E-könyvek: áttörés csak 3 év múlva?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#34
"néhány év múlva a lopások miatt nem lesznek új, minõségi könyvek"
Épp a minõségi könyvek olvasóira a legkevésbé jellemzõ a másolás és letöltés. De azt is mondhatom, mert igaz, hogy lényegesen több zenei CD-t és DVD-t vásárolok azóta, amióta nagyobb mennyiségben le is töltök ilyeneket - komolyzenei és jazz CD-krõl és opera DVD-krõl beszélek, nem kommersz szarokról. Ez a szcenárió a könyveknél sem zárható ki.
"22-es hozzászólásodra mit kellett volna reagálnom?"
Ha nincs mondanivalód, akkor semmit, ahogyan tetted is. De azért lásd még kicsit lejjebb.
"Többször utaltam arra, hogy számomra soha nem fogja ugyanazt az élményt nyújtani az e-könyv a hagyományoshoz képest."
Ez az állapot az idõsebb generációk kihalásával fokozatosan meg fog szûnni. Talán túl profán dolog Max Planckot idéznem, ám találó: "Eine neue wissenschaftliche Wahrheit pflegt sich nicht in der Weise durchzusetzen, daß ihre Gegner überzeugt werden und sich als belehrt erklären, sondern vielmehr dadurch, daß ihre Gegner allmählich aussterben und daß die heranwachsende Generation von vornherein mit der Wahrheit vertraut geworden ist."
Többször utaltam arra, hogy számomra a könyv tartalma elsõdleges, a megjelenési formáját alárendelem a tartósságnak és a praktikumnak. Ezzel nem vagyok egyedül, talán neked is ismerõs a következõ idézet: "Egy-egy papírkönyv 1000 példányából ötven év elteltével átlagosan 75 marad fenn. Élettartamukat illetõen ugyan az elektronikus könyvek sem állnak jobban, korlátlan másolhatóságuk és konvertálhatóságuk azonban biztosítja számukra az öröklétet az emberiség közös kultúrkincsében - már ameddig egyáltalán létezik kultúra."
Bizonyára hozzád hasonlóan sopánkodtak néhányan, amikor az égetett cserepet felváltotta a pergamen. De a régimódiak ugyanígy panaszkodhattak akkor is, amikor Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, hiszen az õ könyvei mennyivel silányabbak voltak a kódexeknél. Most pedig a megfoghatatlan e-könyv...
"Nekik már a (agyon)tömörített hangzás is megfelel, normál cd-k helyett."
Ahogy a te korosztályodnak megfelelt a magnókazetta vagy -szalag az LP helyett...
"Elég sok könyvemben ez a három tétel eléri a 60-70 oldalt, s bizony sokat nyújtanak számomra."
Kétlem, hogy a már nem jogvédett irodalmi mûveket mind terjedelmes plusz infóval kell kiadni. De most éppen egy olyan témát hozol fel, amire az említett #22-ben írtam egy nem egészen irreális elképzelést - abban a hozzászólásomban, amelyre sajnálatos módon nem tudtál mit válaszolni. Kicsit úgy érzem magam, mint ha egy sükethez próbálnék beszélni. 😞
Sajnos általánosságban is úgy érzem, hogy csak a kifogásaidat hangoztatod az e-könyvekkel szemben, ami messze nem olyan célszerû, mint az elkerülhetetlen technikai váltást elfogadni és új megoldásokon gondolkodni. A sopánkodás nem visz sehová.
"sokkolt, amikor azt írtad, hogy "beszélgethetnénk". Számomra a beszélgetések szemtõl szembe történõ kommunikációs formát takarnak, nem pedig egyfajta pótlékot."
Felõlem nevezheted bármi másnak is. Az eszmét cserélni kifejezést túl hivataloskodónak érzem, az írogatni ige mást jelent (pedig ugyanaz a gyakorító képzõ van benne), a párírás, párírni szavakat pedig csak most alkottam meg és elterjedésük igencsak kétséges. Sajnos itt is a formára koncentrálsz a tartalom helyett. Ugye telefonon sem szoktál beszélgetni?
Épp a minõségi könyvek olvasóira a legkevésbé jellemzõ a másolás és letöltés. De azt is mondhatom, mert igaz, hogy lényegesen több zenei CD-t és DVD-t vásárolok azóta, amióta nagyobb mennyiségben le is töltök ilyeneket - komolyzenei és jazz CD-krõl és opera DVD-krõl beszélek, nem kommersz szarokról. Ez a szcenárió a könyveknél sem zárható ki.
"22-es hozzászólásodra mit kellett volna reagálnom?"
Ha nincs mondanivalód, akkor semmit, ahogyan tetted is. De azért lásd még kicsit lejjebb.
"Többször utaltam arra, hogy számomra soha nem fogja ugyanazt az élményt nyújtani az e-könyv a hagyományoshoz képest."
Ez az állapot az idõsebb generációk kihalásával fokozatosan meg fog szûnni. Talán túl profán dolog Max Planckot idéznem, ám találó: "Eine neue wissenschaftliche Wahrheit pflegt sich nicht in der Weise durchzusetzen, daß ihre Gegner überzeugt werden und sich als belehrt erklären, sondern vielmehr dadurch, daß ihre Gegner allmählich aussterben und daß die heranwachsende Generation von vornherein mit der Wahrheit vertraut geworden ist."
Többször utaltam arra, hogy számomra a könyv tartalma elsõdleges, a megjelenési formáját alárendelem a tartósságnak és a praktikumnak. Ezzel nem vagyok egyedül, talán neked is ismerõs a következõ idézet: "Egy-egy papírkönyv 1000 példányából ötven év elteltével átlagosan 75 marad fenn. Élettartamukat illetõen ugyan az elektronikus könyvek sem állnak jobban, korlátlan másolhatóságuk és konvertálhatóságuk azonban biztosítja számukra az öröklétet az emberiség közös kultúrkincsében - már ameddig egyáltalán létezik kultúra."
Bizonyára hozzád hasonlóan sopánkodtak néhányan, amikor az égetett cserepet felváltotta a pergamen. De a régimódiak ugyanígy panaszkodhattak akkor is, amikor Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, hiszen az õ könyvei mennyivel silányabbak voltak a kódexeknél. Most pedig a megfoghatatlan e-könyv...
"Nekik már a (agyon)tömörített hangzás is megfelel, normál cd-k helyett."
Ahogy a te korosztályodnak megfelelt a magnókazetta vagy -szalag az LP helyett...
"Elég sok könyvemben ez a három tétel eléri a 60-70 oldalt, s bizony sokat nyújtanak számomra."
Kétlem, hogy a már nem jogvédett irodalmi mûveket mind terjedelmes plusz infóval kell kiadni. De most éppen egy olyan témát hozol fel, amire az említett #22-ben írtam egy nem egészen irreális elképzelést - abban a hozzászólásomban, amelyre sajnálatos módon nem tudtál mit válaszolni. Kicsit úgy érzem magam, mint ha egy sükethez próbálnék beszélni. 😞
Sajnos általánosságban is úgy érzem, hogy csak a kifogásaidat hangoztatod az e-könyvekkel szemben, ami messze nem olyan célszerû, mint az elkerülhetetlen technikai váltást elfogadni és új megoldásokon gondolkodni. A sopánkodás nem visz sehová.
"sokkolt, amikor azt írtad, hogy "beszélgethetnénk". Számomra a beszélgetések szemtõl szembe történõ kommunikációs formát takarnak, nem pedig egyfajta pótlékot."
Felõlem nevezheted bármi másnak is. Az eszmét cserélni kifejezést túl hivataloskodónak érzem, az írogatni ige mást jelent (pedig ugyanaz a gyakorító képzõ van benne), a párírás, párírni szavakat pedig csak most alkottam meg és elterjedésük igencsak kétséges. Sajnos itt is a formára koncentrálsz a tartalom helyett. Ugye telefonon sem szoktál beszélgetni?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#33
Nem a kiadókat magasztalom, hanem amiatt aggódom, hogy néhány év múlva a lopások miatt nem lesznek új, minõségi könyvek (cikkek stb.), mert egy bizonyos szintet meghaladva (tetszik, nem tetszik) bizony elvárja a magas színvonalon teljesítõ szerzõ, hogy megfizessék. Persze erre mondhatod, hogy bõven elég a már megírt könyvmennyiség, de azért örülhetünk annak, hogy nem döntöttek így mondjuk száz évvel ezelõtt.
22-es hozzászólásodra mit kellett volna reagálnom?
"Az elektronikus könyv - ellentétben a nyomtatottal - nem fogy el, ez is az e-könyv elõnyét bizonyítja."
Többször utaltam arra, hogy számomra soha nem fogja ugyanazt az élményt nyújtani az e-könyv a hagyományoshoz képest. (Nagyon rossz példát hozok fel, de nem mindenki rohan hetente a bálabontáskor a boltba, inkább két új ruhát vesz csak évente.)
"Ahogy olvasom a nyomtatott könyv szagát, tapintását, súlyát magasztaló hozzászólásokat, ezeknek is lesz piacuk."
Egy darabig, mert a fiataloknak már nem kell. Õk egyre többen lesznek, mi pedig szorulunk kifelé. (Nekik már a (agyon)tömörített hangzás is megfelel, normál cd-k helyett.) Az ár pedig megindul felfelé.
"az elõszó, utószó és lábjegyzetek terjedelme ritkán több a mû terjedelménél"
Elég sok könyvemben ez a három tétel eléri a 60-70 oldalt, s bizony sokat nyújtanak számomra. Sokat pedig akkor tudnak nyújtani számomra, ha minõségiek. A minõséget pedig meg kell fizetni.
"Gyûrûk ura:"
Gondolod foglalkozom egy olyan idiótával, aki még egy könyvet sem képes letölteni, annyira szerencsétlen? Csak az igénytelenségre és tájékozatlanságra szerettem volna utalni.
Zárásként még annyit, hogy sokkolt, amikor azt írtad, hogy "beszélgethetnénk". Számomra a beszélgetések szemtõl szembe történõ kommunikációs formát takarnak, nem pedig egyfajta pótlékot.
22-es hozzászólásodra mit kellett volna reagálnom?
"Az elektronikus könyv - ellentétben a nyomtatottal - nem fogy el, ez is az e-könyv elõnyét bizonyítja."
Többször utaltam arra, hogy számomra soha nem fogja ugyanazt az élményt nyújtani az e-könyv a hagyományoshoz képest. (Nagyon rossz példát hozok fel, de nem mindenki rohan hetente a bálabontáskor a boltba, inkább két új ruhát vesz csak évente.)
"Ahogy olvasom a nyomtatott könyv szagát, tapintását, súlyát magasztaló hozzászólásokat, ezeknek is lesz piacuk."
Egy darabig, mert a fiataloknak már nem kell. Õk egyre többen lesznek, mi pedig szorulunk kifelé. (Nekik már a (agyon)tömörített hangzás is megfelel, normál cd-k helyett.) Az ár pedig megindul felfelé.
"az elõszó, utószó és lábjegyzetek terjedelme ritkán több a mû terjedelménél"
Elég sok könyvemben ez a három tétel eléri a 60-70 oldalt, s bizony sokat nyújtanak számomra. Sokat pedig akkor tudnak nyújtani számomra, ha minõségiek. A minõséget pedig meg kell fizetni.
"Gyûrûk ura:"
Gondolod foglalkozom egy olyan idiótával, aki még egy könyvet sem képes letölteni, annyira szerencsétlen? Csak az igénytelenségre és tájékozatlanságra szerettem volna utalni.
Zárásként még annyit, hogy sokkolt, amikor azt írtad, hogy "beszélgethetnénk". Számomra a beszélgetések szemtõl szembe történõ kommunikációs formát takarnak, nem pedig egyfajta pótlékot.
It\'s a definitive role-playing experience, and the only reason it can\'t be called the best game in its class is because in a sense there\'s nothing available that compares to it. /Baldur\'s Gate 2/
#32
...úgy látszik az igénytelenség ragadós,
mert nekem pl már eszembe se jutott, hogy ilyesmit el lehet várni egy kiadótól.
Én inkább olyan rendszerekben szeretek gondolkodni, ami kvázi automatikusan kijavítja a hibákat,
és nem egyes emberek becsületességének vagy becstelenségének van kiszolgáltatva a többi.
Pl. abban a modellben, amit leírtam a nagy számok törvénye alapján lenne mindig valaki aki kijavítja amit kell.
Szerintem az eredmény szempontjából ez jobb, mint a jelenlegi.
Az emberek erkölcsi viselkedését/megítélését tök jó lenne nem belekeverni a társadalmi és/vagy kulturális funkciók ellátásába.
De sajnos itt még nem tartunk, pedig csak szervezettség kérdése lenne.
Na ezt nem folytatom inkább, mert nagyon eltértem az általános felé a könyvektõl.
mert nekem pl már eszembe se jutott, hogy ilyesmit el lehet várni egy kiadótól.
Én inkább olyan rendszerekben szeretek gondolkodni, ami kvázi automatikusan kijavítja a hibákat,
és nem egyes emberek becsületességének vagy becstelenségének van kiszolgáltatva a többi.
Pl. abban a modellben, amit leírtam a nagy számok törvénye alapján lenne mindig valaki aki kijavítja amit kell.
Szerintem az eredmény szempontjából ez jobb, mint a jelenlegi.
Az emberek erkölcsi viselkedését/megítélését tök jó lenne nem belekeverni a társadalmi és/vagy kulturális funkciók ellátásába.
De sajnos itt még nem tartunk, pedig csak szervezettség kérdése lenne.
Na ezt nem folytatom inkább, mert nagyon eltértem az általános felé a könyvektõl.
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#31
"A köteles példányok elküldését a kiadók többsége nem tartja be."
Érdekes, mi szigorúan betartjuk.
Ha a kiadók által elkövetett törvénysértést ennyivel letudod, akkor nem értem, mit háborogsz a könyvek "illegális" letöltésén. A kiadók a törvénysértéssel megkárosítják a társadalmat, amelynek a letöltõk is tagjai, míg a letöltõk megkárosítják a kiadókat. Adok-kapok, tiszta sor, senkinek nincs erkölcsi alapja panaszkodni.
Egyebekben meg sajnálom, hogy a #22-ben neked írt mondandómhoz mindösszesen ennyi hozzáfûznivalód volt, ez édeskevés egy valamelyest is hasznos beszélgetéshez. A hozzászólásaid láthatóan csak a kiadók kritikátlan megasztalásából és a vásárlók kritikátlan ledorongolásából állnak, ez az egyoldalúság eléggé kontraproduktív.
"Ahogy egy ismerõsöm szokta mondani: "Sajnos Rakovszky Zsuzsa nem tudja az összes könyvet lefordítani." De Andor Mihály színvonalát sem sok ember tudja megközelíteni."
Ez megint csak szerecsenmosdatás. Ha a többi kötetet rendesen le lehetett fordíttatni, akkor az elsõt is lehetett volna, akár utólag, újra. A kiadó gyatra minõségû terméket adott el teljes áron és a vevõt nem figyelmeztette a csökkent minõségre - holott erre a kereskedelmi törvény is kötelez. Ezzel a kiadó megkárosította a vevõit, akkor meg minek ugrál, ha a vevõk is megkárosítják õt. Adok-kapok, tiszta sor, senkinek nincs erkölcsi alapja panaszkodni.
Érdekes, mi szigorúan betartjuk.
Ha a kiadók által elkövetett törvénysértést ennyivel letudod, akkor nem értem, mit háborogsz a könyvek "illegális" letöltésén. A kiadók a törvénysértéssel megkárosítják a társadalmat, amelynek a letöltõk is tagjai, míg a letöltõk megkárosítják a kiadókat. Adok-kapok, tiszta sor, senkinek nincs erkölcsi alapja panaszkodni.
Egyebekben meg sajnálom, hogy a #22-ben neked írt mondandómhoz mindösszesen ennyi hozzáfûznivalód volt, ez édeskevés egy valamelyest is hasznos beszélgetéshez. A hozzászólásaid láthatóan csak a kiadók kritikátlan megasztalásából és a vásárlók kritikátlan ledorongolásából állnak, ez az egyoldalúság eléggé kontraproduktív.
"Ahogy egy ismerõsöm szokta mondani: "Sajnos Rakovszky Zsuzsa nem tudja az összes könyvet lefordítani." De Andor Mihály színvonalát sem sok ember tudja megközelíteni."
Ez megint csak szerecsenmosdatás. Ha a többi kötetet rendesen le lehetett fordíttatni, akkor az elsõt is lehetett volna, akár utólag, újra. A kiadó gyatra minõségû terméket adott el teljes áron és a vevõt nem figyelmeztette a csökkent minõségre - holott erre a kereskedelmi törvény is kötelez. Ezzel a kiadó megkárosította a vevõit, akkor meg minek ugrál, ha a vevõk is megkárosítják õt. Adok-kapok, tiszta sor, senkinek nincs erkölcsi alapja panaszkodni.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#30
A köteles példányok elküldését a kiadók többsége nem tartja be.
"A kiadó akkor lett volna becsületes, ha a pocsékul fordított elsõ kötetet rendesen lefordíttatja és ingyenesen kicseréli a rossz fordítással már eladott példányokat."
Ahogy egy ismerõsöm szokta mondani: "Sajnos Rakovszky Zsuzsa nem tudja az összes könyvet lefordítani." De Andor Mihály színvonalát sem sok ember tudja megközelíteni.
"A kiadó akkor lett volna becsületes, ha a pocsékul fordított elsõ kötetet rendesen lefordíttatja és ingyenesen kicseréli a rossz fordítással már eladott példányokat."
Ahogy egy ismerõsöm szokta mondani: "Sajnos Rakovszky Zsuzsa nem tudja az összes könyvet lefordítani." De Andor Mihály színvonalát sem sok ember tudja megközelíteni.
It\'s a definitive role-playing experience, and the only reason it can\'t be called the best game in its class is because in a sense there\'s nothing available that compares to it. /Baldur\'s Gate 2/
#29
"A kiadó becsületére legyen mondva, hogy valószínûleg ki is hajították az illetõt, mivel a többi kötet fordítását már másra bízták."
A kiadó akkor lett volna becsületes, ha a pocsékul fordított elsõ kötetet rendesen lefordíttatja és ingyenesen kicseréli a rossz fordítással már eladott példányokat. Ha már megspórolta a lektorálás díját, mert ha áldoz rá - amint ez alapkövetelmény lenne a szakmában -, akkor nem a kinyomtatás után derült volna ki, hogy ocsmány a fordítás.
A kiadó akkor lett volna becsületes, ha a pocsékul fordított elsõ kötetet rendesen lefordíttatja és ingyenesen kicseréli a rossz fordítással már eladott példányokat. Ha már megspórolta a lektorálás díját, mert ha áldoz rá - amint ez alapkövetelmény lenne a szakmában -, akkor nem a kinyomtatás után derült volna ki, hogy ocsmány a fordítás.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#28
bocs, ez hosszú lett... ha valakit fáraszt, nem kötelezõ elolvasni.<#lama>
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#27
Erre megoldás lehetne, ha írószövetségek saját oldalt hoznának létre, ahol a tagjaik mûveit kilinkelik (letöltés vagy akár az illetõ saját oldala).
Különbözõ gyûjtemények létrehozásával ( néhány már létezik is , pl. esnips vagy scribd ) meg lehet oldani a széles körû terjesztést.
És akkor utópiaként a jövõben nem könyvesboltok oldalán böngésznének az emberek, hanem gyûjteményes oldalakon, ahol bárki kedvére letöltheti ( vagy a szerzõ igénye szerint megveheti) az adott könyvet.
Persze egy ilyen oldalnak az üzemeltetése nem olcsó, de lehet minimalizálni a költségeket és a könyveknél nem a dizájn a lényeg, hanem a tartalom, mármint nem a könyveké,
hanem az elérhetõvé tevõ oldalé,
így egy tök egyszerû és kényelmesen átlátható arculattal rengeteget lehet spórolni, valamin ott van a szponzorálás lehetõsége, amely jó néhány ingyenes tartalmat szolgáltató oldal esetében már mûködik.
A másik probléma a nyomtatott könyveknél is jelen van.
Éppen a digitális könyv-tár jelentene hatékony megoldást erre,
mert a creativ commons lehetõséget ad a korrektúrázásra.
Fõként az idegen nyelvû könyveknél lehetne megspórolni a fordítási költséget, ha ún. hobbifordítók (meglepõ, de vannak, akik ilyet hajlandóak ingyen a szabadidejükben végezni ) vetnék rá magukat egy-egy könyvre,
amit aztán a CC licensz alapján ki lehetne javítani.
Szergej Ljukanyenko Õrség sorozatának elsõ kötete esett pl. nemrég áldozatul egy pongyola fordítónak, a második kötettõl már olyasvalaki fordította, aki ért is oroszul ÉS magyarul is.
A kiadó becsületére legyen mondva, hogy valószínûleg ki is hajították az illetõt, mivel a többi kötet fordítását már másra bízták.
Na ennél pl. milyen jó lett volna, ha már az elsõ kötetet is nem sokkal a megjelenése után átszerkesztették volna.
Egy ismerõsöm az egész sorozatot az elsõ kötet borzalmas fordítása miatt nem olvassa el.
Így a könyveknél sem csupán az eredeti szerzõ szerepelne, hanem plusz egy verziószám, amibõl kiolvasható, hogy melyik fordítást ( ha esetleg többen is feldolgozzák, mint pl Douglas Adams Galaxis sorozatát is több fordításban adták ki - milyen jó lenne, ha egy digitális könyvtárban vagy gyûjteményben mind a két verzió elérhetõ lenne),
melyik korrektúrázott változatot találtam meg.
Mennyivel hatékonyabban mûködhetne, talán a fordítási (stb) munkák haveri alapon történõ kiosztásû gyakorlata is eltûnne.
Pl. a kalózfilmek esetében, ahol amit leírtam , elég hatékony a feliratkészítésben, ugyanis sokszor jobb fordításokat lehet találni,
mint a hivatalos....
Különbözõ gyûjtemények létrehozásával ( néhány már létezik is , pl. esnips vagy scribd ) meg lehet oldani a széles körû terjesztést.
És akkor utópiaként a jövõben nem könyvesboltok oldalán böngésznének az emberek, hanem gyûjteményes oldalakon, ahol bárki kedvére letöltheti ( vagy a szerzõ igénye szerint megveheti) az adott könyvet.
Persze egy ilyen oldalnak az üzemeltetése nem olcsó, de lehet minimalizálni a költségeket és a könyveknél nem a dizájn a lényeg, hanem a tartalom, mármint nem a könyveké,
hanem az elérhetõvé tevõ oldalé,
így egy tök egyszerû és kényelmesen átlátható arculattal rengeteget lehet spórolni, valamin ott van a szponzorálás lehetõsége, amely jó néhány ingyenes tartalmat szolgáltató oldal esetében már mûködik.
A másik probléma a nyomtatott könyveknél is jelen van.
Éppen a digitális könyv-tár jelentene hatékony megoldást erre,
mert a creativ commons lehetõséget ad a korrektúrázásra.
Fõként az idegen nyelvû könyveknél lehetne megspórolni a fordítási költséget, ha ún. hobbifordítók (meglepõ, de vannak, akik ilyet hajlandóak ingyen a szabadidejükben végezni ) vetnék rá magukat egy-egy könyvre,
amit aztán a CC licensz alapján ki lehetne javítani.
Szergej Ljukanyenko Õrség sorozatának elsõ kötete esett pl. nemrég áldozatul egy pongyola fordítónak, a második kötettõl már olyasvalaki fordította, aki ért is oroszul ÉS magyarul is.
A kiadó becsületére legyen mondva, hogy valószínûleg ki is hajították az illetõt, mivel a többi kötet fordítását már másra bízták.
Na ennél pl. milyen jó lett volna, ha már az elsõ kötetet is nem sokkal a megjelenése után átszerkesztették volna.
Egy ismerõsöm az egész sorozatot az elsõ kötet borzalmas fordítása miatt nem olvassa el.
Így a könyveknél sem csupán az eredeti szerzõ szerepelne, hanem plusz egy verziószám, amibõl kiolvasható, hogy melyik fordítást ( ha esetleg többen is feldolgozzák, mint pl Douglas Adams Galaxis sorozatát is több fordításban adták ki - milyen jó lenne, ha egy digitális könyvtárban vagy gyûjteményben mind a két verzió elérhetõ lenne),
melyik korrektúrázott változatot találtam meg.
Mennyivel hatékonyabban mûködhetne, talán a fordítási (stb) munkák haveri alapon történõ kiosztásû gyakorlata is eltûnne.
Pl. a kalózfilmek esetében, ahol amit leírtam , elég hatékony a feliratkészítésben, ugyanis sokszor jobb fordításokat lehet találni,
mint a hivatalos....
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#26
Komoly könyv alatt azt értem, hogy nem csak a barátainak akarja odaadni, hanem szélesebb közönségnek szánja.
Nem csak egy szakembertõl lenne elvárható, hogy ismerje a magyar nyelvet, legyen szakmai ismerete (szakkönyv esetén).
Mégis szükség van a szerzõi kéziraton további munkára. Hidd el, naponta látom. Lehet nekiállni egy személyes szerkesztõségként kiadni valamit. Aztán ezekbõl lesz az, amikor az ember szíve szerint a sarokba hajítaná, vagy visszavinné a boltba a könyvet. Nem azért, mert nem tetszik, hanem mert annyira bosszankodik olvasás közben a hibákon. Jobb esettben nem tudja mi, csak zavarja valami.
Persze lehet csak úgy irkálni is mindenfélét. Kiváló erre például egy blog. 😊
Nem csak egy szakembertõl lenne elvárható, hogy ismerje a magyar nyelvet, legyen szakmai ismerete (szakkönyv esetén).
Mégis szükség van a szerzõi kéziraton további munkára. Hidd el, naponta látom. Lehet nekiállni egy személyes szerkesztõségként kiadni valamit. Aztán ezekbõl lesz az, amikor az ember szíve szerint a sarokba hajítaná, vagy visszavinné a boltba a könyvet. Nem azért, mert nem tetszik, hanem mert annyira bosszankodik olvasás közben a hibákon. Jobb esettben nem tudja mi, csak zavarja valami.
Persze lehet csak úgy irkálni is mindenfélét. Kiváló erre például egy blog. 😊
Minden jog fenntartva!
#25
Szerintem egy szakembertõl, aki ír,
elvárható a magyar nyelv ismerete, ha idegen nyelven, fordított források alapján ír, akkor pedig a megfelelõ szakmai háttéismerete, hogy ezek ,amiket felsoroltál ne jelentsenek gondot.
Ha meg nem ért hozzá, ami elég kiábrándító, akkor fizessen érte,
és akkor is ,ha idõt akar megtakarítani a korrektúrázáson.
Egyébként lehet olvasó tesztelõket alkalmazni,
vannak, akik ingyen is vállalják.
Ha a komoly könyv alatt azt érted, hogy az illetõ pénzt akar keresni vele, akkor igazad van.
Bár az online adományozás itt is változtathat a dolgon.
Idõ kérdése, majd meglátjuk , mi sül ki a jelenlegi tendenciákból.
"Nos, ha komoly könyvet akarsz akkor kénytelen vagy kiadót keresni hozzá. Vagy magad megszervezni és fizetni a nyelvi (netán szakmai) lektort, szerkesztõt, mûszaki szerkesztõt stb.
Persze ezek egy részét megoldhatod magad is, ha értesz hozzá annyira."
elvárható a magyar nyelv ismerete, ha idegen nyelven, fordított források alapján ír, akkor pedig a megfelelõ szakmai háttéismerete, hogy ezek ,amiket felsoroltál ne jelentsenek gondot.
Ha meg nem ért hozzá, ami elég kiábrándító, akkor fizessen érte,
és akkor is ,ha idõt akar megtakarítani a korrektúrázáson.
Egyébként lehet olvasó tesztelõket alkalmazni,
vannak, akik ingyen is vállalják.
Ha a komoly könyv alatt azt érted, hogy az illetõ pénzt akar keresni vele, akkor igazad van.
Bár az online adományozás itt is változtathat a dolgon.
Idõ kérdése, majd meglátjuk , mi sül ki a jelenlegi tendenciákból.
"Nos, ha komoly könyvet akarsz akkor kénytelen vagy kiadót keresni hozzá. Vagy magad megszervezni és fizetni a nyelvi (netán szakmai) lektort, szerkesztõt, mûszaki szerkesztõt stb.
Persze ezek egy részét megoldhatod magad is, ha értesz hozzá annyira."
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#24
Én meg azt mondom, hogy nincs szükség egységes szabványra, mert minden formátumnak meg van az elõnye.
Hanem az olvasóknak illene kezelni a legelterjedtebb ekönyv formátumokat és pl. tisztességes zoom funkcióval rendelkezni, hogy egy kép alapú könyvet is lehessen rajta olvasni.
Amúgy is többnyire én digitalizálom vagy internetrõl szedem le a könyveket,
amit "kifejezetten kellemes" lenne konvertálgatni mindenféle formátumba és vissza....
Totál nem tartom praktikusnak, fõleg ha szerkeszteni is akarom az anyagot.
Hanem az olvasóknak illene kezelni a legelterjedtebb ekönyv formátumokat és pl. tisztességes zoom funkcióval rendelkezni, hogy egy kép alapú könyvet is lehessen rajta olvasni.
Amúgy is többnyire én digitalizálom vagy internetrõl szedem le a könyveket,
amit "kifejezetten kellemes" lenne konvertálgatni mindenféle formátumba és vissza....
Totál nem tartom praktikusnak, fõleg ha szerkeszteni is akarom az anyagot.
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#23
Csak annyit fûzök még az elmondottakhoz, hogy az irodalom digitális közkinccsé válása mindenképp megtörténik, mindenféle törvényi tiltás ellenére is. A kiadók csak arról dönthetnek, velük vagy nélkülük történjék meg mindez. Nem feltétlenül célszerû követniök a zenei kiadók példáját.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#22
Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy véletlenül se arra válaszolj, amit kérdeztem (erre természetesen minden jogod megvan, nem vagyok sem a fõnököd, sem a feleséged), akkor bizony ez logikus következmény. Én épp azért hoztam fel a már nem jogvédett könyveket, mert itt jogdíj fel sem merülhet, ahogy a hatályos törvények megsértése sem, tehát indulatoktól és érdekektõl mentesen lehet beszélgetni a témáról.
"évek óta hiányolok egy római költészeti antológiát (a legutolsó kiadás talán majd harminc éve jelent meg"
Feltételezem, azóta nem sok új római kori költeményt írtak, azaz megfelelne a 30 évvel ezelõtti antológia is - te is kiadást említesz, nem kiadványt -, ha kapható lenne. Az elektronikus könyv - ellentétben a nyomtatottal - nem fogy el, ez is az e-könyv elõnyét bizonyítja.
Általánosságban is célszerû lenne szétválasztani a már nem jogvédett szöveget a "hozzáadott értéktõl". A nem jogvédett szöveg közkincs, nyilván már megjelent valahol, talán több helyen is, digitalizálása köz- vagy alapítványi pénzbõl elvégezhetõ - természetesen nem horrorisztikus közbeszerzési vagy pályázati árszinten. Sõt mivel manapság minden kiadvány szerkesztése elektronikusan történik, a köteles példányok rendszeréhez hasonlóan kötelezni lehetne a kiadókat, hogy a szövegeket elektronikus formában is bocsássák a Széchenyi könyvtár rendelkezésére - ezek a védettség lejárata után, nem jogvédett mûvek esetén azonnal ingyenesen közzétehetõk. Így a már nem jogvédett mûvek egy része automatikusan, plusz költség nélkül digitalizálható, a kiadó meg megél(het) a díszes bibliofil kiadás nyereségébõl. Ahogy olvasom a nyomtatott könyv szagát, tapintását, súlyát magasztaló hozzászólásokat, ezeknek is lesz piacuk.
Gondozás:
Jelenleg az a helyzet, hogy egy könyv bolti ára felénél is többet tesznek ki a nyomdai és terjesztési költségek. Nálunk a szellemi élõmunka alacsonyabb költsége miatt még többet is, mint nyugaton. Vagyis amikor egy kiadó megjelentet egy nem jogvédett mûvet a saját "gondozásában", akkor a "hozzáadott érték" költségéhez óhatatlanul hozzácsapódik a védetlen anyag kiadásának igen jelentõs költsége is. Sõt ez utóbbi jócskán meghaladhatja a "hozzáadott érték" költségét, hiszen az elõszó, utószó és lábjegyzetek terjedelme ritkán több a mû terjedelménél, kivéve a kritikai kiadásokat. Elektronikus kiadásnál elég csak a "hozzáadott értéket" megfizettetni a vevõvel, hiszen a védetlen anyag a kiadó számára is ingyenesen hozzáférhetõ és nem kell kinyomtatni.
Talán belátható, hogy ez a rendszer a kiadónak is hasznos lenne, hiszen képes lenne sokkal olcsóbban adni a saját "hozzáadott értékét", mert azt nem terhelné a közkincsnek számító védetlen szöveg nyomtatási és terjesztési költséghányada. Ez vélhetõen több vásárlót is vonzana.
Gyûrûk ura:
Konkrétan melyikrõl van szó és a kollégád honnan szerezte be? A neten sok szemét is található, de nem kellene általánosítani. Szinte biztos vagyok benne, hogy ingyenesen meg tudom szerezni hibátlan elektronikus formában. Ez kb. olyan, mint hogy egy zenét rippelési hibákkal megtûzdelt, vacak 128 kbites mp3-ban és hibátlanul rippelt FLAC-ban is meg lehet szerezni ingyenesen - bár nem feltétlenül legálisan. Szerintem inkább azt kellene írnod, hogy:
"Ezek szerint érdekes (könnyített) változatok is keringenek a neten."
Amint sok másból is, miért épp a könyv lenne kivétel. Na meg elég csak a legálisan megvásárolható, legális kiadó "gondozásában" kiadott, ám durván megvágott filmekre gondolni, bár tény, hogy ez könyvekre nem annyira jellemzõ.
"évek óta hiányolok egy római költészeti antológiát (a legutolsó kiadás talán majd harminc éve jelent meg"
Feltételezem, azóta nem sok új római kori költeményt írtak, azaz megfelelne a 30 évvel ezelõtti antológia is - te is kiadást említesz, nem kiadványt -, ha kapható lenne. Az elektronikus könyv - ellentétben a nyomtatottal - nem fogy el, ez is az e-könyv elõnyét bizonyítja.
Általánosságban is célszerû lenne szétválasztani a már nem jogvédett szöveget a "hozzáadott értéktõl". A nem jogvédett szöveg közkincs, nyilván már megjelent valahol, talán több helyen is, digitalizálása köz- vagy alapítványi pénzbõl elvégezhetõ - természetesen nem horrorisztikus közbeszerzési vagy pályázati árszinten. Sõt mivel manapság minden kiadvány szerkesztése elektronikusan történik, a köteles példányok rendszeréhez hasonlóan kötelezni lehetne a kiadókat, hogy a szövegeket elektronikus formában is bocsássák a Széchenyi könyvtár rendelkezésére - ezek a védettség lejárata után, nem jogvédett mûvek esetén azonnal ingyenesen közzétehetõk. Így a már nem jogvédett mûvek egy része automatikusan, plusz költség nélkül digitalizálható, a kiadó meg megél(het) a díszes bibliofil kiadás nyereségébõl. Ahogy olvasom a nyomtatott könyv szagát, tapintását, súlyát magasztaló hozzászólásokat, ezeknek is lesz piacuk.
Gondozás:
Jelenleg az a helyzet, hogy egy könyv bolti ára felénél is többet tesznek ki a nyomdai és terjesztési költségek. Nálunk a szellemi élõmunka alacsonyabb költsége miatt még többet is, mint nyugaton. Vagyis amikor egy kiadó megjelentet egy nem jogvédett mûvet a saját "gondozásában", akkor a "hozzáadott érték" költségéhez óhatatlanul hozzácsapódik a védetlen anyag kiadásának igen jelentõs költsége is. Sõt ez utóbbi jócskán meghaladhatja a "hozzáadott érték" költségét, hiszen az elõszó, utószó és lábjegyzetek terjedelme ritkán több a mû terjedelménél, kivéve a kritikai kiadásokat. Elektronikus kiadásnál elég csak a "hozzáadott értéket" megfizettetni a vevõvel, hiszen a védetlen anyag a kiadó számára is ingyenesen hozzáférhetõ és nem kell kinyomtatni.
Talán belátható, hogy ez a rendszer a kiadónak is hasznos lenne, hiszen képes lenne sokkal olcsóbban adni a saját "hozzáadott értékét", mert azt nem terhelné a közkincsnek számító védetlen szöveg nyomtatási és terjesztési költséghányada. Ez vélhetõen több vásárlót is vonzana.
Gyûrûk ura:
Konkrétan melyikrõl van szó és a kollégád honnan szerezte be? A neten sok szemét is található, de nem kellene általánosítani. Szinte biztos vagyok benne, hogy ingyenesen meg tudom szerezni hibátlan elektronikus formában. Ez kb. olyan, mint hogy egy zenét rippelési hibákkal megtûzdelt, vacak 128 kbites mp3-ban és hibátlanul rippelt FLAC-ban is meg lehet szerezni ingyenesen - bár nem feltétlenül legálisan. Szerintem inkább azt kellene írnod, hogy:
"Ezek szerint érdekes (könnyített) változatok is keringenek a neten."
Amint sok másból is, miért épp a könyv lenne kivétel. Na meg elég csak a legálisan megvásárolható, legális kiadó "gondozásában" kiadott, ám durván megvágott filmekre gondolni, bár tény, hogy ez könyvekre nem annyira jellemzõ.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#21
Lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett, vagy pontosabban mondva talán az én válaszaim nem elégítenek ki téged. Hmm, ez van, sajnos nem tudok mással szolgálni.
"többször is leírtam a "szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvek" kifejezést."
A valóságban az emberek töredékét érdeklik azok a könyvek, amelyek már nem állnak jogvédelem alatt. Pl. Bornemissza Péter mûveit nem olvassák ma sem, vagy legalábbis több fórumba belenézve nem a régi könyveket töltögetik az emberek, hanem a friss, elmúlt években megjelent könyveket. Ismét elmondom, az a legnagyobb félelmem, hogy az illegális letöltésekkel tönkrevágják a gonosz kiadókat, és pár év múlva már nem tudok hagyományos papíralapú könyveket venni. Maximum ponyvát.
Most jelent meg Adamik Tamás Római irodalom c. remeke (végre együtt van kezelve az egész korszak), ennek kapcsán elbeszélgettem a kiadó egyik munkatársával, ugyanis évek óta hiányolok egy római költészeti antológiát (a legutolsó kiadás talán majd harminc éve jelent meg, hasonló tárgyban - görög - szerencsére 2000-ben megjelent egy válogatás), és azt a választ kaptam, hogy nincs fizetõképes kereslet ilyen tárgyú munkára. E-könyves felvetésemre pedig azt közölte, hogy ki lenne bolond finanszírozni egy ilyen összeállítás, hiszen a mai Magyarországon talán negyven-ötven ember adna pénzt ki ilyesmire, hiszen bocsánatos bûnnek számít a másolás. Bevétel hiányában pedig ki fogna bele ilyen munkába?
"belejavítások"
Ma mesélte egyik munkatársam, hogy a fia elolvasta a Gyûrûk Urát, és csodálkozva mesélte az apjának, hogy nem érti miért panaszkodik mindenki a versek/dalok sokaságára, hiszen õ csak egyetlen dallal találkozott. Ezek szerint érdekes (könnyített) változatok keringenek a neten.
"gondozás"
Rendkívül élvezem amikor a kiváló fordítás mellett kapok nagyszerû elõszót/utószót, lábjegyzetek sokaságát az értõ fordítótól/szerkesztõtõl, mert ami evidens volt az író és elsõdleges olvasói közege számára, az pár ezer kilométerrel arrébb számomra teljesen ismeretlen stb. Márpedig az ilyen minõséget meg kell valakinek fizetni, nem lehet csak úgy összedobni.
"többször is leírtam a "szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvek" kifejezést."
A valóságban az emberek töredékét érdeklik azok a könyvek, amelyek már nem állnak jogvédelem alatt. Pl. Bornemissza Péter mûveit nem olvassák ma sem, vagy legalábbis több fórumba belenézve nem a régi könyveket töltögetik az emberek, hanem a friss, elmúlt években megjelent könyveket. Ismét elmondom, az a legnagyobb félelmem, hogy az illegális letöltésekkel tönkrevágják a gonosz kiadókat, és pár év múlva már nem tudok hagyományos papíralapú könyveket venni. Maximum ponyvát.
Most jelent meg Adamik Tamás Római irodalom c. remeke (végre együtt van kezelve az egész korszak), ennek kapcsán elbeszélgettem a kiadó egyik munkatársával, ugyanis évek óta hiányolok egy római költészeti antológiát (a legutolsó kiadás talán majd harminc éve jelent meg, hasonló tárgyban - görög - szerencsére 2000-ben megjelent egy válogatás), és azt a választ kaptam, hogy nincs fizetõképes kereslet ilyen tárgyú munkára. E-könyves felvetésemre pedig azt közölte, hogy ki lenne bolond finanszírozni egy ilyen összeállítás, hiszen a mai Magyarországon talán negyven-ötven ember adna pénzt ki ilyesmire, hiszen bocsánatos bûnnek számít a másolás. Bevétel hiányában pedig ki fogna bele ilyen munkába?
"belejavítások"
Ma mesélte egyik munkatársam, hogy a fia elolvasta a Gyûrûk Urát, és csodálkozva mesélte az apjának, hogy nem érti miért panaszkodik mindenki a versek/dalok sokaságára, hiszen õ csak egyetlen dallal találkozott. Ezek szerint érdekes (könnyített) változatok keringenek a neten.
"gondozás"
Rendkívül élvezem amikor a kiváló fordítás mellett kapok nagyszerû elõszót/utószót, lábjegyzetek sokaságát az értõ fordítótól/szerkesztõtõl, mert ami evidens volt az író és elsõdleges olvasói közege számára, az pár ezer kilométerrel arrébb számomra teljesen ismeretlen stb. Márpedig az ilyen minõséget meg kell valakinek fizetni, nem lehet csak úgy összedobni.
It\'s a definitive role-playing experience, and the only reason it can\'t be called the best game in its class is because in a sense there\'s nothing available that compares to it. /Baldur\'s Gate 2/
#20
Nos, ha komoly könyvet akarsz akkor kénytelen vagy kiadót keresni hozzá. Vagy magad megszervezni és fizetni a nyelvi (netán szakmai) lektort, szerkesztõt, mûszaki szerkesztõt stb.
Persze ezek egy részét megoldhatod magad is, ha értesz hozzá annyira.
Amúgy pl. djvu az nem nagyon lesz soha e-book olvasós formátum.
Most úgy néz ki, hogy az ePub lesz a kvázi szabvány talán.
Persze ezek egy részét megoldhatod magad is, ha értesz hozzá annyira.
Amúgy pl. djvu az nem nagyon lesz soha e-book olvasós formátum.
Most úgy néz ki, hogy az ePub lesz a kvázi szabvány talán.
Minden jog fenntartva!
#19
Ja,
és ha majd lesz 80'000 forint alatt olyan ekönyv-olvasó,
ami egyszerre kezeli a pdf (kép és szöveges ), doc, rtf és a népszerûbb képformátumokat, (esetleg még a djvu formátumot)
majd akkor el fog terjedni....
és ha majd lesz 80'000 forint alatt olyan ekönyv-olvasó,
ami egyszerre kezeli a pdf (kép és szöveges ), doc, rtf és a népszerûbb képformátumokat, (esetleg még a djvu formátumot)
majd akkor el fog terjedni....
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#18
A KIADÓK pénzt takaríthatnak meg???????
Há már bocs,
de nem fogok kiadóhoz rohanni, ha digitálisan akarom terjeszteni a könyvemet (publikációimat... stb).....
Há már bocs,
de nem fogok kiadóhoz rohanni, ha digitálisan akarom terjeszteni a könyvemet (publikációimat... stb).....
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#17
Kafka, Enya, "Ha valaki úgy dönt, hogy a mûveit bárki szabadon letöltheti, másolhatja, módosíthatja, nos, nekem ezzel semmi gondom" stb.:
Idézet a #12. hozzászólásomból: "Vigyázat, most kizárólag szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvekrõl beszélek." Kérlek, a zenét és a még jogvédelem alatt álló könyveket most hagyjuk, én kimondottan arra a megjegyzésedre reagáltam, hogy: "Mert a "nekem minden jár ingyen" generáció a régi/új könyveket a kiadót megkerülve tölti le." Kiemelés tõlem. De azt hiszem, ez a hozzászólásaimból is világos volt, többször is leírtam a "szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvek" kifejezést.
"Több alkalommal fordult elõ ismerõseim körében, hogy nagy boldogan letöltött könyveibõl oldalak, fejezetek(!) hiányoztak..."
Az, hogy az elektronikus formában letölthetõ mûveket is módosítják egyesek, még nem csökkenti az általam korábban felhozott érv erejét. Lényegében csak megismételted azt, amit már leírtál, vagyis hogy elõfordulnak módosítások.
(Tudom, ilyet én is többször elkövettem, amikor egy-egy szörnyen magyartalan fordítást, durva félrefordítást vagy nem stílusjelzés értékû helyesírási hibát tartalmazó mûvet kijavítva töltöttem vissza. Itt lényegében azt a korrektori munkát végeztem el, amit a kiadó elmulasztott. Papírról beszkennelt és OCR-ezett mûvekrõl volt szó, amelyeknél az említett hibák nem fordulhatnak elõ.)
"A Sapientia Humana sorozatnál sem csak magát az ókori vagy ötven évvel ezelõtti puszta szöveg kiadását fizetjük meg, hanem az újbóli gondozást, fordítást, tördelést."
Itt csak az esetleges újbóli fordítás jelent új értéket. A gondozást nem tudom értelmezni, nem tudom, mi jelent, a tördelés lényeges elemei pedig íráskor automatikusan létrejönnek, kevesen írnak egy egész mûvet egy bekezdésbe ömlesztve. Mégis, mindezzel mindaddig nincs semmi gond, amíg az eredeti, már lejárt védettségû fordítás is ugyanúgy elérhetõ ingyenesen, elektronikus formában.
"ha úgy érzed, hogy kikerültem a kérdéseidet, akkor jelezz! 😊"
Jelzek. 😊
Idézet a #12. hozzászólásomból: "Vigyázat, most kizárólag szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvekrõl beszélek." Kérlek, a zenét és a még jogvédelem alatt álló könyveket most hagyjuk, én kimondottan arra a megjegyzésedre reagáltam, hogy: "Mert a "nekem minden jár ingyen" generáció a régi/új könyveket a kiadót megkerülve tölti le." Kiemelés tõlem. De azt hiszem, ez a hozzászólásaimból is világos volt, többször is leírtam a "szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvek" kifejezést.
"Több alkalommal fordult elõ ismerõseim körében, hogy nagy boldogan letöltött könyveibõl oldalak, fejezetek(!) hiányoztak..."
Az, hogy az elektronikus formában letölthetõ mûveket is módosítják egyesek, még nem csökkenti az általam korábban felhozott érv erejét. Lényegében csak megismételted azt, amit már leírtál, vagyis hogy elõfordulnak módosítások.
(Tudom, ilyet én is többször elkövettem, amikor egy-egy szörnyen magyartalan fordítást, durva félrefordítást vagy nem stílusjelzés értékû helyesírási hibát tartalmazó mûvet kijavítva töltöttem vissza. Itt lényegében azt a korrektori munkát végeztem el, amit a kiadó elmulasztott. Papírról beszkennelt és OCR-ezett mûvekrõl volt szó, amelyeknél az említett hibák nem fordulhatnak elõ.)
"A Sapientia Humana sorozatnál sem csak magát az ókori vagy ötven évvel ezelõtti puszta szöveg kiadását fizetjük meg, hanem az újbóli gondozást, fordítást, tördelést."
Itt csak az esetleges újbóli fordítás jelent új értéket. A gondozást nem tudom értelmezni, nem tudom, mi jelent, a tördelés lényeges elemei pedig íráskor automatikusan létrejönnek, kevesen írnak egy egész mûvet egy bekezdésbe ömlesztve. Mégis, mindezzel mindaddig nincs semmi gond, amíg az eredeti, már lejárt védettségû fordítás is ugyanúgy elérhetõ ingyenesen, elektronikus formában.
"ha úgy érzed, hogy kikerültem a kérdéseidet, akkor jelezz! 😊"
Jelzek. 😊
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#16
"Melyikük volt a sikeresebb, az a kis lipcsei kiadó-e, amely 1911-ben nyolcszáz példányban megjelentette egy ismeretlen prágai kishivatalnok, Franz Kafka elbeszéléseit, hogy azután egy-két év múlva tönkre is menjen, és csak a nevét meg a szerzõi jogait hagyja maga után örökül, vagy az a nagy amerikai könyvgyár, amelynek révén aztán máig jövedelmezõ világsiker lett a mûbõl?"
Bart István: A könyvkiadás mestersége
"Ezzel az erõvel a könyvtárakat is be lehetne tilta(t)ni"
helyettem is leírták, amit gondolok
"Ez a veszély a papíralapú könyveknél is fennáll, sõt nagyon is valós probléma - nézz csak meg egy-egy kritikai kiadást."
Igazad van, érdemes összevetni Nádasdy fordításait a régebbi kiadásokkal (olvastam e tárgyban egy szakdolgozatot is, megdöbbentõ dolgok derültek ki), akár a Bûn és bûnhõdés új kiadását megnézni stb.
Több alkalommal fordult elõ ismerõseim körében, hogy nagy boldogan letöltött könyveibõl oldalak, fejezetek(!) hiányoztak, vagy a feltöltõ úgy gondolta, hogy a szövegbe több helyen belejavít, mert szerinte a fordító rosszul fordított. Ki dönti el, melyik az igazi?
"a kultúra mindenkié. Te mi rosszat látsz ebben? "
Ha valaki úgy dönt, hogy a mûveit bárki szabadon letöltheti, másolhatja, módosíthatja, nos, nekem ezzel semmi gondom. De mások viszont úgy gondolják, hogy bizony az általuk létrehozott (és kiadott) mû, amibe akár több évet is beleöltek, egyfajta finanszírozási formát jelent. Ma az írók többsége eleve számol azzal, hogy a munkáját nem csak kritikailag ismerik el, hanem pénzt is kap érte. Pár éve leveleket váltottam egy történésszel, zaklattam a távoli Magyarországból, hogy hol késik könyvének folytatása. Válasz: nem hajlandó újabb éveket rászánni hosszadalmas kutatásokra, ha nem kap megfelelõ ellentételezést, mert még a saját hallgatói is lefénymásolták megvevés helyett, így aztán a kiadó sem tudott mibõl pénzt visszajuttatni a szerzõnek.
Nem tudom, talán nagyobb állami támogatás segíthetne ilyen esetekben, de mi a helyzet pl. Enya-val, aki sosem koncertezik? Ha nem vesszük meg a lemezét "elegendõ" példányban, akkor valószínûleg befejezi pályafutását.
Lehet, hogy nagyszerûek a pár ezer dollárból létrehozott filmek (vannak közöttük nagyon sikeres is), de az emberek többsége egy bizonyos fajta technikai szintet/kivitelezést elvár, ezt pedig csak akkor kaphatjuk meg, ha valaki a másik oldalon állva fizet is érte.
Vagy felhozva egy olyan irodalmi mûfajt (a fantasy-t), amelyik biztosan nem számíthat állami támogatásra, jó lenne ha valaki ingyenes alternatívákat tudna felmutatni Robert Jordan, George R. R. Martin, Gene Wolfe stb. mellett. Kötve hiszem, hogy valaki a mai világban ingyen ilyen szintû regényeket dobna össze.
A Sapientia Humana sorozatnál sem csak magát az ókori vagy ötven évvel ezelõtti puszta szöveg kiadását fizetjük meg, hanem az újbóli gondozást, fordítást, tördelést.
Most el kell mennem Futrinka utcát mesélni, ezért itt abbahagynám, tudom messze nem kielégítõek a válaszaim, ill. ha úgy érzed, hogy kikerültem a kérdéseidet, akkor jelezz! 😊
Bart István: A könyvkiadás mestersége
"Ezzel az erõvel a könyvtárakat is be lehetne tilta(t)ni"
helyettem is leírták, amit gondolok
"Ez a veszély a papíralapú könyveknél is fennáll, sõt nagyon is valós probléma - nézz csak meg egy-egy kritikai kiadást."
Igazad van, érdemes összevetni Nádasdy fordításait a régebbi kiadásokkal (olvastam e tárgyban egy szakdolgozatot is, megdöbbentõ dolgok derültek ki), akár a Bûn és bûnhõdés új kiadását megnézni stb.
Több alkalommal fordult elõ ismerõseim körében, hogy nagy boldogan letöltött könyveibõl oldalak, fejezetek(!) hiányoztak, vagy a feltöltõ úgy gondolta, hogy a szövegbe több helyen belejavít, mert szerinte a fordító rosszul fordított. Ki dönti el, melyik az igazi?
"a kultúra mindenkié. Te mi rosszat látsz ebben? "
Ha valaki úgy dönt, hogy a mûveit bárki szabadon letöltheti, másolhatja, módosíthatja, nos, nekem ezzel semmi gondom. De mások viszont úgy gondolják, hogy bizony az általuk létrehozott (és kiadott) mû, amibe akár több évet is beleöltek, egyfajta finanszírozási formát jelent. Ma az írók többsége eleve számol azzal, hogy a munkáját nem csak kritikailag ismerik el, hanem pénzt is kap érte. Pár éve leveleket váltottam egy történésszel, zaklattam a távoli Magyarországból, hogy hol késik könyvének folytatása. Válasz: nem hajlandó újabb éveket rászánni hosszadalmas kutatásokra, ha nem kap megfelelõ ellentételezést, mert még a saját hallgatói is lefénymásolták megvevés helyett, így aztán a kiadó sem tudott mibõl pénzt visszajuttatni a szerzõnek.
Nem tudom, talán nagyobb állami támogatás segíthetne ilyen esetekben, de mi a helyzet pl. Enya-val, aki sosem koncertezik? Ha nem vesszük meg a lemezét "elegendõ" példányban, akkor valószínûleg befejezi pályafutását.
Lehet, hogy nagyszerûek a pár ezer dollárból létrehozott filmek (vannak közöttük nagyon sikeres is), de az emberek többsége egy bizonyos fajta technikai szintet/kivitelezést elvár, ezt pedig csak akkor kaphatjuk meg, ha valaki a másik oldalon állva fizet is érte.
Vagy felhozva egy olyan irodalmi mûfajt (a fantasy-t), amelyik biztosan nem számíthat állami támogatásra, jó lenne ha valaki ingyenes alternatívákat tudna felmutatni Robert Jordan, George R. R. Martin, Gene Wolfe stb. mellett. Kötve hiszem, hogy valaki a mai világban ingyen ilyen szintû regényeket dobna össze.
A Sapientia Humana sorozatnál sem csak magát az ókori vagy ötven évvel ezelõtti puszta szöveg kiadását fizetjük meg, hanem az újbóli gondozást, fordítást, tördelést.
Most el kell mennem Futrinka utcát mesélni, ezért itt abbahagynám, tudom messze nem kielégítõek a válaszaim, ill. ha úgy érzed, hogy kikerültem a kérdéseidet, akkor jelezz! 😊
It\'s a definitive role-playing experience, and the only reason it can\'t be called the best game in its class is because in a sense there\'s nothing available that compares to it. /Baldur\'s Gate 2/
#15
"egy brazíliai magyar is tud így könyvhöz jutni anélkül, hogy ki kellene otthonról mozdulnia"
Ráadásul postai költség nélkül, és várnia sem kell a szállításra.
Ráadásul postai költség nélkül, és várnia sem kell a szállításra.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#14
Polemius-nak igaza van.
Én is adtam már ki pár könyvet. A papír alapúval az a baj, hogy megrendelsz belõle pár száz db-ot, kis körben tudod csak értékesíteni, és ha elfogyott nem elérhetõ az emberek számára, pedig lehet, hogy a világ másik végébõl 5 év múlva valaki hajlandó lenne fizetni érte, mert érdekli, de a kis példányszám miatt már nem tudja megszerezni. Na pont erre jó az ebook, hogy hosszú ideig is elérhetõek legyenek a könyvek.
De lehet másképp is értelmezni a dolgot: lehetõséget biztosít az ebook az ismeretlen íróknak, hogy nagyobb célközönséget érjenek el, és nem biztos, hogy a meggazdagodás fogja õket vezérelni, persze ha híresek lesznek, akkor majd igen, de az már más tészta.
A 3. nagy lehetõség: sablonba tudsz bujtatni kiadványokat, nem kell a nagyon hosszú nyomdai elõkészítéssel bajlódni. itt nem az igénytelenségre gondolok, csak egy szöveget ha nyomdába viszed akkor nagyon sokféle paraméternek kiválónak kell lennie, egy pdf esetében ez nem biztos, hogy így van.
A legfontosabb: a könyveket a nap 24 órájában lehet értékesíteni, és bárki meg tudja venni, akinek internethozzáférése és egy bankkártyája van. Lehet, hogy nem a magyar nyelvû kiadványokat fogják sokan megvenni, de egy brazíliai magyar is tud így könyvhöz jutni anélkül, hogy ki kellene otthonról mozdulnia. Minimális infrastruktúra és emberi erõ fenntartásával lehet értékesíteni!
Szóval én az ebook mellett vagyok, de idõ, amíg az emberek rászoknak, de olcsóbb, mint egy nyomtatott könyv.
Üdv,
Stanlee
Én is adtam már ki pár könyvet. A papír alapúval az a baj, hogy megrendelsz belõle pár száz db-ot, kis körben tudod csak értékesíteni, és ha elfogyott nem elérhetõ az emberek számára, pedig lehet, hogy a világ másik végébõl 5 év múlva valaki hajlandó lenne fizetni érte, mert érdekli, de a kis példányszám miatt már nem tudja megszerezni. Na pont erre jó az ebook, hogy hosszú ideig is elérhetõek legyenek a könyvek.
De lehet másképp is értelmezni a dolgot: lehetõséget biztosít az ebook az ismeretlen íróknak, hogy nagyobb célközönséget érjenek el, és nem biztos, hogy a meggazdagodás fogja õket vezérelni, persze ha híresek lesznek, akkor majd igen, de az már más tészta.
A 3. nagy lehetõség: sablonba tudsz bujtatni kiadványokat, nem kell a nagyon hosszú nyomdai elõkészítéssel bajlódni. itt nem az igénytelenségre gondolok, csak egy szöveget ha nyomdába viszed akkor nagyon sokféle paraméternek kiválónak kell lennie, egy pdf esetében ez nem biztos, hogy így van.
A legfontosabb: a könyveket a nap 24 órájában lehet értékesíteni, és bárki meg tudja venni, akinek internethozzáférése és egy bankkártyája van. Lehet, hogy nem a magyar nyelvû kiadványokat fogják sokan megvenni, de egy brazíliai magyar is tud így könyvhöz jutni anélkül, hogy ki kellene otthonról mozdulnia. Minimális infrastruktúra és emberi erõ fenntartásával lehet értékesíteni!
Szóval én az ebook mellett vagyok, de idõ, amíg az emberek rászoknak, de olcsóbb, mint egy nyomtatott könyv.
Üdv,
Stanlee
#13
Bocsánat a floodért, de nem reagáltam a "bizonyos könyvek törlésére" vonatkozó megjegyzésedre.
Igen sok könyvet évtizedek óta nem adnak ki a vélt jogaikat oly vehemensen védõ kiadók (ugye nincs bennük pénz), és ezek csak antikváriumban szerezhetõk be nagy nehezen, ha egyáltalán, esetleg egy-két könyvtárban az egész országban. Ez az egyszerû, fõképp vidéki olvasó számára egyenértékû azzal, hogy a könyvet törölték, hiszen a hozzáférhetetlenség gyakorlatilag (ha elméletileg nem is) ezt jelenti. De az is, ha a könyvtárban hosszú elõjegyzési lista van egyes könyvekre.
Viszont ha valami egyszer felkerült a netre, az nehezen tûnik el. S megfelelõ közösségi csatornák segítségével azok is újra felkerülhetnek, amelyek esetleg eltûntek, ha egy adott mû - az ingyenes letölthetõségnek köszönhetõen - sokezer-tízezer-százezer embernél található meg.
Gondolj csak azokra a már rég nem megvásárolható játékokra, amelyeknek már a hardverét sem gyártják 10-20 éve. Ezeket is az elektronikus forma õrizte meg - ha illegálisan is -, nem a kiadók.
Igen sok könyvet évtizedek óta nem adnak ki a vélt jogaikat oly vehemensen védõ kiadók (ugye nincs bennük pénz), és ezek csak antikváriumban szerezhetõk be nagy nehezen, ha egyáltalán, esetleg egy-két könyvtárban az egész országban. Ez az egyszerû, fõképp vidéki olvasó számára egyenértékû azzal, hogy a könyvet törölték, hiszen a hozzáférhetetlenség gyakorlatilag (ha elméletileg nem is) ezt jelenti. De az is, ha a könyvtárban hosszú elõjegyzési lista van egyes könyvekre.
Viszont ha valami egyszer felkerült a netre, az nehezen tûnik el. S megfelelõ közösségi csatornák segítségével azok is újra felkerülhetnek, amelyek esetleg eltûntek, ha egy adott mû - az ingyenes letölthetõségnek köszönhetõen - sokezer-tízezer-százezer embernél található meg.
Gondolj csak azokra a már rég nem megvásárolható játékokra, amelyeknek már a hardverét sem gyártják 10-20 éve. Ezeket is az elektronikus forma õrizte meg - ha illegálisan is -, nem a kiadók.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#12
Ha jól emlékszem, nem is olyan régen olvastam is olyan próbálkozásokról, hogy a kiadók a könyvtárakat díjfizetésre szerették volna köteleztetni. Kb. ez lenne az olvasási kultúra halála, éljen a pénz uralma.
Ezzel szemben most valósággá válhat - legalábbis a szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvek esetén - az a szlogen, hogy a kultúra mindenkié. Te mi rosszat látsz ebben?
Megtisztelhetnél azzal, hogy felsorolod ellenérveidet, mert már többször váltottunk szót e témában és soha nem írtad le az érveidet. Vigyázat, most kizárólag szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvekrõl beszélek.
Ezzel szemben most valósággá válhat - legalábbis a szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvek esetén - az a szlogen, hogy a kultúra mindenkié. Te mi rosszat látsz ebben?
Megtisztelhetnél azzal, hogy felsorolod ellenérveidet, mert már többször váltottunk szót e témában és soha nem írtad le az érveidet. Vigyázat, most kizárólag szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyvekrõl beszélek.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#11
"Mert a "nekem minden jár ingyen" generáció a régi/új könyveket a kiadót megkerülve tölti le."
Ugyan mi rosszat látsz abban, hogy az emberek a régi, szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyveket ingyen töltik le? Szerinted kit ér itt kár? Inkább örülni kellene annak, hogy a nyomdai stb. költségek megszûnésével gyakorlatilag ingyen (vagy kulturális alapok csekély támogatásával) terjeszthetõk ezek a mûvek.
Én ebben azt a nagyon is jót látom, hogy azok is hozzájuthatnak ezekhez a mûvekhez, akiknek nincs pénzük megvenni õket vagy nem laknak olyan könyvtár közelében, amelyben épp megtalálhatók e mûvek.
Ezzel az erõvel a könyvtárakat is be lehetne tilta(t)ni, hiszen az emberek ingyen (minimális tagsági díjért, amelybõl a kiadók/szerzõk tudtommal nem részesülnek) olvashatják el az újabb mûveket is.
"A tartósság érdekes kérdés, hiszen ha majd minden könyv digitális formában lesz csak elérhetõ (elgondolkodtató), akkor mi fogja meggátolni bizonyos könyvek törlését, megváltoztatását?"
Ez a veszély a papíralapú könyveknél is fennáll, sõt nagyon is valós probléma - nézz csak meg egy-egy kritikai kiadást. A mûvek csonkítása, átírása, cenzúrázása, vagy egyszerûen csak hanyagságból történõ megváltoztatása eddig sem volt ismeretlen, sõt néhol maga a szerzõ is ludas ebben.
Már ma is elérhetõ számítástechnikai eljárásokkal simán biztosítható, hogy észrevétlenül ne lehessen megváltoztatni egy dolumentumot.
Ugyan mi rosszat látsz abban, hogy az emberek a régi, szerzõi jogvédelem alatt már nem álló könyveket ingyen töltik le? Szerinted kit ér itt kár? Inkább örülni kellene annak, hogy a nyomdai stb. költségek megszûnésével gyakorlatilag ingyen (vagy kulturális alapok csekély támogatásával) terjeszthetõk ezek a mûvek.
Én ebben azt a nagyon is jót látom, hogy azok is hozzájuthatnak ezekhez a mûvekhez, akiknek nincs pénzük megvenni õket vagy nem laknak olyan könyvtár közelében, amelyben épp megtalálhatók e mûvek.
Ezzel az erõvel a könyvtárakat is be lehetne tilta(t)ni, hiszen az emberek ingyen (minimális tagsági díjért, amelybõl a kiadók/szerzõk tudtommal nem részesülnek) olvashatják el az újabb mûveket is.
"A tartósság érdekes kérdés, hiszen ha majd minden könyv digitális formában lesz csak elérhetõ (elgondolkodtató), akkor mi fogja meggátolni bizonyos könyvek törlését, megváltoztatását?"
Ez a veszély a papíralapú könyveknél is fennáll, sõt nagyon is valós probléma - nézz csak meg egy-egy kritikai kiadást. A mûvek csonkítása, átírása, cenzúrázása, vagy egyszerûen csak hanyagságból történõ megváltoztatása eddig sem volt ismeretlen, sõt néhol maga a szerzõ is ludas ebben.
Már ma is elérhetõ számítástechnikai eljárásokkal simán biztosítható, hogy észrevétlenül ne lehessen megváltoztatni egy dolumentumot.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#10
Szefmester:
Egyrészt vannak kiadók, akik zsigerbõl elleneznek minden új megoldást, és az e-bookokra úgy tekintenek mint a gonosz találmányára. Ezért aztán nem is akarnak kiadni e-bookokat. Viszont azok a kiadók, akik fantáziát látnak benne, az õ rovásukra fognak eladásokat produkálni.
Másrészt ott vannak a nagy könyvkereskedõ és egyben kiadó vállalatok. Az õ szemszögükbõl van nagyszerûbb annál, mint hogy szinte költség nélkül tudok sokszorosítani könyveket és eladni akármekkora példányszámban?
Nem véletlen, hogy az Amazon is az élvonalban akar lenni e-könyv téren.
Harmadrészt ott vannak/lesznek az ingyenes tartalmak (pl. nem jogdíjas szerzemények).
Egyrészt vannak kiadók, akik zsigerbõl elleneznek minden új megoldást, és az e-bookokra úgy tekintenek mint a gonosz találmányára. Ezért aztán nem is akarnak kiadni e-bookokat. Viszont azok a kiadók, akik fantáziát látnak benne, az õ rovásukra fognak eladásokat produkálni.
Másrészt ott vannak a nagy könyvkereskedõ és egyben kiadó vállalatok. Az õ szemszögükbõl van nagyszerûbb annál, mint hogy szinte költség nélkül tudok sokszorosítani könyveket és eladni akármekkora példányszámban?
Nem véletlen, hogy az Amazon is az élvonalban akar lenni e-könyv téren.
Harmadrészt ott vannak/lesznek az ingyenes tartalmak (pl. nem jogdíjas szerzemények).
Minden jog fenntartva!
"Már miért jelentene a kiadóknak konkurenciát ez e-book?"
Mert a "nekem minden jár ingyen" generáció a régi/új könyveket a kiadót megkerülve tölti le. Persze kiiktatva a "csúnya és gonosz" kiadókat, a szerzõk sem jutnak több pénzhez, hiszen sokan úgy gondolkodnak, hogy éljen meg egy rendes foglalkozásból az író, s csak a szabadidejében alkosson. (Egyébként is: "úgysem vettem volna meg, nem okoztam kárt azzal, hogy elolvastam/meghallgattam stb.", "csak nem gondolod, hogy 100 kbyte-ért fizetni fogok, miért nem adta ki rendes könyvben")
A tartósság érdekes kérdés, hiszen ha majd minden könyv digitális formában lesz csak elérhetõ (elgondolkodtató), akkor mi fogja meggátolni bizonyos könyvek törlését, megváltoztatását?
Mert a "nekem minden jár ingyen" generáció a régi/új könyveket a kiadót megkerülve tölti le. Persze kiiktatva a "csúnya és gonosz" kiadókat, a szerzõk sem jutnak több pénzhez, hiszen sokan úgy gondolkodnak, hogy éljen meg egy rendes foglalkozásból az író, s csak a szabadidejében alkosson. (Egyébként is: "úgysem vettem volna meg, nem okoztam kárt azzal, hogy elolvastam/meghallgattam stb.", "csak nem gondolod, hogy 100 kbyte-ért fizetni fogok, miért nem adta ki rendes könyvben")
A tartósság érdekes kérdés, hiszen ha majd minden könyv digitális formában lesz csak elérhetõ (elgondolkodtató), akkor mi fogja meggátolni bizonyos könyvek törlését, megváltoztatását?
It\'s a definitive role-playing experience, and the only reason it can\'t be called the best game in its class is because in a sense there\'s nothing available that compares to it. /Baldur\'s Gate 2/
Már miért jelentene a kiadóknak konkurenciát ez e-book? A nyomdának esetleg.. hiszen a kiadó kifizeti a pénzt az irónak, és küldi a nyomdába ahol az anyagköltségek kiperkálása után megindul a nyomtatás. És ezt a költséget be kell kalkulálniuk az árba, szóval nemhogy nem konkurencia, de még olcsóbbá is teszi majd a könyveket, ami miatt nagyobb példányszámot tudnak elérni, amivel nagyobb profit miatt bátrabban adnak ki új íróktól.
Szerintem.. Bár csóri nyomdászok meg mennek a levesbe... 😞
Szerintem.. Bár csóri nyomdászok meg mennek a levesbe... 😞
#7
A felvetésed akkor lenne jogos, ha valaki az eredeti, német nyelvû mû magyarországi kiadásának jogát megvásárolná. Ez esetben veszteség érné a magyarországi kiadási jog vásárlóját, ha az emberek Németországból ingyen tölthetnék le a könyvet.
Ám Magyarországon ritkán fogják német nyelven kiadni a mûvet, a magyar fordítás meg már egy más történet.
Ám Magyarországon ritkán fogják német nyelven kiadni a mûvet, a magyar fordítás meg már egy más történet.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#6
"Vagy a földrajzi korlátozást tartják a német kultúra terjesztése legjobb módszerének?"
Nem, csak igy nem fogjak mas orszagokban beperelni oket, mert hagytak ingyen letolteni. Nemetorszagban van hozza joguk, de pl. magyarorszagon mar nem biztos.
Nem, csak igy nem fogjak mas orszagokban beperelni oket, mert hagytak ingyen letolteni. Nemetorszagban van hozza joguk, de pl. magyarorszagon mar nem biztos.
#5
Hát elég érdekes a hozzáállásuk. Az elõbb próbáltam letölteni Herta Müller Atemschaukel c. könyvét, amelyet ma ingyenesen kínálnak. A kiadó oldalán aztán az fogadott:
"Dieses Angebot ist nur in der Bundesrepublik Deutschland verfügbar."
Vagyis csak Németország területére érvényes az ingyenes letöltés. Ez azért is érdekes, mert a német messze nem annyira elterjedt nyelv, mint az angol, azaz nem érné a kiadót olyan komoly veszteség, ha pl. Magyarországról is ingyen le lehetne tölteni. Vagy a földrajzi korlátozást tartják a német kultúra terjesztése legjobb módszerének?
Mindegy, majd leszedem torrentrõl, ahogy a többit is, a kiadó meg bekaphatja.
"Dieses Angebot ist nur in der Bundesrepublik Deutschland verfügbar."
Vagyis csak Németország területére érvényes az ingyenes letöltés. Ez azért is érdekes, mert a német messze nem annyira elterjedt nyelv, mint az angol, azaz nem érné a kiadót olyan komoly veszteség, ha pl. Magyarországról is ingyen le lehetne tölteni. Vagy a földrajzi korlátozást tartják a német kultúra terjesztése legjobb módszerének?
Mindegy, majd leszedem torrentrõl, ahogy a többit is, a kiadó meg bekaphatja.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#4
"jelenleg még csak kevesen vásárolnak ilyen digitális mûveket, illetve az azokhoz szükséges olvasókat."
Elõször nem a kínálatot kellene bõvíteni? Nehogy már a vásárló szerezzen be elõbb olvasókat, amelyekrõl majd késõbb kiderülhet, hogy a kiadók olyan formátum mellett döntenek, esetleg DRM-mel megspékelve, amelyet a megvásárolt olvasó nem tud kezelni.
Elõször nem a kínálatot kellene bõvíteni? Nehogy már a vásárló szerezzen be elõbb olvasókat, amelyekrõl majd késõbb kiderülhet, hogy a kiadók olyan formátum mellett döntenek, esetleg DRM-mel megspékelve, amelyet a megvásárolt olvasó nem tud kezelni.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#3
Érdekes, hogy azok a kiadók vélekednek így (miszerint még hosszú ideig nem életképes az e-book), akiknek konkurenciát jelent. 😊
Egy-másfél éve még ugyanezek azt nyilatkozták, hogy sosm fognak elterjedni és az emberek ragaszkodni fognak a papír könyvekhez.
Aztán 2-3 év múlva meg csak pislognak, hogy elszáguldott mellettük az e-könyv üzlet és nem gyõznek kapkodni. 😊
Itthon meg még rosszabb a kiadók nagy részének hozzáállása.
Egy-másfél éve még ugyanezek azt nyilatkozták, hogy sosm fognak elterjedni és az emberek ragaszkodni fognak a papír könyvekhez.
Aztán 2-3 év múlva meg csak pislognak, hogy elszáguldott mellettük az e-könyv üzlet és nem gyõznek kapkodni. 😊
Itthon meg még rosszabb a kiadók nagy részének hozzáállása.
Minden jog fenntartva!
hát igen, eddig a legnagyobb gondjuk az ár.. 15-20 között már többen vennék meg, pláne ha sokáig bírja egy feltöltéssel, és pláne ha majd egyszer szines lesz, és pl egy havilapot megrendelve nyugodtan olvashatod.
hát egyenlõre el vagyok a PSP-vel(azzal olvasok) de ha lenne egy igényesebb ebook R 10K körül... befektetnék rá.