physis#54
Kimaradt egy fontos szó a Lovász-idézetből:
Az így előállított számok [a Fermat prímek] ugyanis igen gyorsan nőnek, és BÁRvégtelen sok prímszám van, a nagy számok között egyre ritkábban vannak prímek. Ezért nagyon nagy számok között valószínűtlen, hogy Fermat-prímeket találjunk. Várakozásaink szerint tehát nincs végtelen sok Fermat-prím.
(A BÁR szó kimaradt, enélkül nm érthető Lovász heurisztikus érvelése.)
pl. ha az ember először találkozik a Pitagorasz tétettel, akkor elgondolkodik, vajon ez ,,tényleg igaz-e'' teljesen pontosan, és ha elfogadja, hogy igen ,akkor az is eszébe juthat, hogy ,,jó, jó, ez igaz, de vajon van-e valami >>oka<< is?''
Persze, miután az ember már az ötödik bizonyítást látja a Pitagorasz tétel bizonyítására (mindenféle szellemes átdarabolások, hasonló háromszögek közti arányok stb), akkor már tényleg ,,érzi is'', hogy a Pitagorasz-tétel nemcsak ,,csak úgy éppen'' igaz, hanem van valami ,,oka''.
Szóval a Lovász-interjú ezért lepett meg annyira, ezért gondoltam esetleg ide illik, ehhez a kérdéshez. Hogy lehet-e olyan ,,igazság'' (akár matematikai igazság), aminek nincsen ,,oka'' (akár ,,matematikai'' értelemben sem).