#19
Én még definiálni se nagyon merném a tudatot. Jól írod, hogy x idegsejtből álló agyhoz tartozik, de nem a sejtek alkotják a tudatot, hanem a sejtek összehangolt működése. Mint ilyen, a tudat - átmenetileg - megszűnik ill. beszűkül pl. álomban vagy amikor komolyan változik az együttműködő idegsejtek száma.
Fontos szempont még az emlékezet, mert a tudat fontos elemének tartom az önazonosságot, amit az emlékezet biztosít. Ennyiben biztos más az állatok tudata, de amikor pl. elnézem a macskáimat, kizártnak tartom, hogy ne legyen valamilyen tudatuk, holott az emlékezetük erősen korlátozott. Egy rovar esetében mindenesetre erős túlzásnak érzem tudatról beszélni. (Lehet viccelődni a nickemmel.)
Az intelligencia és a tudat kapcsolata is érdekes lehet, sajnos fogalmam sincs róla. Fel szokták hozni a gépi intelligenciát, mint példát a tudat nélküli intelligenciára, ami szerintem erős tévedés, mert gépi intelligenciát még nem hoztak létre, max. annak nevezték el. Talán majd a kellőképpen bonyolult és öntanuló, önszervező neurális hálózatoknál.
Kiskoromban én is irtóztam a rovaroktól és sokuktól még ma is. (A legyektől meg egyenesen undorodom, de ez talán érthető is.) A pókokat azért kedveltem meg, mert láttam, mennyien utálják és bántják őket alaptalanul, a szüleim pl. mindig megölték őket. Én természetesen megsajnáltam őket, majd idővel a sajnálatból rokonszenv lett. Most már ott tartunk, hogy anyám sem bántja őket.
#19