halgatyó#82
Nem akarom azt bebizonyítani, hogy az energianövények fogják megoldani az emberiség energiagondjait, mert arra nem alkalmas ez a technológia.
Csupán arra akartam rávilágítani, hogy -- ésszerű terület-arányokat bevetve -- ez is segíthet annak az időhézagnak az áthidalásában, amely az olajválság és az atomenergetika felfuttatása között SAJNOS várhatóan meglesz.
Amit a víz hozzáférhetőségéről valamint a fotoszintézis kisebb hatásfokáról írsz, az igaz. Csak egy dolgot nem vettél figyelembe:
Sok nagyságrenddel olcsóbb 1000 km2 területet bevetni (ezt MA bármikor meg tudja oldani néhány gazdaság) mint 1000 km2 napelemet építeni, erre MA még az USA sem képes.
Vagyis van egy rosszabb hatásfokú technológia, ami azonban igen olcsó, és 100%.ban már ki van dolgozva (kb. 1000éve.)
A Wikipédia cikk kiváló. Korábban én is végeztem egy becslést, és nekem 1-2% jött ki gabonára, de én nem vagyok mezőgazdász. A Wikipédia megbízhatóbb sokkal.
Kérdés tehát, hogy konkrétan menyivel tud hozzájárulni az energianövény-termesztés egy ország energiaszükségletének fedezéséhez? Beszéljenek a számok.
Legyen a speciálisan energetikai céllal KIFEJLESZTETT növény (génmódosított, energiaigényes szántást szinte nem igénylő, nitrogént saját szükségletére megtermelő)
effektív napenergia-kihasználási hatásfoka 2,5% . Ennyi szerintem különösebb erőfeszítés nélkül elérhető.
Egyik korábbi munkahelyemen agy rakás meteorológiai adat rendszeres mérése futott át a kezemen. Onnan tudom, hogy Magyarországon 1 m2 VÍZSZINTES, NEM napkövető felületre 1 év alatt 2400 MJ napenergia esik. (ennél egy picivel több, mert ez az ún. sugárzásegyenleg-mérés)
Mivel egy év kb 30millió mp, a 2400 MJ ÁTLAGOSAN (éjjel-nappal, télen-nyáron) 80W teljesítményt jelent.
Ha az energianövény hatásfoka 2,5%, akkor ez átlagosan 2W/m2 -t hasznosít.
Ez így eléggé kicsi teljesítmény, de az 1m2 is kicsi terület
(Persze, 1 m2 napelem ára már eléggé húzós, legalábbis az én pénztárcámnak. Miközben 1 m2 területet beültetni valamivel, ez kézierővel se több 1 órás munkánál)
Ha 1 km2 területet veszünk, akkor ez 2 MW, azaz ekkora teljesítményű fűtőművet tudunk üzemeltetni (ez még csak hőenergia és nem villamos) az év teljes 30milió mp-ben az 1 km2 területen megtermelt energianövényből, ha a betakarítás energiaszükségletét elhanyagoljuk. (majd erre is visszatérek)
Ez 5000 km2 területen (azaz 3 ezer), ami Magyarországon rendelkezésre áll 10ezer MW hőteljesítményt jelentene.
Ha viszont elekromos energia segítségével szereténk üzemanyagot (PL. hidrogént) előállítani, akkor bizony ezt a 10ezer MW teljesítményt kellene belefektetni (plussz a vízbontás vesztesége, de ezt most elhanyagoljuk)
Összehasonlításul: Magyarország teljes erőművi teljesítménye MA 5-6 ezer MW.
Jogos kérdés, hogy mennyi üzemanyag termelhető ezen az 5ezer km2 területetn az energianövények segítségével, illetve télen hány lakás fűtéséhez lenne elegendő?
Nos, 10 GW * 30 millió mp-el az 3*10^17 J. Mivel 1 kg benzinben kb. 4,3*10^7 J (hő)energia van, ez 7milió tonna benzint jelent. Ez bőségesen fedezné Magyarország teljes közlekedési+mezőgazdasági üzemanyagszükségletét, tehát nem kellene az üzemanyag előállítására elektromos energiát fordítani, amely elektromos energia amúgyis szűkösen áll rendelkezésre és jelenleg eléggé rossz hatásfokal termelődik.
ezek a technikák mind MA RENDELKEZÉSRE ÁLNAK. Nem kell hidrogéntöltő kutakat kiépíteni, nem kell sok ezer tonna plládium katalizátort a tüzelőanyagcellákba beszerezni, vagypedig ma még nem létező tüzelőanyagcellát kifejleszteni.
Természetesen ez az üzemanyag NEM arra lene, hogy az ország villamosenergiaszükségletét fedezze, és nem is a kohászat meg az ipar szükségleteit.
Ez csupán a közlekedésre lenne. HOZZÁJÁRULÁS a többi energiához.