#46
Érdekes, amiket néhányan írtok a bioüzemanyagokról, de nem ártana legalább kicsit elgondolkodni. Akkor kiderülne, hogy a bioüzemanyagok előállítása kb. ugyanazoktól a tényezőktől függ, mint a napelemek hasznosíthatósága, vagyis leginkább a napsütéses órák számától - az egyszerűség kedvéért tekintsünk el az egyéb éghajlati és környezeti tényezőktől, mint pl. a víz hozzáférhetősége, ami miatt egy szubtrópusi sivatag kedvezőbb a napelemeknek, mint a növenytermesztésnek.
Míg a mai napelemek hatásfoka 15-20% között van, és ez a hőenergiánál értékesebb elektromos energiaként jelenik meg, addig a növények a beeső napenergiának csak pár százalékát hasznosítják, jóval 5% alatt a gabonafélék és a cukornád is csak 8% körül, legalábbis a Wikipedia szócikke szerint. Vagyis a többnyire a mérsékelt égöv alatt elterülő fejlett ipari országok ugyanazzal a dilemmával szembesülnek, mint a napenergiánál: többnyire politikailag bizonytalan országok azok, amelyek területe a legalkalmasabb lenne bioüzemanyagok előállítására, vagyis aki nem akar egy instabil afrikai államtól függeni napelemek terén, az a bioüzemanyagok terén sem akarhatja ezt.
A mérsékelt égöv alatt a gabonából előállított bioethanol EROEI értéke kb. 1.3, azaz egy egységnyi befektett energiából 1.3 egységnyi energia nyerhető. Ez igen gyér eredmény és azt jelenti, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésünk csak kb. 30%-kal csökkenne, ha mindent átállítanánk bioüzemanyagra. Ugyanígy a CO2-kibocsájtás is csak ennyivel csökkenne. Ha az átállás olyan szintre nőne, hogy az előállítás energiaigányét is a bioüzemanyagokból fedeznénk, akkor az összes megtermelt összenergia 75%-át kellene minden évben befektetni és csak negyede lenne szabadon felhasnzálható. Ehhez még kéretik hozzáadni az egészhez szükséges óriási iparág kiépítésének és fenntartásának energiaigényét (gépek, tárolók, fermentálók stb. megépítése, x évenként új gépek a tönkrementek pótlására).
A fenti 1.3-es EROEI értékből az is adódik, hogy a ma becsült eredeti földterületigény négyszeresével kell számolni egy teljes átállás esetén, mivel a megtermelt energiának csak a negyede lesz szabadon felhasználható.
Ebből máris kiderül, hogy világméretű éhínséget és az élelmiszerárak robbanásszerű növekedését okozná a bioüzemanyagokra történő átállás. Érdemes elgondolkodni ezen cikk utolső előtti, USA című bekezdésén, de a többi is igen tanulságos. Részlet a bekezdésből:
"To replace all its gasoline (140 bln gal/yr) with ethanol from corn, the USA would need, at present yields of 400 gallons/acre/year, almost 350 million acres of dedicated corn, not including any corn for humans or animal feed. But all the present USA area cultivated with corn is only 75 million acres (FAO, Faostat, 2005)"
A fenti számítás azonban nem veszi figyelembe, hogy az USA-ban a kukorica EROEI értéke csak 1.3 (szemben a brazíliai cukornád 9-es értékével), ezért a 350 millió acre (140 millió hektár) területet rögtön be kell szorozni 4-gyel, ha a folyamat önellátó akar lenni, azaz a befektetett energiát is bioüzemanyagból akarják fedezni. Akkor pedig 560 millió hektárnál tartunk, ami 5.6 millió négyzetkilométer, az USA területének több mint fele. (OK, egy darabig fel lehet használni a saját vagy importált kőolajat, de ugye épp ennek elkerülése lenne a cél.)
Ugye nem kicsit abszurd, hogy az USA területének több mint fele lenne szükséges az ország kőolajfogyasztásának fedezéséhez. Európában az egy főre jutó alacsonyabb kőolajfogyasztás miatt első ránézésre kevesebb, de az egész megvalósíthatósága még így is irreális. Egyetlen célja csak az lehet, hogy egyes ipari és politikai körök még jobban megszedhessék magukat.
#46