• KillerBee
    #61
    A dinamika szót két értelemben is szokták használni. Az egyik a hangrögzítési eljárással rögzíthető leghangosabb és leghalkabb zenei részletek arányát. Ezt az analóg technikánál alul az alapzajszint, felül a még elfogadható torzítás korlátozta - vagyis jóval a megadott 0dB-es szint fölé is el lehetett menni, ha megengedhető volt a magasabb torzítás egy igen rövid időszakra. (Vinyl lemeznél még számított az is, hogy ne szakadjon át a barázda ill. a tű követési képessége is.) A digitális technikánál az alsó határt inkább a kvantálási torzítás adja - a digitális technikánál ugyanis a torzítás a jelszint csökkenésével együtt nő, 2-3 biten jóval nagyobb torzítással rögzíthető egy hang, mint 16 biten -, ezen mindenféle zajkezelő eljárásokkal (noise shaping, digitális zaj hozzákeverése) segítenek. A felső határ az analóg technikától eltérően abszolút, 0dB-nél kihasználod a teljes bitmélységet és jön a durva vágás (clipping).

    Egy adott zenére vonatkoztatva a dinamika a zene legerősebb és leghalkabb részleteinek arányát jelzi. Például megnézed a jelszintet akkor, amikor csak egy hegedű szól, majd amikor a zenekar teljes hangerővel játszik, ill. pl. megnézed, hogy egy crescendo (folyamatosan növekvő hangerő) elején és végén mekkora a jelszint.

    A dinamikát dB-ben szokták jelölni, tízszeres jelszintkülönbség 20dB. Azért 20 és nem 10, mert tízszeres hangerőhöz (feszültség) 100-szoros teljesítmény tartozik.

    A dinamika és a zene hangossága között is van kapcsolat. A hangosságot a minták négyzetének átlagából vont négyzetgyök határozza meg, ezt jelölik az RMS-sel. A mostani felvételeken épp azért nyomorítják össze a dinamikát, hogy a minták mindegyike a lehető legnagyobb értékű legyen, mert így hangosabban szól a zene, már ha azt még zenének lehet nevezni. Tuctuc zenénél ez még akár elfogadható is lehet, ám igényez zenénél már nem. A folyamatos állandó hangerő ui. kifárasztja a fület és az agyat, mert folyamatosan ingerelve vannak a fül receptorai.

    Igényes zenénél ezért igen lényeges a dinamika. Amikor egy halkabb részlet közben hirtelen belecsap a dob vagy felcsattan a zenekari fortissimo vagy megszólal egy kürt, akkor sokkal inkább érezni a hangerőt, mint ha az egész zene belesüllyed a dinamikamentes masszába.