előbb-utóbb mindenképpen észrevenni az űrhajót, és ha észlelték, akkor a már említett folyamatos követésnek köszönhetően tudni fogod merre jár. Állandóan...
A Voyagerek rádiójelét azért tudjuk észleni, mert tudjuk mit keresünk, ismerjük a frekvenciát és jel erősségét, ha a pontos pozícióját nem ismernék, és pontos hullámhosszát sem, nem is találnák meg; mert tökéletesen beleolvadna a hátérzajba. Itt egy nagyon kis pontra irányították a megfigyelést, amit úgy tudtak megtenni, hogy tudják hol van, ismerik a pálya adatait.
Idéznék pont a te linkedből:
"In a remarkably sensitive complementary observation, the NRAO's Green Bank Telescope (GBT), which is the world's largest fully steerable radio telescope, easily detected Voyager's signal, picking it out from the background radio noise in less than one second."
Innentől nem az a kérdés, hogy felderíthető-e (az), hanem az, hogy mennyi idő alatt találnák meg. A Voyager azért merült fel példaként, mert ez a legtávolabb járó ember készítette űrhajó, amelynek egy ~22W teljesítményű rádióadóját észlelni tudjuk még ilyen távolságból is.
Hozzáteszem, hogy nem én tértem át a rádióhullámhosszon való működésre, hanem te, miután felhoztad az 1960-as évekbeli esetet a Parks rádióteleszkóp és az Apollo űrhajó között. Amely amúgy is azért irreleváns, mert konkrétan a Parsk személyzetének okozott gondot, hogy a NASA segítsége nélkül megtalálják az Apollo-t. Erről szól az egész film, hogy nem akarják elismerni a NASA felé a blamát, hogy elvesztették a céladatokat...
A VLBA rádiótávcsövek összekapcsolt hálózata, ami nem infravörös fényre érzékeny, nem véletlenül nincs ilyen infravörösben, vagy látható fényben!
Az előbb próbáltad bebizonyítani, hogy én nem értek az optikához, aztán most meg nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyod a interferometriát? Az olyan távcső-rendszerek, mint a Very Large Telescope akkor hogy kategorizálod?
Totális automatizálás nem lehetséges. Az űrben és műszerben, képalkotásban nagyon sok zavaró sugárzás, és tényező van, amit egy számítógép nem tud kiszűrni. Egy nyers kép nagyon zajos, és kaotikus, ezt nem lehet automatizálni.
Két probléma van ezzel. A belinkelt kép nem egy kép, hanem több képből összerakott mozaikkép. A másik probléma, hogy a mozgást kell érzékelni, ami ugyebár azt jelenti, hogy készítesz két képet, és ha a képen egy objektum elmozdul, akkor annak a mozgását kell érzékelni. Na ezt csinálja automatikusan a NEO kutató rendszerek nagy része...