djhambi#370
"Akárki akármit is mond, a nacionalizmusra szükség van."
Középkor. Egy paraszt mit mondott magáról? Józsi vagyok, sváb származású, német nyelvet beszélek, a francia király birtokain dolgozok, és szeretem a holland sajtot.
Újkor. Mit mond egy mai hungarista? József vagyok, magyar származású, magyarul beszélek, Magyarországon lopok, és magyar termékeket vásárolok ebből a pénzből.
A nacionalizmusnak hála egy identitás fölülírta a többi identitást, és ez a nemzeti identitás. Ez ellentmond az értelemnek! Miért ne szerethetném a holland sajot, és miét ne járhatnék német cipőben? Miért ne hallgathatnék francia rap-et, és miért vagyok hazaáruló, ha kimegyek dolgozni külföldre, mert ott tudom rendesen megkapni a jutalmamat a teljesítményemért?
Logikaileg miért fontosabb az hogy magyar vagyok, mint az, hogy jól dolgozok, vagy az, hogy milyen a vallásom? Arról tehetek, hogy hogy dolgozok, de arról nem, hogy most Brazíliába születtem, vagy Magyarországra.
Erre sok ellentétes gondolatú választ fogok kapni, mert tudom, hogy nem divat ilyet kijelenteni manapság. De a tiszta realitásból ez következik. És majd bizonygani fogjátok, hogy mennyire fontos a magyarság az életben, és közben rájöttök, hogy közösségi és kultúrális összefgáson kívül semmi sincs benne, de nem kell Tisza cipőt vsátolni ahhoz, hogy ezeket megtartsuk, sőt, tökéletesen üggetlen ettől. Persze majd hazaárulónak meg magyargyűlölőnek fogtok kimondani, de akkor Ady Endre példájával fogok előjönni, aki a magyar költészet egyik legkiemelkedőb alakja, ("Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai.") és saját korában hasonlóan hazaárulónak titulálták, mert bírálta a magyarság beképzelt, önző, büszke züllését.