Oldies Music 1.0
'50-es, '60-as, '70-es évek zenéje
Rock 'n' Roll, Beat, Hard-Rock, Blues, Rhythm & Blues,
Jazz-Rock, Folk-Rock, Disco....
A topik házigazdája kettő darab, a 80-as években szocializálódott füllel van megáldva:)))
-
#3880
Szép Estét!
Kedves megmaradt olvasók/közreműködők!
"A" korszakról szeretnék pár gondolatot megosztani.
"A" korszak nem más mint a 80-as évek.
Azt gondolom ebben a tíz évben az addigi legnagyobb zenei fejlődés zajlott le...(a rock 'n' roll "forradalmat" nem számítva az '50-es évek közepén)
Sok új stílus alakult ki, vagy jutott a csúcsra.
Szerintem három igazán nagy "kaszt" lett sikeres.
Az Euro-Italo Disco, a Heavy Metál és az amőba módjára állandóan változó "határú" New Wave.
A '70-es években gyökerező punk "lecsillapodásaként" tekinthetünk az utoljára felhozott "stílusunkra".
Miért amőbaszerű?
Csak azért mert a "mi" kis műfajunk rendesen eklektikus.
Hol az ún. ipari zene (Art of Noise, Test Dept....), hol a ska (Madness, Special...), hol az erőtelsesebb rock (Chrome, Cult, Killing Joke...), hol a népzene (U2, Big Country...), hol az elektro (DM, Bronski Beat, Information Society, Howard Jones...), hol a punk (PIL, Bow Wow Wow, Damned, Big Audio Dynamite, késői Clash...), hol a euro disco (Laid Back, Dead or Alive, DeFilm, Fra Lippo Lippi...) jegyei erőteljesebbek.
Egyes esetekben rap betét is hallható (Adam Ant, Blondie...és Szőnyei szerint a Cure egyik dalában is).
Hallhattunk az ún. Teenybopper-popról is.
Ismert zenekritikustól olvastam erről, nem túl pozitívan értekezett. Példának többek között a Duran Duran-t a Culture Club-ot, a Kajagoogoo-t, a Spandau Ballet-t, a Wham-et, az A-ha-t és a Bros-t hozta fel.
Meghatározásként ennyit írt: "...minden nemzedéknek szüksége van önkioldó, önfelszabadjtó, libidó- és önbizalomerősítő zenekarokra, amelyeknek sokszor a szerencsés időben való felbukkanása is elég a sikerhez."
Ha magamból indulok ki (ostobán, elfogultan) akkor azt mondom: felszines a megközelítés, ha összességében a zenekarok prosperálását akkor viszont igaz.
Valóban kellett valami "támasz"...vagy csak egyszerűen a kultúra (vagy inkább szubkultúra) része lett a mi zenénk is?
Az izlések és maflások mindig is jelen voltak körünkben:
Vajon miért nyit Kaposi Laci (new)Italo topikot?
Vajon miért EBM mániás a mi (volt) ndmlovagunk?
Vajon miért kedveli Wescone és Musachy az italo zenét?
A metál zene miért vonz annyi rajongót?
Az is érdekes, hogy sokan vannak akik minden féle zenét szeretnek. Nagyon kiváncsi lennék az igazi "arcukra" is.
Amikor éppen nem sikerül semmi, minden szar, milyen zenével "vigasztalódnak"?
Ha pont az ellenketője teljesűl akkor miket?
Utazás során, ki mit hallgat az autójában, esetleg az mp3 lejátszóján?
Van-e olyan zene amit csak azért "szerzett be" valaki, mert mért ne...és azt hallgatta-e már őkelme?
Melyik az a zenekar/előadó aki után a mai napig informálódik...
Nekem egy van: a KAJAGOOGOO!!!! A topik hajnalán a nap is velük kelt...
Lehet, hogy teenybopper volt a Kajagoogoo az ún. "Limahl korszakban", hiszen akkoriban a csajok megőrültek a kis mukiért.
Biztos, hogy sokan csak miatta nézték a videóikat, hallgatták a számaikat. Miután a fiúcska ki lett dobva már nem volt a zenekar csak egy "félkarú óriás"...hiába lett sokkal, sokkal jobb a zene...
A Duran Durannal kapcsolatban nagyjából ugyanez mondható el, a gyors befutás után már a zene is élvezhető...
Vicces az euro-italo disco térnyerése is.
Gyakorlatilag a Komjáthy György-féle műsorokon kívül nem nagyon volt promotálva e zeneféleség. Elmondható, hogy egy nemzedék ült a rádók/magnók előtt, hogy rögzíthesse a dalokat. Hihetetlen hogy rá 10-15 évre már szinte dömping van...a neten.
A Heavy Metal szintén ebben az évtizedben ért be...Az Iron Maiden, a Saxon, a Running Wild, a Talon, a Kick Axe mind-mind a '80-as évek "gyermeke".
Az a fajta rock zene amely a '70-es évek végére jól elfáradt és a punk simán fenékbe rúgta, már soha többé nem volt tényező a könnyűzenében...meglátásom szerint.
A tinikorom elmúltával a New Wave és az (nem tagadom most sem) Italo Disco zene iránti szeretem nem múlt el. A zenét most is e korszak művei jelentik. Persze vak és süket én sem vagyok. Vannak és biztosan lesznek is olyan új előadók akikre felfigyelek. Sajnos nem sok ilyen van.... Én, és szerintem a korosztályom nagy része már nem "eszi meg" Lady GaGa-t, és a többi "sztárt".
A magyarországi előadókkal kicsit más a helyzet. Amikor én takony voltam nem igazán volt ismert előttem a Bizottság és más punk/art-punk vagy bármilyen underground csapat. A CPg-t én is csak "Cigány Püfölő Galeriként" (nem)ismertem.
Viszont az Európa Kiadó "Love '82" című kazija eljutott hozzám is...
(A "Lehet" és a "Mocskos ídők" című dalok már akkor megtaláltak...)
Akkoriban bármilyen furcsa az R-GO volt a hazai kedvencem és az Exotic.
Az Emelet valahogy nem jött be nekem, talán a Kajagoogoo-val összehozott (teljesen alalptalan) stílus rokonság miatt...nem tudom. (persze 1-1 dal tetszett tőlük is)
A '90-es évek úgy ért engem, hogy elfogytak az új zenék a régi bandáktól...Teljes kilátástalanság.
Új őrületek: hip-hop, acid-house, rap, post punk, dance, trance meg miegyéb.
2004 után beköszöntött a retró-korszak....
Kipirult arcokat lehetett látni több európai fesztiválon...ahol Howard Jones, az ABC, Kim Wilde és bizony a Kajagoogoo volt a fellépő. Fiatal, középkorú egyformán tomból...jó ez így...
Bevallottan a topik azért is született, hogy ismereteimet egyrészt frissítsem, másrészt másoktól tanuljak, harmadrészt saját kutatási eredményimet megosszam. Természetesen nem akarok kioktató lenni, és mástól sem szenvedhetem ugyanezt.
A World Music-kal kapcsolatban nincs ilyen hosszú lajstromom. Mindig érdekelt egyes népek zenéje, de igazából a "vad" népzene és a populáris "népiesch" zene jön be....tehát a két véglet...
Egyébként igazi amatőr vagyok ebben a témában, abban bízom, hogy a New Wave-vel kapcsolatban kicsit jóbban állok.
Most, hogy sikerült (megint) egyedűl maradnom (lagalábbis a hozzászólókat illetően), csak bízni tudok abban, hogy u.v.-, Etelközi Vata-, Musachy-, Talk Talk-, Wescone-, vagy ndmlovag-szerű lelkes olvasó/hozzászoló zenebaráttal kiegészülök.
Esetleg Ők maguk jelentkeznek...
Ámen