djhambi#33
Bocsánat, de szerintem ti nem értitek, hogy mekkora felelősség jár együtt a tudomány művelésével. Ez az a stabil pont, ami különbsget tesz hiedelem és valóság, hit és valóság között.
Fontos, hogy a valóságról a lehető legpontosabb képet kapjuk, csak olyan dolgokat kanonizáljunk a tudományokba, ami valójában létezik. Minden természettudomány alapja a fizika, ami a világunk működését leíró alapvető törvényeket ismeri meg. Ezek egyszerűek, általánosak. Formai leíráshoz szükséges a matematika nyelve. Egyéni kísérletek alapján gyűjt tapasztalatokat egy jelenségről, és ezek alapján felismer egy általános törvényt, ezt intuitív módon teszi meg, és ez a törvény falszifikálható, tehát elvileg tudnánk találni olyan helyzetet, ami megcáfolja, de amíg nem találunk ilyet, addig érvényben marad. Logikai úton igazolható, hogy ezek a törvények nem bizonyíthatók, tehát mindörökké feltevések maradnak, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy érvényesek, hiszen a bonyolult mérnöki munkák, épületek, gépek, készülékek ezen fizikai törvények szerint készülnek, és hogy működnek, nem dőlnek össze, bizonyítja a fizika létjogosultságát. Ha az elmélet megelőzi a kísérleteket és tapasztalatokat, akkor is csak akkor kerül be egy elmélet a Fizika Könyvébe, ha azt kísérletileg igazolták, hogy az a saját világunk tulajdonsága. Többek között ezért építenek manapság részecskegyorsítókat. A fizika egészen kvantumi szintig leírja a legősibb, legegyszerűbb törvényeket, ezért minden tudomány ősapja. A fizikusok megalkották a hidrogén bonyolult fizikai leírását, ha ezt az alkotóelemet felhasználjuk, bővítjük, netán bizonyos tulajdonságait megváltoztatjuk, akkor az a kémia tudománya. Mikor ezek az elemek bonyolult szerves vegyületekké, foszfolipidekké, fehérjespirálokká áll össze, akkor azt a biológia írja le. Kémiai és fizikai folyamatokkal jellemezhetjük Földünk geológiai tulajdonságait. A kozmológia egzakt tudomány, melynek alapja a fizika. Ha a villamosmérnökök szakmai tárgyait szemléljük, beláthatjuk, hogy nagy része az elektromosság elektromágnesesség és a kvantumfizika témakörének szakmai elbonyolítása. Tehát, amit a természettudományok állítanak, az a világ számunkra leginkább megfogható része, ez áll a legközelebb az abszolút igazsághoz. Egyszerűen támadhatatlan.
Azonban a humán tudományok nem így építkeznek fel, hanem a képviselői egymás meggyőzésével hitelesítik a tudományt. Összehasonlítva egy előző rendszerbeli történelemkönyvet egy aktuálissal láthatjuk a különbséget. A magyar irodalom értékei a magyar művelt értelmiség révén örökítődik és kanonizálódik, így az „igazságot” maga az ember befolyásolja. Tudnunk kell, hogy ez így működik, és el kell tudni fogadnunk, meg kell bíznunk a képviselőiben, hiszen ők a szakmabeli értelmiségiek, nem szabad engednünk, hogy saját gőgünk, vagy nemzeti szellemünk és akaratunk deformálja, eltorzítsa a valóság tisztán látását. Ilyen tudományokban is szigorúan szkeptikusan és tudományosan kell eljárni.
Ha így járunk el, akkor megmenthetjük a tudományok harmadik csoportját, mikor a két tudomány összeér, mikor a humán tudományok támadó felületet biztosítanak a természettudományoknak. Ilyen pl. az evolúció elmélete, mert bár számtalan tárgyi bizonyíték áll a rendelkezésünkre, a történelem távolsága miatt sokan elhatárolódnak az elmélet elfogadásától. Hasonló a közgazdaság-tudomány, megfigyelhetők a természettudományokra jellemző szabályozási folyamatok, de a társadalom maga, az emberi tényező gátolja a precíz modellalkotást.
Azért, hogy a természettudomány töretlen megkérdőjelezhetetlenségban tündököljön, a természethet méltó módon kell művelnünk. Aki ezt nem érti, az nem ért a világot, nem érti azt, ami van, és ezért azt sem tudja, hogy mi a képzelet és a realitás határa. Aki ezt nem érti meg, maradjon távol a természettudomáyntól. Az hiányozna, hogy lezuhanjanak a repülőgépek, és több orvosi műhiba lépjen föl! Mert ez a pongyolaság ehhz vezet! Ez nem túlreagálás! Ez munkához való hozzáállás, igényesség, precizitás. Aki ezt nem érti, az selejt. A művésznek is színvonalasat kell alkotni, az építőmunkásnak is törekednie kell, hogy becsületesen elvégezze a munkát, az újságírónak is tisztességes munkát kell kiadni a keze ügyéből! Még ha csak külföldi cikkeket fordít magyarra, a fordítónak is, különösen, ha köti a természettudomynos precízség!