physis#127
Sok új dolgot hallottam most Tőletek a tudatróå, amire soha nem is gondoltam volna. Magához a vitához nem is tudok hozzászólni, csak egyetlen részkérdéshez van sejtésem:
copy = move + delete
Ha jól értem, az a kérdés, hogy van-e a természetben olyan egyszerű folyamat, aminél a mozgatás még csak fogalmilag sem fogható fel úgy, hogy annak részét másolás alkotja.
Úgy tudom, valóban van ilyen egyszerű folyamat a természetben. Nem állítom, hogy ennek közvetlen köze van a tudatossághoz, sőt még csak azt sem, hogy feltétlenül ,,alakilag'' közös formalizmus érvényesül rá, mit a tudatosságra. Csak önmagában a részkérdésre próbálok válaszolni, önállóan, pusztán saját érdekessége alapján.
Van egy elektron előttem, nem ismerem a spinjét, de most engem nem is a mérés érdekel, hanem csak az, hogy a szomszéd szobában egy másik elektron ugyanolyan állapotba kerüljön, mint az első. Most nem valamiféle mérések érdekelnek, a mérés ráér, maga az eredmény értéke nem fontos, elég az is nekem, ha tényleg biztos lehetek benne, hogy ez a másolási folyamat megbízható: tényleg úgy másolja le az eredeti elektron állapotát, hogy a két állapotot tényleg minden szempontból azonosnak kelljen tekintenünk (akármi is légyen ez az állapot, egyelőre nem fontos megmérnünk, itt csak a másolási megbízhatóság puszta elvi lehetősége érdekel minket).
Sőt, elvárom, hogy itt tényleg másolás történjék, nem csak valami csere vagy mozgatás. Megmaradjon az eredeti is, és előálljon hű mása is. Semmiféle kísérleti elrendezés, sőt semmiféle statisztikai kimenetel ne tudjon különbséget tenni a két állapot között: fizikailag, elvileg se is legyen értelme különbözőségről beszélni.
Úgy tudom, ezt a feladat lehetetlen megoldani. Nemcsak a mai, nemcsak a jövőbeli technika korlátai miatt nem, hanem elvileg sem. Csak mozgatással, vagy cserével, szóval destruktív módon lehet állapotot átvinni:
- vagy hagyom, hogy az elektron fizikailag átmenjen a másik szobába: egyszerű (szó szerinti, fizikai) mozgatás történik
- Vagy pedig elérem valami kicserélős módon, hogy a másik szobában lévő elektron állapota átvegye az első elektron állapotát, de akkor viszont a második is kicseréli az állapotát az elsővel. A két elektron állapota felcserélődik: az eredeti elektron állapota nem őrződik meg, hanem az meg a második elektron korábbi állapotát veszi át cserébe.
Ezt akár gondolatilag is beláthatjuk, ha elfogadjuk a kvantummechanika népszerűsítő könyvekből ismert jelenségeit.
Azt tudjuk korábbról, hogy egy elektron spinjét nem lehet ,,büntetlenül'', ,,csak úgy'' megmérni, szóval anélkül, hogy az éppen megmért elektron spinje éppen a méréssel el ne romolnék: megmérhetem a spint, de a mérés utáni elektron spinje valami egész más lesz, ,,elromlik''.
Ha ezt az ismert elvi korlátot elfogadjuk akkor ebből már levezethető az is, hogy a klónozás is szükségszerűen lehetetlen, elvileg is:
1
Ha lehetne kvantumállapotot klónozni, akkor az eredeti elektron állapotát akárhányszor is leklónozhatnám: gyárthatnék tízmillió ugyanolyan állapotú elektront az eredeti állapotának másolásából.
2
Egy tízmilliós, azonos állapotú elektronokból álló rendszer már statisztikai alapon, klasszikus módon is igen megbízhatóan megmérhető. Ezen az úton tehát képes lennék az eredeti elektron spinjét is teljes bizonyossággal megmérni.
3
Mivel erről elfogadtuk, hogy elvileg lehetetlen, szükségszerűen maga a kvantumklónozásnak is lehetetlennek kell lennie (Penrose 1993:297).
Szóval szerintem, legalábbis ebben az esetben, fogalmilag sem érdemes az állapot mozgatását úgy felfogni, hogy ennek részeként bármiféle másolás jelen lenne. Ezt még absztrakt módon sem érdemes elképzelni, hiszen éppen hogy mély elvi okok zárják ki itt bármi másolás puszta lehetőségét is. Szerintem itt a mozgatás (vagy csere) tényleg ,,szűzen'' csak mozgatás (vagy csere): nem elemezhető másolásként még csak logikailag sem.
Nem akartam sugallni semmit a tudatra vonatkozóan ennek kapcsán,
- sem azt nem, hogy a tudat lényegét kvantumos jelenségek magyaráznák,
- sőt azt sem akartam vizsgálni, hogy a kvantummechanika és a tudat paradoxonait valami közös formalizmus kötné össze (akár valami mély alapon, akár merő véletlenségből).
Midezekről a témákról nem tudok semmit. Szóval mindez csak a
move = copy + delete
részkérdésről jutott eszembe, pusztán azért, mert önmagában is érdekes.
______________________________________________
Penrose, Roger (1993): A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 6582 X.