#48
A foton lehet egy pont,de ..
, a kvantummechanika szerint az eloszlását egy olyan hullámfüggvény adja meg, aminek csak annyi a köze van a valósághoz, hogy meghatározza a foton valószínűség sűrűségét.
A QED /kvantumelektrodinamika/ még érdekesebbet állít. Ezen elmélet matematikája szerint a foton minden lehetséges útvonalát összegezni kell. A foton mindenfele halad egyszerre. De csak egy helyen lehet detektálni.
Érthetetlen? Annak tünik.
Ha valami érthetetlen, akkor onnan egy apró részlet hiányzik.
Keresni kellene egy olyan már ismert sémát, ami hasonlít ehhez a viselkedéshez.
Méghogy nincs ilyen? De van.
Ez a févezető kristályok és a foton hatására bennük keletkező elektron-lyuk pár. /Pontosan ilyen párt hoz létre a foton a vákumban, de ez most mellékes./
Most a félvezető kristályba mozgó lyuk és a foton hasonlósága az, ami érdekes.
Mert hogyan mozog egy ilyen lyuk? A helyére ugrik egy atomi elektron.
Hullámzik? A lyuk biztos nem, de a kristályrács szinte biztosan. A rácsban tudunk "akadályokat" létrehozni, ami megfeleltethető a kétréses kisérletnek. A lyuk csak az egyik résen fog átmenni, de mivel a kristály rezgései mindkét résen átmehetnek, emiatt a lyuk "eloszlását" ezek befolyásolni fogják, akár interferenciára is képes lesz egyetlen lyuk a rácsban.
A lyuk nem tud szétfolyni, mint ahogy a foton sem. Ez érthető számunkra, hiszen a lyuk egyetlen elektron hiánya, nincs olyan, hogy egy atomból egy fél elektron hiányzik.
"Pedig elég vicces lenne látni, hogy hogy néz ki egy foton."
Elég vicces látni, hogy 100 év alatt senki nem tudott rájönni egy ilyen egyszerű mechanizmusra.
Ja, hogy az étert előszőr egy nagyon szilárd valaminek számolták? Á, biztos csak véletlen.
#48