#67
Egy földön álló embernek a horizont asszem 4,3 km távolságban van. Azalatt már nem látsz semmit, ami 2 méternél alacsonyabb. Ha a cél 20-30 méteren repül még, akkor is szinte alig több ennél. 8-9 km Egy átlag ember egy F-16 méretű célt 5-6 km-nél messzebbről nem lát még égháttérnél sem. Ehhez add még hozzá a fényviszonyokat és az alacsony légköri poros, szmötyis, párás levegőt. Éjszaka meg aztán szeva...
Mikor távolodik a gép szerinted mennyi idő van bármit is tenni? Ez közeledő állapotban is igaz. Attól, hogy egy baka a két szép szemével látja nem tudsz semmit tenni, mert a radar nem tud ráálni, a MANPAD-nél is kell azonosítás, befogás, indítás. Mindenzt pár másodperc alatt.
A régi és új SAM rendszereknek is van reakció ideje. Elég tisztességes. A régi rendszereknél kb. ha csak 20 másodperc telik el az első észlelés és indítás között - ez szerintem finoman szólva hurráoptimista - akkor is 1000 km/h-val alacsonyan közeledő cél lerepül kb. 6 km-ert. A reális reakció idő inkább 30-40 sec lehet. Azonosítani a célt és megtenni a szükség műveleteket, kb. ennyi. Akkor már 9-12 km-ről beszélünk. Még tükörsima terep estén is nincs idő reagálni a gép közeledésére. Mire te bármit teszel már indíthat rakétát, dobhat bombát, ami jólesik.
A '80-as években volt itthon egy gyakorlat. Szu-22 gépek mentek Sz-125 Volhov ellen. Bombaoldási pozícióig el tudtak repülni úgy, hogy nemhogy befogást nem produkált a Volhov, de még észlelni sem sikerült a gépeket. Mindezt a a tükörsima Alföldön a Duna mellett. Hát nem is rendeztek több ilyen gyakorlatot...
A tükörsima terep, minden csak nem ideális. A legkisebb hibára is kijössz, a horizont takarásából. Viszont ahol már 100-200 méteres kis dombocskák is vannak - csak kis hazánk ilyen sík nagy átlagban és még pár hely a világon, de ez nem jellemző - bőven van ennyi szintkülönbség, hogy a támadó gép alacsonyan beslisszoljon a régi rendszerek estén. Ha meg magasra rakod őket, akkor meg a földháttér nyírja ki őket. Nagyon rövid az az ablak, amíg még nincs földháttérben, de már nincs a horizont alatt.
A valószínű berepülési útvonalak száma iszonyatosan magas lehet, még egyetlen cél esetén is. A világon nincs annyi fegyver, amivel lefedezhetnék. Azon fegyverrendszerek reakcióideje túl lassú egy támadó gép leszedéséhez. Másodpercekről beszélünk. Átjön egy hegygerince egy vadász. Legyen mondjuk 4 km-re. Ha 800-900 felett repül, még a hangját sem hallod meg sokkal korábban. AAA rendszereknél ebbe még a célazonosításnak is bele kell férnie vizuálisan. A fenti videó tükrében szerinted ez mennyire megy? Baromi nehezen.
Nem az irakiak számították el magukat és semmi remek taktikai fogás nem volt. Ha a jenkik ellen jönne egy olyan légierő, mint a sajátjuk és nekik nem lenne AWACS az ő földi telepítésű légvédelmi rendszerük is szinte pont olyan tehetetlen lenne az alacsonyan bejövő célok ellen, mint az iraki. A Patriot adna picivel több lehetőséget magas helyre téve, mert elvileg lát valamennyire földháttérben. Kettőt találhatsz, hogy miért gyúr minden komoly légierő AWACS gépre.
Mind a mai napig a legkomlyabb fenyegetés egy gyorsan és alacsonyan behatoló gép. Más kérdés, hogy 1980-as évek közepéhez képest egyes helyenek a MANPAD és SHORAD veszély jóval komolyabb. Mivel a közelmúlt konfliktusaiban a NATO légierők olyan masszív elektronikai fölényban voltak, amilyenben az alacsonyan repüléssel élesben eléggé felhagytak. Ez nem azt jelenti, hogy nem képesek rá, de a valós harchelyztben inkább bevállaltak egy kontrollálhatóbb Nyeva, Volhov és Kub fenyegetést, ami stabilabban detektálható, mint a MANPAD, SHORAD és AAA veszélyt.
A MiG-25 a maga 2.83 Machjával tényleg gyors volt, csak a fegyverrendszere nem volt túl acélos. Az MiG-31 lehet, hogy lassabb, de maga a rendszer alapvetően pontensebb. Hosszabb a kardja a 31-esnek.
#67