4487

Oldies Music 1.0


'50-es, '60-as, '70-es évek zenéje

Flag Counter

Rock 'n' Roll, Beat, Hard-Rock, Blues, Rhythm & Blues,

Jazz-Rock, Folk-Rock, Disco....



A topik házigazdája kettő darab, a 80-as években szocializálódott füllel van megáldva:)))
  • atiapuka
    #3921
    Jó éjt! Én tolom a bjutit.:)
  • Musachy
    #3920
    Na jóccakát evribodri!
  • Musachy
    #3919
    Igazából mind megvan neki, csak a net szellemei csúfot űztek velünk az elmúlt 3 órában... Főleg velem...
  • atiapuka
    #3918
    Cimbora, valamelyik Divine számot feltetted Tyia-nak?
  • Musachy
    #3917
    Nagyon hülye vagyok ma (is)...
  • atiapuka
    #3916
    The Cream of Divine cd.

    Szerintem amásik megvan fülcsinek. Írj a másik topic-ban neki.

    A beautifult teszem ...
  • Tyia
    #3915
    ..Greatest Hits...
  • Tyia
    #3914
    Ez így megfelelne!

    Talán 20mp van köztük...kicsire nem adunk:)

    Köszi!

    (Ezek a Graetest Hits-ről vannak, vagy a Maid in England-ról?)
  • Tyia
    #3913
    Ezt nagyon köszönöm.

  • atiapuka
    #3912
    Az I'm So Beautiful 7:46-os verzióban van a cd-men. Az nem jó?
  • atiapuka
    #3911
    You think you're a man
    http://shareplace.com/?EE5B98CE8
  • Tyia
    #3910
    Nagyon vicces legény, hogy rohadna meg!!!
  • Musachy
    #3909
    Na mit mondtam?
  • Tyia
    #3907
    Kedves Zenebarátok!

    3 dalt szeretnék igényelni Divine-tól.

    Tehát a "Hard Magic" az "I'm So Beautiful (Long Remix)" és a "You Think You're Man" című dalokat szeretném.

    Flac. eseteg Ape. formátum érdekelne, aki tudná nekem őket prezentálni arra kérem, hogy a shareplace.com-ra tegye fel.

    Előre is Köszönöm!
  • Tyia
    #3906
    "Amit sosem fogok hallgatni az a... - de erről majd később."

    Ne tessék itt minket csigázni.
  • Tyia
    #3905

    A Kaposi Laci féle New Italo topikban lévő zenékről nekem sem a legpozitívabb a véleményem. Többször benézek és adok is esélyt az ottani zenéknek...de talán eddig egy volt ami "elért" hozzám is.

    Persze ők a stílus (jó értelemben vett) megszállottjai, és nyilván nem kevés munkába esetleg pénzbe kerülhet a dalok/albumok felkutatása.

    Az kétségtelen, hogy a "takony" korunk hangulatát csak a korabeli dalok idézhetik fel...Velünk voltak ott, szabályosan le kellett vadászni őket,
    nem adták magukat könnyen nagyon sok esetben...talán ezért is olyan értékesek a mai napig...persze sok nótához köthető 1-1 sztori is...

    Nem beszélve arról, hogy egy letűnt kor tanúi ők.
    Kis lemezboltok pl. a Sugár gyalogos felüljáró kőbányai lábánál, Bravo újság hajsza a városban, Sport boltban vásárolt KangaROOS cipő - amire úgy kellett összegyűjteni a lét, és közben figyelni: meg van-e még...stb...
  • Tyia
    #3904
    Nem gondolom azt, hogy "fafejség" lenne...

    Furát mondok.
    Biztosan sokan nem gondolnák, bár már tettem említést róla korábban.
    Nekem két olyan igazi, rettenetes kedvencem van:
    Természetesen a Kajagoogoo én szegény "több sebből vérző" Den Harrow.
    Az égvilágon nincs bennük semmi közös, mégis Ők az én zászlóshajóim.
    A közismert tény sem gátol meg abban, hogy egykor a falamat beborító "kirakat Den Harrow"-t tekintsem az igazinak.
    Nem szokott érdekelni, hogy Tom Hooker meg akárki hangja hallatszott, ahhoz túl elfogult voltam/vagyok. Gyakorlatilag elnézem/elnéztem neki.

    A Nick Beggs-féle Kajajgoogoo-t pedig a topik élete során már többször magasztaltam...de nem tudom elégszer...:)

    Mindkét projekt szinte végig kísérte, ha lehet így fogalmazni az (eddigi) életemet...
    Persze több zenekar és előadó is fontos számomra...pl. A Power Station, a Duran, a Talk Talk, a Bronski Beat, a Dolphin Brothers, a DM...

    Amikor azt látni, hogy én különböző országok idevonatkozó (sokszor) ismeretlen képviselőit mutogatom, mindössze Ez történik : kiderítem, hogy XY-ról akkoriban szerencsére, vagy sajnos maradtam le....
    Általában azért a (szerintem) fogyaszthatóbbak kerülnek "képernyőre".
    Pl.: az Adolphson & Falk duo kimondottan nagy hatást tett rám...akik svédek és ráadásul svédül is énekelnek...azt nem mondom, hogy itthon (tehát kis családomban) osztatlan népszerűségnek örvendenének..:)

    Ha pedig friss az előadó (ez leginkább synth vonalon fordul elő) akkor azt állapítom meg, hogy érdemes-e foglalkozni vele...a továbbiakban...
    (A szintén svéd Endless Shame is kiállta próbát....)

    A te felfedezettedre is kíváncsi vagyok (Ubiquitous Synergy Seeker)...hátha...
  • Tyia
    #3903
    A multily-ra beregisztráltam pár éve, de azóta sem jártam arra....)
  • Wescone
    #3902
    Én (szinte) mindenevő vagyok - Vangelis után simán betolok egy Rammstein lemezt, ha úgy tartja kedvem, továbbá Kraftwerk is jól kijön Jay-Z-vel (lásd (halld): (Always Be My) Sunshine vs. The Man Machine, vagy a KLF-vel. Pavarotti sem haragszik meg ha Elvis Presley váltja átmenetileg és a Duran Duran sem volt nálam soha C.C.Catch, vagy éppen Lady Gaga ellenében.
    Jó legyen a zene, legyen benne valami ami megragad, valami egyéni - a stílus (szinte) egyáltalán nem számít.
    Amit sosem fogok hallgatni az a... - de erről majd később.
  • Musachy
    #3901
    "Képtelen vagyok hetente, havonta új zenéket befogadni, akkor nem maradna időm a kedvenc slágereim újra és újra és újra és újra és újra és naponta akár többszöri újra és újra és újra történő meghallgatására. :)"

    Ez tetszik! Megértelek, annak ellenére, hogy ennél azért nyitottabb vagyok zeneileg, viszont nálam pl. a mai zenék (értsd 1-1,5 évtized) nagyon kis mértékben elfogadhatóak. Van ebben némi szándékosság, pont azért, mert úgy érzem, hogy akkor az a kis időm, ami még hátra van abszolút nem elég arra, hogy a régi jó kedvenceimet (elég sok) eleget hallgassam! Ami pl. a Kaposi Laci féle "new italo"-t illeti, azzal meg úgy vagyok, hogy az már nem az, amit én megkedveltem. Ahhoz az a kor kellett, akkoriben már elmondatott minden, amit el lehetett mondani és belefért abba a korba. Ha azokat a zenéket hallgatom, kicsit vissza is kerülök oda. És ez jó, kicsit sajnálom is a mai fiatalokat.
  • Etelkozi Vata
    #3900
    Én zenei fafej vagyok.
    Ez azt jelenti, hogy hajlmamos vagyok leragadni néhány előadónál, azok munkásságát jó alaposan magamba szívom, és nem nagyon marad hely mások számára...
    Képtelen vagyok hetente, havonta új zenéket befogadni, akkor nem maradna időm a kedvenc slágereim újra és újra és újra és újra és újra és naponta akár többszöri újra és újra és újra történő meghallgatására. :)

    Azért fiatalabb koromban még nyitottabb voltam, és mikor kinyilt a szemem a zene felé, akkor nagyon gyorsan rákattantam az alábbi zenékre:

    Első Emelet, Duran Duran, C.C. Catch, Den Harrow, Alphaville, Nik Kershaw.. ja és Modern Talking... :) Némi Depeche Mode... Később A-ha...

    Ezekhez a 1990-es években felvettem a 2 Unlimitedet, 3 lemez erejéig...
    Mikor a legjobb cimborám megmutta nekem a lemezüket, az első 4 számot meg sem tudtam különböztetni, azt hittem, egy szám az egész...
    Azért később nagyon megkedveltem őket.

    A 2000-es években egy erős Garbage vonalra mentem rá, mellette találtam helyet a Republicának (nem Republic, Republica...) is.
    A Garbage-hoz is kellett egy PC játék, aminek a főcím videója alá adták a talpalávalót, és a kettő együttes hatása alatt vettem meg hirtelen felindulásból akkor még 2 kiadott nagylemezüket. Máskülönben ők sem jutnak el hozzám, valszeg.
    A Republicát összetévesztettem a Garbage-val, azt hittem, egy új számuk, kiderült egy másik zenekar hasonló zenével... :)

    Nagyjából ennyi...

    A mai napon az mp3 lejátszómon csak 5 előadó dalai vannak (néhány kivételes számtól eltekintve), úgymind Duran Duran, Garbage, Depeche Mode és Republica.
    Az 5. az saját magam vagyok és a sajátm magam által játszott feldolgozások és saját szerzemények...

    Az A view to akillt meg tudom hallgatni 15-ször is egymás után, de 140 körül van a rekordom... A másik ilyen klasszikusom az Of crime and passion, hasonló módon hallgatom...

    Kortárs zenéből mostanában csak az Ubiquitous Synergy Seeker néhány száma hatolt el hozzám... Meg az új Duran lemezek...

    Ennyi, én ilyen vagyok...
  • mzsa
    #3899
    A blogter nem zárt be, de sajnos nem lesz olyan portál (oldal) ahová fel fogom tudni tölteni kedvenceimet. A multiply.com még működik, de oda regisztrálni kell. Van nagyon sok zene ott is, és vannak (magyar alter) zenéim: mrmzsa.multiply.com (Sikátor, CS.V. Műhely, Ciklámen)
  • Tyia
    #3898
    Még nem találkoztam vele...semmilyen néven...legalábbis nem emlékszem.

    Azt kívánom neki:)
  • Musachy
    #3897
    Ezen a néven nem is, de mindig felbukkan újabb néven és csinálja az ingyenreklámját ez a majomgyerek. Azt szokás kívánni, hogy ez legyen a legnagyobb öröme az életben. Szegénynek sivár lelkivilága lehet, ha nem talál értelmesebb elfoglaltságot magának.
  • Tyia
    #3896
    Nincs semmi gond...hallani ilyen-olyan rémhíreket.
  • Tyia
    #3895
    Ivan924

    REMÉLEM TÖBBET NEM LÁTLAK ITT!!!!
  • Musachy
    #3894
    Mostanában paranoiás vagyok...
  • Tyia
    #3893
    Köszönöm a figyelmeztetést!

  • Tyia
    #3892
    Dran Duran - Master Mixes

    01 - American Science (Chemical Reaction Mix)
    02 - Vertigo (Do The Demolition) (Mantronic Mix)
    03 - Skin Trade (Parisian Mix)
    04 - American Science (Meltdown Dub)
    05 - Vertigo (Do The Demolition) (B-Boy Mix)
    06 - Mater Mix (Notoriousarus Rex)
    07 - Meet El Beat
    08 - Skin Trade (S.O.S. Dub Mix)
    09 - Notorious (Extended Mix)
    10 - We Need You
    11 - Lyrical Readings

    Szerintem jó kis lista...láthatóan a "Big Thing" és a "Notorious" albumok dalairól van szó...
  • Tyia
    #3891
    A World Music topikban régebben Remixek és Mash-up cuccok is szerepeltek.
    Nem volt túl népszerű az elgondolás.

    Magam részéről szoktam vadászni ilyen-olyan remix albumokat.

    Ilyen pl. a Blank & Jones féle "So '80s" széria.
    Engem csak az egyik része "izgatott fel" igazán, természetesen az amelyik a Kajagoogoo dalaiból készült. Naná, hogy a "Too Shy" is rajta van...:(

    Érdes kiadás a FGTH "Reload!" albuma, 1994-ből. A korongra a Jam & Spoon duo is készített remixet. (Talán akkoriban Ők még nem voltak annyira /el/ismertek)
    A lemezre viszonylag hosszú dalokat sikerült elhelyezni, aminek én kimondottan örülök. A leghosszabb majd 15 perces.
    Tán egy éve mondjuk én is feltoltam egy 26 perces "Relax" remixet....ennél hosszabbat azóta sem találtam.

    A Duran Durannnak is lett ilyen albuma: Master Mixes címmel.
    Sikerült beszereznem annak idején mp3-ban.
    Igazából nincs vég nélküli fenntartásom az mp3-mal szemben, de ezen a lemezen van egy gyalázatos minőségű dal.
    Teljesen olyan mintha a háttérben kávét darálnának.
    Emiatt nem mindig van kedvem hallgatni a cumót, de amikor ráveszem magam, tényleg nagy élményt nyújt, azt a szart meg átugrom...kényelmetlen...meg a tudat....

    Azért, hogy (remélhetőleg) tökéletes legyen az élmény megpróbáltam flac-ben is fellelni. Vegül sikerült.

    1-1 helyen elérhető, ahol a minőség ellenőrzése könnyebb lehet....
  • Tyia
    #3887
    Nekem is feltűnt...
  • Tyia
    #3886
    Ahaaaaa.

    Az indexes, magyar új hullámos topiknyitó és Te egy és ugyanaz a személy...bakker, hogy csak most esett le...:)

    A blogodba be szoktam tekinteni...az tetszik.
    Azt be kell/kellett zárni?

  • mzsa
    #3885
    Akkor én is egy pár szóban a 80's évek kedvenceimről:
    Magyarok: 80's évek alter, magyar új hullám minden (erről külön topikban szoktam írni az indexen, erről itt most nem akarok külön)
    Külföld: 70's évek klasszikus rock zenéje után:
    80's New Wave: ABC, AHA, Adam Ant, B-52's, Bronski Beat, Bros, Bryan Ferry, Culture club, DAF, Damned, DEVO, DM, Duran, FGTH, FYC, Flock of S, Gary Numan, INXS, Japan, Kajagoogoo, L42, M.Jackson, Madness, M.Almond, Men at Work, Morrissey, Nik Kershaw, Prince, PSB, REM, Siple Red, S. Minds, Smiths, Soft Cell, Stranglers, Tears for Fears, Trio, U2, Visage, Wham!
    Jó volt ezeknek a zenekaroknak a sikereit időben megélni.
    mzsa.blogter.hu (bár már régóta nem frissítettem, de nagyjából a meglévő zenéim 90% feltöltöttem)
    Sajnos már ennek (is) vége.
  • Wescone
    #3884
    A házigazdák ritkán népszerűek.
  • Tyia
    #3883
    Látom téged jól megszórtak "-" jelekkel...és érdekes, hogy Kaposi kollégát is...
  • Tyia
    #3882
    Ahh...ezt meg, hogy csináltad?
    Kooperáltál egy modival?
    Mindegy.

    Nagyon köszönöm!!!!!!!!

  • Wescone
    #3881
    Khm...
  • Tyia
    #3880
    Szép Estét!

    Kedves megmaradt olvasók/közreműködők!

    "A" korszakról szeretnék pár gondolatot megosztani.

    "A" korszak nem más mint a 80-as évek.
    Azt gondolom ebben a tíz évben az addigi legnagyobb zenei fejlődés zajlott le...(a rock 'n' roll "forradalmat" nem számítva az '50-es évek közepén)
    Sok új stílus alakult ki, vagy jutott a csúcsra.
    Szerintem három igazán nagy "kaszt" lett sikeres.
    Az Euro-Italo Disco, a Heavy Metál és az amőba módjára állandóan változó "határú" New Wave.
    A '70-es években gyökerező punk "lecsillapodásaként" tekinthetünk az utoljára felhozott "stílusunkra".
    Miért amőbaszerű?
    Csak azért mert a "mi" kis műfajunk rendesen eklektikus.

    Hol az ún. ipari zene (Art of Noise, Test Dept....), hol a ska (Madness, Special...), hol az erőtelsesebb rock (Chrome, Cult, Killing Joke...), hol a népzene (U2, Big Country...), hol az elektro (DM, Bronski Beat, Information Society, Howard Jones...), hol a punk (PIL, Bow Wow Wow, Damned, Big Audio Dynamite, késői Clash...), hol a euro disco (Laid Back, Dead or Alive, DeFilm, Fra Lippo Lippi...) jegyei erőteljesebbek.
    Egyes esetekben rap betét is hallható (Adam Ant, Blondie...és Szőnyei szerint a Cure egyik dalában is).

    Hallhattunk az ún. Teenybopper-popról is.
    Ismert zenekritikustól olvastam erről, nem túl pozitívan értekezett. Példának többek között a Duran Duran-t a Culture Club-ot, a Kajagoogoo-t, a Spandau Ballet-t, a Wham-et, az A-ha-t és a Bros-t hozta fel.
    Meghatározásként ennyit írt: "...minden nemzedéknek szüksége van önkioldó, önfelszabadjtó, libidó- és önbizalomerősítő zenekarokra, amelyeknek sokszor a szerencsés időben való felbukkanása is elég a sikerhez."

    Ha magamból indulok ki (ostobán, elfogultan) akkor azt mondom: felszines a megközelítés, ha összességében a zenekarok prosperálását akkor viszont igaz.
    Valóban kellett valami "támasz"...vagy csak egyszerűen a kultúra (vagy inkább szubkultúra) része lett a mi zenénk is?

    Az izlések és maflások mindig is jelen voltak körünkben:

    Vajon miért nyit Kaposi Laci (new)Italo topikot?
    Vajon miért EBM mániás a mi (volt) ndmlovagunk?
    Vajon miért kedveli Wescone és Musachy az italo zenét?
    A metál zene miért vonz annyi rajongót?
    Az is érdekes, hogy sokan vannak akik minden féle zenét szeretnek. Nagyon kiváncsi lennék az igazi "arcukra" is.
    Amikor éppen nem sikerül semmi, minden szar, milyen zenével "vigasztalódnak"?
    Ha pont az ellenketője teljesűl akkor miket?
    Utazás során, ki mit hallgat az autójában, esetleg az mp3 lejátszóján?
    Van-e olyan zene amit csak azért "szerzett be" valaki, mert mért ne...és azt hallgatta-e már őkelme?
    Melyik az a zenekar/előadó aki után a mai napig informálódik...
    Nekem egy van: a KAJAGOOGOO!!!! A topik hajnalán a nap is velük kelt...

    Lehet, hogy teenybopper volt a Kajagoogoo az ún. "Limahl korszakban", hiszen akkoriban a csajok megőrültek a kis mukiért.
    Biztos, hogy sokan csak miatta nézték a videóikat, hallgatták a számaikat. Miután a fiúcska ki lett dobva már nem volt a zenekar csak egy "félkarú óriás"...hiába lett sokkal, sokkal jobb a zene...

    A Duran Durannal kapcsolatban nagyjából ugyanez mondható el, a gyors befutás után már a zene is élvezhető...

    Vicces az euro-italo disco térnyerése is.
    Gyakorlatilag a Komjáthy György-féle műsorokon kívül nem nagyon volt promotálva e zeneféleség. Elmondható, hogy egy nemzedék ült a rádók/magnók előtt, hogy rögzíthesse a dalokat. Hihetetlen hogy rá 10-15 évre már szinte dömping van...a neten.

    A Heavy Metal szintén ebben az évtizedben ért be...Az Iron Maiden, a Saxon, a Running Wild, a Talon, a Kick Axe mind-mind a '80-as évek "gyermeke".

    Az a fajta rock zene amely a '70-es évek végére jól elfáradt és a punk simán fenékbe rúgta, már soha többé nem volt tényező a könnyűzenében...meglátásom szerint.

    A tinikorom elmúltával a New Wave és az (nem tagadom most sem) Italo Disco zene iránti szeretem nem múlt el. A zenét most is e korszak művei jelentik. Persze vak és süket én sem vagyok. Vannak és biztosan lesznek is olyan új előadók akikre felfigyelek. Sajnos nem sok ilyen van.... Én, és szerintem a korosztályom nagy része már nem "eszi meg" Lady GaGa-t, és a többi "sztárt".
    A magyarországi előadókkal kicsit más a helyzet. Amikor én takony voltam nem igazán volt ismert előttem a Bizottság és más punk/art-punk vagy bármilyen underground csapat. A CPg-t én is csak "Cigány Püfölő Galeriként" (nem)ismertem.
    Viszont az Európa Kiadó "Love '82" című kazija eljutott hozzám is...
    (A "Lehet" és a "Mocskos ídők" című dalok már akkor megtaláltak...)

    Akkoriban bármilyen furcsa az R-GO volt a hazai kedvencem és az Exotic.
    Az Emelet valahogy nem jött be nekem, talán a Kajagoogoo-val összehozott (teljesen alalptalan) stílus rokonság miatt...nem tudom. (persze 1-1 dal tetszett tőlük is)
    A '90-es évek úgy ért engem, hogy elfogytak az új zenék a régi bandáktól...Teljes kilátástalanság.
    Új őrületek: hip-hop, acid-house, rap, post punk, dance, trance meg miegyéb.

    2004 után beköszöntött a retró-korszak....
    Kipirult arcokat lehetett látni több európai fesztiválon...ahol Howard Jones, az ABC, Kim Wilde és bizony a Kajagoogoo volt a fellépő. Fiatal, középkorú egyformán tomból...jó ez így...

    Bevallottan a topik azért is született, hogy ismereteimet egyrészt frissítsem, másrészt másoktól tanuljak, harmadrészt saját kutatási eredményimet megosszam. Természetesen nem akarok kioktató lenni, és mástól sem szenvedhetem ugyanezt.

    A World Music-kal kapcsolatban nincs ilyen hosszú lajstromom. Mindig érdekelt egyes népek zenéje, de igazából a "vad" népzene és a populáris "népiesch" zene jön be....tehát a két véglet...
    Egyébként igazi amatőr vagyok ebben a témában, abban bízom, hogy a New Wave-vel kapcsolatban kicsit jóbban állok.

    Most, hogy sikerült (megint) egyedűl maradnom (lagalábbis a hozzászólókat illetően), csak bízni tudok abban, hogy u.v.-, Etelközi Vata-, Musachy-, Talk Talk-, Wescone-, vagy ndmlovag-szerű lelkes olvasó/hozzászoló zenebaráttal kiegészülök.
    Esetleg Ők maguk jelentkeznek...

    Ámen
  • Tyia
    #3879
    "Purgatory" nincs...nyilván...csak egy rövidke valami.

    ...de ajánlok egy másik (szerintem) jó dalt:

    Revelation

    Jó szórakozást hozzá.
  • Tyia
    #3878
    Továbbra is tartom, hogy relatíve ismeretlen előadóktól is származhatnak remek kompozíciók...mert valahol el kell kezdeni...

    Ennek kiváló példája szerintem az a dél-svédországi, kortárs, angolul éneklő New Romantic/Synth-pop zenekar, melynek neve: Endless Shame.

    A tavalyi és a 2009-ben elkövetett albumaikra tettem szert..
    A két albumon szereplő szerzeményekből kiindulva, megállapíthattam, hogy
    a dalok 1-1 taktusaiban kissé emlékeztetnek a Depeche Mode zenekar legsikeresebb időszakában megjelentetett műveire, de összességében nem! nevezném az angolok svéd megfelelőjének.

    Van néhány track mely biztosan nem hoz szégyent a "műfajra".

    A legjobb daluknak az eddig megismert 24-ből, a 2011-es albumon található "Purgatory"-t tartom...

    Talán van videó is...