kvp#177
"A Kheopsz piramis belsejében a Nagy Galléria 80 tonnás kövekből áll. A mai technológiát alkalmazva csupán daruk lennének képesek ekkora elemeket mozgatni."
Egy atlagos mai vasuti vagon 30-40 tonna. Ezt sineken kb. 10 ember kepes emberi erovel mozgatni. (a fustiben lattam eloben, biztos ufok voltak) Ennek a ketszeresere volt anno tobb ezer emberuk, bar fem sinek helyett csak fa sinek altak rendelkezesukre. Mivel a 19. szazadban amerikai fakitermeleseken hasznaltak tisztan fabol keszult ideiglenes sineket, amiken a 100 tonna koruli mozdonyok is elmentek, ezert feltetelezheto, hogy ez az egyiptomiak idejeben is mukodott. A fo kovekhez egyszeruen tobb ember kellett. Nem veletlen, hogy ezekbol csak eppen annyit epitettek be, amennyi kellet es eppen csak kibirjak a terhelest.
"Nem beszélve arról, hogy ezek a tömbök úgy illeszkednek egymásra, hogy egy késpengét sem lehet közéjük tenni."
Ha eleg sima ket ko, akkor igy viselkedik. A kis egyenetlensegek miatt kezdetben csak kisebb feluleten erintkeznek, de igy a teljes terheles ezen feluletekre jut, amit ezek nem birnak el. A ket ko addig preseli es poritja egymast amig kozel a teljes feluletukon nem talalkoznak. A majak is hasznaltak ilyen megoldasokat, de kesobb a gorogok es a romaiak is. (bar a romaiak mar hasznaltak teglat es betont is, az utobbit foleg alapozashoz, de a kolosszeumban eleg sok van belole, raadasul az vizallo beton)
"A boszniai piramisok......na az is feladja a leckét...."
A genetikai terkep alapjan volt valahol a fekete tenger kozepen egy kb. ujkokori civilizacio, ami a jegkorszak vegen amikor a tengerek vizszintjenek emelkedese miatt a boszporusz atszakadt szetszorodott. Egy reszuk eszakra, egy reszuk keletre egy reszuk delre ment, tovabba feltetelezhetoen nyugatra. Ez az civilizacio adta kesobb az egyiptomi, a kozel keleti, az eszaki nomad es az europai oskori kulturak alapjat. Az egyiptomiak kepesek voltak a tengeri hajozasra, es ismert hogy terjeszkedtek del fele is, meg a cikkben szereplo piramisok epitese elott. Ezert is vannak kisebb piramisok afrika delebbi reszein is. (az elso egyiptomi piramisok meg lepcsosek voltak, mint a mezopotamiaiak es a majak) Ha valaha elindultak eszak fele, akkor kb. olaszorszag deli reszen vagy a volt jugoszlavia kornyeken kotottek ki, ami akkoriban meg eleg zord hideg kornyek volt. A gorogok ebben az idoben meg valahol kreta kornyeken tartozkodtak, tehat nem biztos hogy volt kapcsolat koztuk.
Arrol, hogy a piramisepites hogy alakult ki csak annyit lehet mondani, hogy ha koveket tesznek egymasra, akkor komolyabb statikai szamitasok nelkul ez az egyetlen stabil megoldas. Az osszes kokoraszaki kultura rajott erre, es igy vagy ugy, de hasznalta.
"(az egypitomiaiak SOHA nem ábrázolták a "piramisaik" építését, de minden mást IGEN"
Akkor valoszinuleg ezert is vannak koveket huzo munkasokrol es koszallito barkakrol keszult falfestmenyek a piramisok belsejeben. Sajnos epuleteket nem nagyon abrazoltak, de ha ebbol indulunk ki, akkor a templomaikat es a hazaikat is masok epitettek, mert hiaba van festmeny a hazimunkat vegzo nokrol, ha nincs mogejuk festve a haz.