-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#549
Ha egy rakétának 1000 km ről csak egy szögpercet kéne korrigálnia (mert egy szondára telepített zavarórendszer csak ennyit elér), de ezt nem tudja megtenni, mert szenzor kisül, amihez nem kell terrawattos energia, akkor kb 300m re eltér a kívánt iránytól, úgy már egy jó nagy hajót is elhibázhat.
Mikor írtam én olyat, hogy a lézer vakítás illetve aktív védelem nem működhet egyáltalán? Azt írtam, hogy a lézernek csak ilyen feladatkörben lehet létjogosultsága. Illetve hogy erősen igénybe lenne véve egy falkában támadó rakéta-támadás esetén. Gondolj bele, hogy akár csak 8 rakéta esetén mennyiszer kellene lőnie a védelmi rendszernek. 1000 km effektív távolság esetén 10km/s beérkező sebességnél ugye 100 másodperc lenne erre. És akkor még ugye az is probléma, hogy csak egy harci fejjel számolunk rakétákként.
Illetve nem számolunk azzal, hogy az elvakított rakéták még kaphatnak céladatokat a többi rakétától (méhraj-taktika, angolban swarm-tactics) egy adatkapcsolat megléte esetén. A szovjet P-700 robotrepülőgépek például már az 1970-es évektől kezdve így közelítették meg a célpont flottacsoportot (egy P-700-as nagy magasságban repülve követi és beméri a célpontot, majd az adatokat továbbítja a tengerszint felett haladó társainak, ha lelövik a nagy magasságban haladót, akkor az egyik P-700-as elkezd emelkedni, és megkeresi a célpontot, majd folytatja a lelőtt társa feladatát).
Ezért írtam, hogy ez korántsem egyszerű helyzet, de viszont ilyen léptékben ez a leghatékonyabb harci formula. Mivel a rakétákat bolygóközi viszonylatban is lehet indítani, így csak a rakéták mesterséges inteligenciájától függ, hogy mennyire lesznek hatékonyak. Arra meg már jó ideje képesek a meglévő eszközeink is, hogy maguktól felderítsék, kategorizálják és kiválasszák a célpontjukat.
A lézer védelem esetén viszont komoly problémákkal kell számolni, lásd alább...
Ami meg a gladiust és számszeríjat illeti : ezek miatt talán nekiláttak kiselejtezni a kardot, pajzsot, vértet? NEM.
Hol írtam én olyat, hogy kiselejteztek bármit is? Sehol. A példám arra vonatkozott, hogy a védelmi és támadó eszközök bizonyos esélyt adnak. Hogy jutottál el onnan ide?
A rakéta egy méregdrága egyszer használatos eszköz, az energiafegyver, ami képes lelőni, sokszor tüzelhet, energia van bőven, erről a reaktorok gondoskodnak, illetve az ellátó járműnek akár óriás napkollektorai is lehetnek.
Megint sorolhatom a már leírt dolgokat...
1.: Méregdrága, de hatékony, hiszen messze képes leküzdeni a célpontot. A hasonlatod olyan, mintha a levegő-levegő rakétákat (amik több száz ezer dollárba kerülnek) hasonlítanád a gépágyúkhoz (amiknek a lőszere ugye olcsó és sok van belőle). Mégis mikor küzdöttek le utoljára gépágyúval ellenséges repülőgépet? A vietnami háborúban. Még a sokat emlegetett gépágyú hasonlat is fals Vietnam esetén, hiszen az F-8-asok például hiába rendelkeztek végig gépágyúval, a légi győzelmeik bő 90%-át légiharc rakétákkal érték el...
2.: Két féle lézer létezik jelenleg, a kémiai (nagy energiamennyiség, viszont üzemanyag kell a működéséhez, tehát nem korlátlan a lövés lehetőség), és a szilárdtest lézer (ez az, amihez "csak" energia kell, viszont komoly problémák vannak az elérhető energiamennyiség terén). Kémiai lézerekkel jelenleg is tudunk 1MW-nál nagyobb energiát biztosítani. Szilárdtest lézereknél pár tucat kW-nál járunk jelenleg.
Én annyira engedékeny voltam, hogy 1MW-os szilárdtest lézerrel számoltam. Azonban ott van a másik említett probléma, 1MW-os lézer esetén mondjuk 30%-os hatásfok (megint nagyon optimista vagyok) esetén 3,3MW elektromos teljesítményt kell prezentálni. A maradék 70%-ot elfűtöd, tehát 2,3MW hőteljesítményt kell radiátorokkal elvezetned! (Kémiai lézer esetén annyival könnyebb a helyzet, hogy a keletkezett hulladékhőtől az üzemanyagból származó reakciótermék kidobásával megszabadulsz jó részben).
Emiatt nem tudsz folyamatosan tüzelni a lézerrel, mert előbb utóbb szépen elpárolg a saját hajód is...
3.: Napkollektorokkal elég macerás lesz ezt az energiamennyiséget biztosítanod. Az ISS Alfa nyolc nagy napelemtáblája összesen 3360 m2 felületű, és 262 kW elektromos energiát termel. Hát a 3,3MW elektromos teljesítményhez tényleg méretes napkollektorra van szükséged. :)
Megjegyzem, hogy ha arra célzol, hogy majd tárolod valahogy az elektromos energiát, akkor erre még ma sem nagyon vagyunk képesek, a kondenzátorok és akkumulátorok is továbbá nehéz és nagy méretű dolgok - nem véletlen, hogy tömegérzékeny helyeken a nukleáris energia kerül elő.
Már csak azért is, mert mi van, ha a Naptól távolabb kell harcolnod? A napelemek hatásfoka ugye távolság növekedésével csökken...
Az kimaradt a mikrohullámú hajtómű kapcsán, hogy az is sugárhajtómű, csak nagyobb hőmérsékletet lehet elérni vele. Így szerencsére a tervezők komolyan foglalkoznak vele. :)
Továbbra is: mekkora a hatásfoka? Mit említettem vele kapcsolatban? Akkor mi a fenéért terelsz és kötekedsz megint?