#54
A nem tudta feltörni erős túlzás. Az elején még nagyon sikeres volt az arab légvédelem. Aztán az izreliek alkalmazkodtak és a jenki ECM pod szállítás és AGM-65 segített úrrá lenni a problémán.
A háboerú elején 7-8 indításra jutott egy lelövés a Kub rendszerrel. A végén az átlag mégis az egész légvédelemre vetítve kb. 100 indítás / lelövés lett.
De Irak sem volt semmi, a gepek egy reszet elastak. Erre szokas mondani, hogy no comment.
Ácsi, ez már 2003. Akkor már tökmindegy volt.
1991-ban az iraki légvédelem az észak-koreai után talán a legsűrűbb volt, de méretre nézve a világ 3. vagy 4. legnagyobb légvédelme lehetett. Méretét elárulja, hogy a háború végéig kb. 60 db nagy hatótávolságú kereső radart kaptak szét egy Magyarországnál alig négyszer nagyobb területen. Ha hozzá veszed, hogy a SAM rendszerek nem területet, hanem objektumot védenek, akkor ez iszonyatos SAM sűrűséget jelent.
Az arabok valóban követtek el kapitális hibákat, de a rendszerek képességei beatároltak maradnak. A mai gépek, ha látják a rakétaindítást, akkor majdnem biztos, hogy képesek kitérni. A rakéták manőverező képessége a végfázisban nem elégséges a 7-9 G-s fordulókat produkáló gépek ellen. Tömegesen kell több irányból indítani. Még ekkor is van esélye a mai gépeknek a Kub ellen. A rendszer nagyon harver alapú, már az AF alatt is a vontatott csali + célelhúzó ECM gyakorlatilag megfektette a rendszert. Igazából az AF alatt is az Sz-125 volt a legkomolyabb fenyegetés, mert a kezelő nem erősen szűrt információt kap. A legintelligensebb dolog, az emberi agy végzi a jelanalízs egy részét, nem csapható be olyan könnyen, mint egy Kub. Viszont más aspektusból ez a rendszer sebezhettőbb.
Egyes vélemények szerint a rádió parancsközlő rendszerenek XXI. századi köntösben igenis lenne értelme ahogy, az optikai rávezetésnek új generációs rakétával + NVG-val kombinálva. Gyakorlatilag az Sz-75/125 rendszerek XXI. századi kiadásáról lenne szó.
Orosz radarok jenki földön. Ha a hardver ismert a régebbi renszer estén, akkor az megkönnyíti a védekezést ellenük, mert a hardver nem rugalmas.
Az viszont teny, hogy akarmilyen technikai folenye volt az USA-nak, azt a legteret messze kerultek, ahol szabalyszeruen kiepitett szovjet legvedelem volt.
Ezt ugye nem gondolod komolyan? Azt sem tudom, hogy hány példát hozhatnék fel, de elégedjünk meg kezdetnek ezzel.
De akkor említhetném 1972 decemberét, (Linebacker II) 1986 áprilisát (El Doradbo Canyon). Az Sivatagi Vihar egy szabályszerűen kiépített igen masszív légvédelem ellen ment.
Nem veletlen, hogy Szerbia eseteben olyan sokaig huzodott a hadjarat kezdete. Es az sem veletlen, hogy Szerbia folott akkora vesztesege volt a NATO-nak.
Mármint 2 db gép + egy hajtómű hiba a nagy veszteség? Napi átlagban kb. 60 vadászbevetés (Escort, SEAD, OCA, stb.) volt asszem. 70 nap alatt ez 4200 bevetés. Irakban lehet, hogy jobb arány volt a bevetés / lelövés, de a szerbek bizony tanultak abból, ami megtörtént '82-ban a Beka-völgybe és 1991 a Sivatagi Vihar alatt.
#54