-
#392
Hála Istennek, ezek szerint mégsem fogalmazok annyira érthetetlenül. 
Ennek tükrében nincs is további hozzáfűznivalóm (eredetileg sem volt), köszönöm.
Viszont, itt most húznék egy vonalat, és ezúttal már szigorúan szubjektíve tenném hozzá a magamét a gondolatmenethez, "bevonva az űrt is", ha már az a téma. A lézernél személy szerint (az eddigiekből is kiderülhetett) éppen a hőbevitelt látom a kisebb, és a célpont eltalálását a jóval nagyobb problémának. A hőbevitel is problémás lehet (tükröződés, rétegvastagság sötöbö), ehhez kétség nem fér, de ez végső soron a sugárnyaláb széttartásával számolva is még mindig megoldható lenne "izomból", esetleg tűnődöm azon, bár kérdéses, mennyiben érdemes egyáltalán ezen rágódni, hogy pluszban a különféle elnyelődésekhez optimálisan más-más hullámhosszt is használhatnánk. Nem érdekes, a lényeg, hogy ennél nagyobb problémának látom a célkövetést, a stabilitást. Feltéve, hogy olyan távolságból osztjuk az áldást, amit még nem befolyásol számottevően gravitációs tér, még mindig valami elképesztő precíz és kis felbontású irányzásra van szükség, hogy a lézer vágjon, ne csak ökörhugyozást gravírozzon a másik mókusba, de a két űrhajó egymáshoz képest is teljesen általános mozgást végez, amit nyilván a mi oldalunkról stabilizálni lehetne egy szintig a hajtóművekkel, de azon túlmenően a "lézertornyot" tovább kéne finomítani mondjuk, giroszkóppal, vagy tudom is én, mivel - és ez feltehetőleg még mindig meg sem közelítené a "tűrhető" szintet, amekkora szögekkel ténylegesen operálni kellene a lehető legkisebb késleltetéssel; mindezt úgy, hogy ha a saját hajó ideálisan stabilizálva is van, az ellenfélé még foroghat úgy a mi nézőpontunkból, hogy még egyébként jól ponton ülő találat esetén is meg lehet cseszni az egész lézeresdit.
Tehát ennél okosabb dolognak látnék néhány korrekt, nagy hatótávolságú, durva önvédelemmel ellátott és célkövetésre bármilyen módon alkalmas rakétát, vagy böszme sok óccó, célkövetéssel ugyancsak ellátott nagy hatótávolságú rakétát indítani a célpontra; vagy akár olyan rakétákat is (most már megszaladt az agyam :D ), amelyek nem, mint hagyományos rakéta rombolnak, hanem egyfajta űrhajóról indított táv-lövegtoronynak, nem is, méginkább távirányított drónoknak képzelném el őket, amire olyan fegyvert pakol az ember, amit épp célszerű. Ne kérdezzétek, ennek mi értelme lenne, ha lenne egyáltalán, most csak úgy hangosan tűnődtem.