physis#59
Az alapkereteket nem értem, egy tartalmi részt viszont külön is fontosnak tartok, szerintem azt jó volt felhoznod.
Először az alapkeretek:
#43-ban egy személyesen hozzám írt szakmai kérdést egy magánjellegű, személyes hangú felvetés követett Epikuroszról:
,,(Mellékesen: meglepődtem, hogy Epikurosz egy éve még értelmes dolgokat is tudott írni.)''
A felvetés hozzám íródott (kapcsolt komment), nem pedig kapcsolatlan hozzászólásként lett elküldve.
Én egyszerűen egy (nick)név szerint hozzám intézett üzenetre válaszoltam. A válaszban több helyen is utaltam rá -- igaz, nem mindenütt elég alaposan -- hogy itt az én személyes SG-használatomról van szó: én a magam részéről ismeretelméleti kérdések esettanulmányaként (is) használom az SG-t.
Ugyanazzal a civil hozzáállással reagáltam a magánjellegű felvetésre, mint magára a kérdésre. Mindkét estben ugyanaz volt a ,,célom'', ,,szándékom'': hogy válaszoljak olyasvalamire, amit személyesen hozzám szólva vetettek föl. Ugyanúgy, ahogy arra is válaszolok, ha az utcán valaki megkérdezi az időt.
Más lenne a helyzet, ha a hírek topikjaiba bértopikoltam volna kéretlenül és zavaróan. Szintén más lenne a helyzet ha mások vitáiba szóltam volna bele tiszteletlenül, az egyéni érzelmeket, hátteret és kontextust figyelembe nem vevő módon.
Ez az összemosás nem korrekt, a személyes sértés részt vissautasítom.
Epikurosz kommentjei ,,a Vonal alatt'', a hírektől elválasztva jelennek meg. Profilján megadta személyes blogját, és egyik hozzászólásában egy wikipédia-kontribúcióját is. Ezenkívül általában a kontextusból is adódik, hogy nem kelti hamisan a hitelesség látszatát. Általában nem támad alapból (inkább a régi viták és sérelmek lángolnak fel újra meg újra). Nem kapott még büntetőpontot.
Mindezért, nem látom, hogy etikai megítélés alá esnék.
Bár az #56-os üzenetedet nem tudom megragadni, de az üzenet felhoz egy nagyon lényeges és tartalmas témát, ezt nagyon fontosnak tartom, erre külön is szeretnék válaszolni. Annyira különböző területeket érint, mint a tudomány népszerűsítése, a tévhitek elleni harc, a családon belüli erőszak kezelése.
Nem mellébeszélésképp említettem az ismeretelméletet, hanem nagyon is gyakorlati okból. Ha az ember a gyakorikerdesek.hu-n a ,,család'' és az ,,önismeret'' rovatban az odaíró kamaszok kérdéseire válaszol
* miért iszik apu állandóan
* normális dolog-e a mindennapi verés
* miért vannak vízióim),
....
akkor hamar beleütközik a válaszoló abba a korlátba, hogy nem elég csak valami szaktudományos választ odaönteni a kamaszok elé, hanem igenis érzékelni kell azt, hogy ők csak azokat a problémákat tudják maguknak megoldani, amit saját a maguk gondolkodásmódjával is át tudnak látni. És ismerni kell ezt is.
Igenis figyelembe kell venni, hogy a kamaszok nem formális logikával gondolkodnak, hanem analógiák mentén, és a gondolkodásmódjuk alapvetően esszencialista, vagyis nem szerződések és struktúrák révén látják szerveződni a világot, hanem sok dolgot valahogy úgy elve adottnak tekintenek, valahogy úgy, mint az arisztotelészi fizika (a vas azért süllyed el, mert ,,nehéz'', a fa azért úszik, mert ,,könnyű''). A gyakorikerdesek.hu-n az ismeretelmélet nem mellébeszélés, hanem mindennapos, húsbavágó, véres gyakorlat: aki azt nem veszi figyelembe, az nem fog tud segíteni a kamaszoknak, aki pedig igen, az sikeresen segít. Nekem is van egy csomó elrontott próbálkozásom. E terepen a türelmetlenség szinte biztos kudarchoz vezet.
Mindez persze csak lazán illik az Általad felvetett kérdésekhez, de mégis előhoztam, mert talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem értem az Epikurosz iránti erősen negatív érzelmi-etikai töltést, nem tudok mit kezdeni ezzel, teljesen idegen a számomra.
Az SG a ,,Vonal fölé'' teszi a cikkeket, ott jön szóba a hitelesség kérdése. A ,,Vonal alatt'' vannak a hozzászólások, ott nem a szakmai hitelesség a lényeg, hanem a kibeszélés és a feldolgozás. Itt szó szerint mindenre van példa: analógiás gondolkodás, esszencializmus, arisztotelészi fizika, antropomorfizmus, moralizálás. És épp az a jó, hogy ezek ott vannak, mert épp az a jó, hogy előjönnek. Ha a tudományt csak az iskolában öntik le az emberek előtt, és sehol sem beszélgethetnek róla az emberek a saját maguk nyelvén, a saját maguk felvetései szerint, akkor szerintem éppen hogy megnehezedik a tudomány népszerűsítése, nem pedig megkönnyebbedik. Az analógiás és az esszencialista hozzáállás valamiféle nem kiirtandó szégyen, hanem inkább kibeszélendő dolog. Csacska dolog lenne rejtegetni, szégyellni. Egyrészt szőnyeg alá nyomva attól még ottmarad, másrészt valaha a tudomány részei voltak ezek a gondolati keretek is, és az abból nőtt ki lassan.