Látásjavító bambulás
-
Candi #77 Ez hülye védekezés, én is mondhatom hogy én meg egy proffal beszéltem (mellesleg van doki ismerősöm, általánosba együtt jártunk).
Dronk, Cuch!
Annyit sikerült kihámoznom eddigi eszmecserénkből, amiben kölcsönösen egyetértünk hogy:
1. Mai emberi társadalmunkban nem szelektálódnak ki azok, akik a vadon törvényei szerint ki kellene hogy szelektálódjanak. Ergo megmaradnak azok a változások is (továbböröklődnek), amelyek a vadonban nem lennének életképesek, ám társadalmunkban csupán mint diverzitás jelenik meg.
Eddig gondolom egyetértünk.
2. Mivel a vadonban is hasonló mértékkel történnek a mutációk (hasonló mennyiségben és minőségben), mint az emberi társadalomban, így feltételezhetjük, hogy a vadonbeli életbenmaradás törvénye elsősorban a faj fejlettségi szintjének stagnálását, és csak nagyon kismértékű javulását eredményezi rövid távon.
(Kis mérték alatt értendő, hogy apró változások elterjedéséhez is hosszú időnek kell eltelnie az evolúció során, mire egyértelműen előnyös, speciális változásnak minősülő lett az egyed túlélésének szempontjából. Pl. ahhoz, hogy a hosszúujjú maki ujja meghosszabbodjon, el kellett telnie cirka 20 millió évnek (nem tudom mennyinek, nagyságrendekről van szó csak). Ergo az alapmajomhoz képest tízezer év alatt is csak elhanyagolható mértékben változott a maki ujjának hosszúsága.) Tehát a faj (egyéb más apró változásokat leszámítva) még tízezer év múltán is csak minimális mértékben különbözött az alapmajomtól, ezt értem a faj fejlettségi szintjének stagnálásán.
Ez idáig igaz?
Ha azt mondjátok igen, itt a levezetésem:
Ha ezt a fentebb írt két dolgot összevetjük, akkor logikusan az következik, hogy a természetes körülmények közötti (értsd vadonbeli) szelekció rövid távon (párezer, vagy pártízezer év alatt) csupán a faj életképességét garantálja, annak nagymértékű változását nem. Tehát amíg működik a természetes szelekció, addig biztosítja, hogy az érzékszervek ugyanúgy fognak funkcionálni (akiknek nem, elpusztulnak nemzőképességük elérése előtt), mint tízezer évvel azelőtt, de nem garantálja, hogy jobban. Vagyis mivel az emberi társadalomban nem működik a természetes szelekció (nem pusztulnak el a társaikhoz képest gyengébb képességű érzékszervekkel születők), így a jelenlegi emberi nagyátlag érzékszervi átlagának, szintjének törvényszerűen folyamatos csökkenő tendenciát kell produkálnia az ősember korában élt emberek ugyanilyen alapon vizsgált átlagához, szintjéhez képest.
Erre akartam kilukadni, ez volt a vitaindító alapfeltevésem is.
Hol van benne a logikai buktató, amit nem vettem észre?