Epikurosz#72
Most jutottam el oda, hogy reagáljak a posztodra.
Nehéz téma.
Nekem maga a témafelvetés sem tetszik egyébként, kissé ugyanolyan haszontalannak tartom ezeket az okoskodásokat, mint a középkori teológiai vitákat az angyalok neméről.
Vagy ott van a Frankenstein-probléma, amely lényegében Lázár feltámasztásának modern változata.
De, másként közelítem meg a dolgokat: szerinted mi értelme volt az ókorban arról vitatkozni, hogy az emberi lélek a szívben vagy az agyban lakozik, amikor gyerekcipőben járt a tudomány, ráadásul erre a kérdésre még ma sem tudjuk a választ? Mi értelme 2009-ben a tudatról vitatkozni, esetleg picivel több adat birtokában, de ugyanúgy tapogatózva, mint a naív ókori bölcsek?
Nem kellene ezt a vitát elhalasztani későbbre?
Ezek csak költő kérdések voltak, mert én sem fogom visszafogni magam. :-)
Elöljáróban, én el tudok képzelni olyan embert, akinek a biológia teste visszafordíthatatlanul megsérült, és csak az agyát, és ezzel együtt - ugye ez nem kétséges? - a tudatát sikerül megmenteni. Hogy aztán miként fejlődik ez a tudat, az másodlagos. Tehát, annyi előrelépés az ókoriakkal szemben történt, hogy a tudatot mi egyértelműen az agyhoz kötjük, ahhoz a kb. 1,5 kg-os agyvelőhöz és szürkeállományhoz, amely a gondolkodásért és az érzelmekért felel.
Innen két úton lehet továbbhaladni:
1. A számítástechnika vívmányaira alapozva próbáljuk modellezni az agyat, és lemásolni a funkcióit. Ez egy elméleti munka, filozófusok, matematikusok stb. feladata.
2. Az orvostudomány segítségével megismerjük az agy működését. Persze itt is bejön a számítástechnika, mint eszköz, meg még sok más egyéb.
A két módszer közötti különbséget a repüléstechnika fejlődése világítja jól meg. Az egyik irányzat az aerodinamika és más kapcsolódó technológiák, tudományágakra alapozva egyre hatékonyabb, gyorsabb stb. repülőszerkezetek megépítése. Itt szép eredményeket értünk el. Gondoljunk csak arra, hogy az ember által épített repülőszerkezetek olyan sebességekre képesk, amelyeket egyetlen madár sem tud túlszárnyalni. Másrészt, egyre inkább teret nyer a természetben, az evolúció során kialakult megoldások alkalmazása. Ez főleg a miniatűrizálásban fontos. Meg sem tudjuk közelíteni - például - energiafelhasználásban stb. a szúnyogok repülési teljesítményét.
A fejlődés útja természetesen itt is a két megközelítés együttes alkalmazása.
A tudatra visszatérve:
Az agykutatás és az informatika fejlődése lesz itt is az előrelépés módja, bár a tudattal kapcsolatos spekulációk szerintem még koraiak, először az agy egyik fő funkcióját, az intelligenciát kellene tudni reprodukálni, az érzelmek még hátrébb vannak. Persze, a tudatos embert el lehet választani az érző embertől, és kezdetben el is lesz választva, de egyelőre felmérni sem tudjuk, megint szerintem, ennek az egész fejlődésnek az ütemtervét, és a visszahatását magára az emberre.
Mert lesz visszahatás, de kérdés, hogy mennyire tudjuk tartani a lépést.
Talán 15 évvel ezelőtt, amikor begyűrűzött ide is az MLM (amúgy még mindig gyűrűzik) én is résztvettem 2, max. 3 beszervezős előadáson. Volt egy, amelyet egy amerikás magyar tartott, azzal a címmel, hogy Amerikából jöttem. A pasas kitett magáért, ingyen lehett kólát inni az ELTE egyik előadótermében. Az eseten felbuzdulva, úgy döntöttem, hogy elmegyek egy másik hasonló előadásra is, végülis vesztenivalóm nem volt, érdekeseket lehetett hallani stb. És tényleg! Az előadó, egy intelligensnek látszó ifjú hölgy beszélt a meggazdagodás lehetőségeiről, és egy adott pillanatban a következőket mondta (gondolj bele: 15 év múlva is emlékszem rá, azt hiszem Farkas volt a családneve): ha meg akarsz gazdagodni, neked is meg kell változnod (vagy eleve "olyannak" kell születned, tenném ma hozz én). Korábban én is azt hittem- folytatta - hogy élem tovább az életemet úgy, mint előtte, megtartom minden szokásom, a különbség csak annyi lesz, hogy rengeteg pénz lesz a bankszámlámon. Hát, ez így nem működik!
És tényleg, mekkora igaza volt. :-)
A régebbi, közelmúltbeli sci-fi filmekben (Űrodüszeia, például) van egy bazi nagy számítógép, amelynek nincs teste, de a benne lévő sok áramkör meg hasonlók miatt van tudata. A lényeg itt azon van, hogy bazi nagy. Pedig, szerintem ha eljutunk odáig, hogy már reprodukálni tudjuk a tudatot, legalábbis annak intelligenciával kapcsolatos funkcióit, akkor már az emberre fizikailag teljes mértékben hasonlító androidokat is tudunk összeállítani. Persze, akkor, a távoli jövőben tudattal fel lehetne ruházni egy emelődarut is, de minek?
A tudat tehát kötődik az agyhoz, annak funkcióihoz, ideg- és más sejtekből áll, és mindegyik sejtben ott van a DNS molekula, az örökletesség hordozója. Azonban, a sejt működését sem értjük teljesen, sem a DNS-ét, és az általuk alkotott rendszerét sem. Ráadásul, ezek csak az anyagi szubsztrátumok, mert a belőlük kialakult agy az emberi élet folyamán fejlődik, és a megélt élményeket, tapasztalatokat információkként dolgozza fel és tárolja. Lényegében ez a tudat: az információk halmaza (amelyekben benne vannak az érzelmek is), kiegészítve különböző minőségi jellemzőkkel, prioritásokkal, erkölcsi töltettel stb. és időbeliséggel. A kérdés az, hogy hogyan szerveződik és mozog ez az információtömeg belül, és kölcsönhatásban a külvilággal, ill. hogy a jelenlegi tudomány képes-e leírni. Valószínűleg nem képes; új fogalmakat kell majd bevezetni, sok bizonytalansági tényezővel.