-
Irasidus #902 Az infravörös fényt is össze kell gyűjteni, akárcsak a láthatót, hogy érzékeld, ez nem valami varázshullámhossz amit bármilyen távolságból észlelhetsz. Az infravörös távcsőnél is van olyan tétel, hogy felbontás, és érzékenység. Akármilyen kicsi dolgot akármilyen távolságból nem veszel észre! Így Marson vagy Mars körül, sem infravörösben, sem látható fényben nem fogsz apró részleteket, mint gyárakat, űrhajókat észrevenni sok millió km távolságból! Ugyanígy a radarhullámokat sem alkalmasak arra, hogy egy pár száz méter átmérőjű objektumot észrevegyél a Mars térségében, sőt azok a legalkalmatlanabbak erre. Ennek egyenlőre nem csak távcső méretbeli, hanem technikai és fizikai okai is vannak. Itt egy infravörös távcső fénygyűjtő tükre, ugyanúgy néz ki, mint a látható fénnyel működő társainál, és az elv is ugyanaz:
![]()
Az adatfeldolgozó szoftverek nem hatástalanok, csak nem 100% hatással működnek. Igen, ad jó adatokat is, meg nem jót is. Ezért kell átnézni, vagyis kutatni. Ezt nem lehet teljesen automatizálni, ez csak egy szűrés, hogy a végtelen adattengerben eligazodjunk, ez nem megoldás! De szerintem értetted a példámat, enélkül a magyarázat nélkül is. Az exobolygók esetében az adatok feldolgozásra kerülnek, ugyanis az, hogy egy jelet vesz a műszer az ezer dolog lehet, ennek egy részét ki lehet szűrni automatikusan, egy részét nem lehet, egy részét meg soha nem lehet, mert vannak egyedi esetek, egy része meg téves szoftver észlelés. Mindig szükség lesz az emberre.
Ok, tegyük fel állandóan szkenneled az űr. Az űr hatalmas, így olyan mennyiségű feldolgozatlan adatod lesz pillanatok alatt, amivel nem tudsz mit kezdeni. Még egyszer, nem lehet automatizálni ezeket a dolgokat, bármennyire szeretnéd. A Trójai-kisbolygós példáddal még mindig az a probléma, hogy tudod, hol keresed őket. Ha elegendően nagy a fény vagy infravörös visszaverő képessége, akkor meg lehet találni _célzott_ kereséssel, ugyanezt nem lehet ad-hoc módon belátható időn belül megoldani. Lásd például a Naprendszer felfedezése.
Valamikor, régen az Ausztrália Parks rádiótávcső vette az első holdraszállást, de egy rossz gomb megnyomása miatt a távcső elfordult, a pálya adatok elvesztek. Van erről egy jó film, Műholdvevő a birkák közt. Érdemes megnézni, mert azokról a nehézségekről beszél, amikor is csak itt Föld és a Hold között kellet megtalálni az apró Apolló űrhajót.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.25. 18:56:00
