djhambi#91
Nem is olyan rég elgondolkoztam, és rájöttem, hogy nem is biztos, hgoy lesz 3. Világháború. Mert a világ vezetői rájöttek, hogy nem kell elbereknek meghalnia, hogy az életkörülményeink jobbak legyenek másokénál. Fegyverek helyett gazdaságilag kell leigázni a világot, és Kína pont erre hajt. És ez ellen az egyetlen esély hogy egy picit is labdába rúgjunk, egy összeurópai gazdasági összefogás (lásd EU), és végiggondolva, én inkább iszok fele felében magyar és spanyol bort, minthogy kínai seszt kelljev nedelnem, ha értitek... A gondolatmenet végén rájöttem, hogy néhány magyar identitás magasztosabb dolgot szívesen csökkentenék életemben, hogy megőrizzem az összeurópai identitású dolgokat az ázsiaival szemben. Tudom, nem könnyű végiggondolni, és lehet vle egyet nem érteni, de a gondolatmenet indokolttá tesz olyan dolgoat, melyeket sok magyar ellenez. (Épp ezért nem népszerű gondolat.)
Nem azt mondm, hogy váljunk meg a kultúránktól. A népzenénk egyszeri csoda, hagyományainkegyedüllállóak, mint nyelvünk, (mentalitásunk), gondolataink. Csak azt mondom, hogy ezek inkább területileg közhetők és nem országhoz, hanem a nemzet őrzi, amit tudjuk, hogy nem a határ tart ösze. Sőt, a határ gátol. Én szívesen élnék egy olyan országban, amit úgy hívnak, hogy Európa, sok-sok más bőrszínű, nyelvű és gondolkodású emberrel. Ez olyan, mit Párizs; egyváros, egy nyelv, mégis városnegyedei egy adott kultúrát, stílust képviselnek. Van tradícionális része, gettó, ltin negyed, egy futurisztikus La Defense negyed, stb...
Tudom, nem a Földön élek, hanem Roddenberryland-en. De mindig is voltak újító emberek, akik kiálltak a rabszolgaság eltörlése ellen, vagy mertek érvelni a Föld gömbölyűsége, vagy az evolúció mellett, vagy felülkerekedtek kerekesszékbe erőltetett testükön, vagy azon, vagy felülkerekedtek holmi pilátusokon. Ők az igazi hősök.