Látásjavító bambulás
-
Candi #45 A driftinget és a diverzitást így elfogadom, valóban ez folyik jelenleg az emberi társadalomban. De ez is csak azért, mert a jelenlegi társadalmunk egy mesterségesen növelt, életbentartott forma, amely "korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások és terület" (vagy mi a túró) ideológiájára épül. Mivel ez nem egy valós állapot (előbb-utóbb összeomlik, ha így haladunk tovább), így ezzel együtt a most még csak diverzitásként jelentkező mutációk, változások egy csapásra hátrányos tulajdonságként fognak jelentkezni, ami viszont már valós hátrányt fog jelenteni a jobb képességűekkel szemben.
Lásd pl. a Koreai éhínséget, amikor is a városok központját is bevetették gabonával, hogy legyen mit enniük. Valószínűleg a szívósabbak, erősebbek, ellenállóbbak közül nagyobb arányban maradtak életben, ők többet tudtak dolgozni, termelni, nagyobb volt az életbenmaradásuk valószínűsége.
""Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létező jelenség."
Na várj, én nem erről beszéltem. Nyilván _valamilyen_ szelekciós nyomás mindig van, én csak annyit állítottam, hogy az _emberi látás élességére_ vonatkozóan jelen körülmények közt nincs nyomás, és a látást érintő mutációk szabadon terjedhetnek. De ahogyan a "rossz" mutációk, úgy a "jók" is szabadon terjednek."
Az emberi társadalom "életbenmaradásához" szükség van egy bizonyos szintű érzékszervi funkcionálásra az egyén részéről. Ez lehet természetes (van akinek elég éles a szeme), és lehet mesterségesen növelt (pl. szemüveg használata). Viszont még nem értük el azt a szintet a csökkenésben, ami már feltűnően akadályozná a jelenlegi társadalmunkban betöltendő szerep maradék nélküli elvégzését (ez főként a szemünkre igaz elsőként, mert egyrészt az a legfontosabb érzékszervünk, másrészt ebből következően annak romlása éri el először a "küszöbértéket"). Valószínűleg nem is lesz, legalábbis még egy darabig, mert mire a jelenlegi társadalmunk által elfogadott normák alá csökkenne a nagyátlag érzékszervi hátránya, tesznek róla, hogy csökkentsék ezt a küszöbértéket. Erre példa (és utalhat) a könyvekben nagyobb betűvel történő nyomtatás, vagy a forgalomban a nagyobb táblák, élesebb fényű lámpák kihelyezése, üvegporral vegyített sávjelző csíkok felfestése, stb.
A vadászpilótás dolgot értem, és jó példának is tartom.
És itt álljuk is meg egy pillanatra. Jelenleg az emberi specializálódás hódít teret. Pl. munkalehetőségek, ha valamiben nagyon penge vagy, akkor sokkal keresettebb munkaerő leszel, mint egy inkább mindenhez, de csak kicsit értő polihisztor típusként. Ez miért nem működik az érzékszervek, illetve bármilyen más tulajdonság tekintetében? Vagy csak még nem működik? :)
"Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed előnyére válnak."
Lássuk mondjuk az emberi szemet. Van egy csomó alkotórésze, amitől képessé válik a fény érzékelésére. Ez egy nagyon finom műszer, talán az emberi test legprecízebb műszere. Ennél fogva a legérzékenyebb is. Bármilyen apró változtatást eszközölsz rajta, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy romlani fog a látásod, mint annak, hogy javulni. Úgy is mondhatnám, sokkal több azon lehetséges módosulások száma, amelyeknek következtében a szem látása rosszabb lesz, mint azon módosulások száma, amelyek érzékenyebbé teszik a szemünket. Márpedig mindegyik apró módosulásnak ugyanakkora az egymáshoz mért valószínűsége (vagyis 1).
Egy példa: a szemünkkel történhet mondjuk ezer féle genetikai változás (arányokról beszélek most, nem pontos számokról). Ebből 900 rontani fog a látásunkon, 90 nem befolyásolja, míg összesen 10 módosítás fog rajta javítani. Úgy gondolom, ez érthető és logikusan el is fogadható példa.
Ám mindegyik változásnak 1 az esélye, hogy megtörténik, vagyis 1000 különböző genetikai változás közül mindössze 10 fogja még élesebbé, jobbá tenni a szemünket, míg 900-tól romlani fog a látásunk minősége.
Az persze más kérdés, hogy a mesterséges társadalmunkban (ahol nem működik a természetes szelekció) ezek közül csak 25 olyan, ami valóban hátrányos a benne élő egyed számára (pl. teljes vakságot okozó, vagy szemüveggel nem javítható látáskárosulás), és 100 olyan, ami részlegesen befolyásolja (pl. színtévesztés, színvakság, közepes mértékű látáscsökkentség, esetleg komoly szemtengelyferdülés, stb.). A maradék 775 az természetesen csak mint diverzitás jelenik meg.