Téridő - Téridő görbület A téma adott.
-
Candi #52 Nagy reccs: amikor a nagy bumm által létrejött és annak középpontjából távolodó cucc újra visszatér egy pontba a nagy bumm központi gravitációjának köszönhetően.
Tehát a nagy bumm és a nagy reccs ezek szerint egy pulzáló folyamat, mely minimum 30 milliárd évente ismétlődik (feltételezve, hogy épp most vagyunk a folyamat határán, és kezd összehúzódni a világ. Több vagy kevesebb, az eszmefuttatás szempontjából lényegtelen). Mivel ez egy pulzáló folyamat, ezért:
1. Minden valószínűség szerint nem ez az első nagy bumm, korábban is volt már. Ebből kiindulva viszont a valóban létező tér sokkal nagyobb, mint 15 milliárd fényév átmérőjű, ugyanis az már az előző, és az azelőtti és az azelőtti stb. nagy bumm folyamán elkezdett tágulni. Ha elviekben végtelennek vesszük a nagy bummok és nagy reccsek pulzáló folyamatát, beláthatjuk, hogy maga a létező tér is végtelen. Akkor viszont miért csak max. 15 milliárd fényév távolságból vagyunk képesek bármiféle információra bukkanni?
2. Ami energiahullám egyszer elindult a nagy bumm óta (gyakorlatilag maga a tér), az számítások szerint most nagyjából 15 milliárd fényévnyire van tőle. Azóta is folyamatos, töretlen c-vel halad ugyanazon irányba. Mivel a fény sebessége állandó, ezért nem is fog csökkenni, így az valószínűleg örök időkre ugyanazon irányba fog haladni változatlan sebességgel továbbra is.
Ergo csupán az anyag tér vissza a nagy bumm középpontjába. Ugye tudjuk, hogy E=mxc2. Vagyis azok az energiahullámok, amelyek elviekben mindörökre a nagy bummtól "elfelé" haladnak, kieső anyagnak is tekinthetők. Még ha oly kevés is, de végtelen mennyiségű nagy bumm - nagy reccs pulzálást feltételezve ezek is végtelen mennyiségű anyag energiahullámok formájában történő távozását feltételezik. Így előbb-utóbb elfogy az anyag, amely a nagy bummhoz szükséges iszonyú hőt, anyagmennyiséget és -sűrűséget szolgáltatja. Ha viszont végtelen mennyiségű pulzálást feltételezünk, akkor ennek már "végtelen idővel ezelőtt" be kellett volna következnie...