-
phantom66 #535 Leírom az érveim, majd az olvasók eldöntik ki mit fogad el:
"A világűrben nincs légköri torzítás, úgyhogy az infravörös vagy optikai észlelés/rávezetés sokkal hatékonyabb lehet. "
1 : A jelzavarást ki lehet terjeszteni infratartományba is, hogy hamis jelek tömegével árasszuk el a szenzorokat. Ha ezt be tudják mérni, akkor ezt el lehet végezni pl apró szondácskák tömegével is. Ilyesmi nem csak egy kishajó érdekét szolgálhatja, hanem a hajótest felé tartó rakétákét is.
Távcső nagyon jó amíg egy nagy célpont kiszámítható pályán mozog, ha kicsi összevissza cikázik, akkor kevésbé...
Ha több rakéta megy a hajó felé, több elhárítórendszernek kell foglalkoznia velük.
Nem hiszem hogy lenne olyan kombinált rendszer, amit a világon semmi nem zavar meg.
A rakétát a hajótesttől 100m re, vagy még rövidebb távon is ki lehet lőni gépágyúkkal, energiafegyverekkel.
Ha valamit nem tudnak pontosan bemérni, akkor annak esélye hogy zárótűzzel eltalálják, a távolsággal szvsz négyzetesen csökken, ugye területképlet alapján. Tehát ha nem tudják pontosan bemérni a 100km re levő kishajót, akkor nagyságrendileg milliószor kisebb az esély az eltalálására, mint a 100m re levő torpedó esetén, a torpedó meg nem gyorsabb milliószor.
Tehát szerintem azután érdemes bevetni őket, hogy az energiafegyverek megrongálták eléggé a védelmi rendszert.
Ha nem is valósul meg az irányított EMP fegyver, mondok egy másik lehetőséget is. Két kishajó megy egymás felé, a zavarórendszerek gondoskodnak arról hogy szenzorok tömegét zavarójelekkel árasszák el.
Ha az érzékelt adatokat kivetítik képernyőre akkor a kérdés az, hogy lehet egy kaotikusan kavargó masszában azonosítani az ellenséges hajót.
Az ilyen jellegű képfelismerési feladatokban egyelőre az ember a jobb.
Egy kishajó lehet nem a legjobb légköri vadásznak, de ettől még funkcionálhat pl bombázóként, nehézhelikopterként.
A mikrohullámú hajtóművek hatékonysága... ha az az alappremissza hogy 100 meg 1000 év múlva is ugyanazok a műszaki paraméterek lesznek mint most, akkor abban tényleg nem tudok résztvenni...
""Viszont a nagy hajóknak az az előnyük, hogy több az üzemanyaguk, erősebb a hajtóművük (vagy legalább ugyanakkora), nagyobb a deltaV-jük, erősebb a páncélzatuk és akár hónapokig vagy évekig is üzemelhetnek, míg a kishajók max csak pár napig."
Hajtóművek alatt nem mindegy, hogy hosszútávú ionhajtóművekről vagy kémiai hajtóművekről van szó. Tehát egy kishajó is képes lehet 10-20g s manőverekre is akár, kémiai hajtóművekkel, pár óráig.
A nagyobb hajónak is lehetnek óriás kémiai rakétái, vagy brutál erős ionhajtóművei, de szvsz egy idő után akkor is komoly probléma lesz, mit fognak kezdeni a hulladékhővel. A kishajónak nagyobb a felülete, amin át ki tudja sugározni.
"Ha a cirkálónak sikerül kilőnie a kishajók anyahajóját akkor csak simán arrébb megy és megvárja míg a kishajókon elfogy az oxigén, vagy az üzemanyag. Vagy jó messziről sorban kilövi a kishajókat. "
Pont az a lényeg, hogy a kishajók megvédjék a hordozót, mert azokat nehéz bemérni és eltalálni.
" Feltételezhető, hogy a cirkálónak erősebb fegyverzete van, például erősebb sínágyúja, ami nagyobb sebességre gyorsítja a lövedéket mint a kishajóké és míg ő lazán kerülgeti vagy kilövi a kishajók lassabb lövedékeit, addig a kishajóknak ez nehezebb, főleg, hogy kevesebb üzemanyaguk van a kitérőmanőverekre.""
Ha a kishajók lézerrel támadnak a szenzorokra, védelmi rendszerekre, azok elöl nehéz lesz kitérni.
Nyilván erősen kérdéses, mekkora lehet az a legkisebb hajó, ami elég üzemanyagot tud cipelni.