Gátlásosság legyőzése
-
readswift #75 Interjúi során azt találta, hogy az identitásalakulás folyamatában négy identitásszint különíthető el: identitás elérése, korai zárás, moratórium, identitásdiffúzió. Az első csoportba azok a serdülők tartoznak, akik megélték a krízist, sikeresen integrálták tulajdonságaikat, egységes, szilárd énképet alakítottak ki és elkötelezték magukat valamilyen életpálya és filozófiai-politikai álláspont mellett. A korai zárás azokat a fiatalokat jellemzi, akik életéből kimaradt az identitáskrízis, úgy fogadták el családjuk, környezetük normáit, hogy soha eszükbe sem jutott megkérdőjelezni azokat. Ezért kiegyensúlyozottnak tűnnek, de mivel értékeiket csak átvették környezetüktől, ezek könnyen megkérdőjelezhetők és a személyiség megingatható. A moratórium az identitáskrízis legintenzívebb időszakát jelenti. Ezek a fiatalok aktívan keresik a válaszokat, az önismeret vágya hajtja őket. Az értékek, vélemények gyakran és nagyot változhatnak, de minden nézet feladásával és újabbal való felcserélésével fejlődik a személyiség. Az identitásdiffúzió kategóriájába azok a fiatalok tartoznak, akik nem rendelkeznek integrált énképpel, függetlenül attól, hogy átestek-e már az identitáskrízisen vagy sem.
Talán nem meglepő, hogy a kutatások eredményei arra utalnak, hogy a középiskolát megelőző évektől az egyetem utolsó 1-2 évéig növekszik az identitást elért fiatalok százalékos aránya, míg az identitásdiffúzió szintjén levőké csökken. Olyan eredmények is születtek, miszerint a moratórium szintje az egyetem első két évében éri el csúcspontját (Waterman, 1985, idézi Atkinson, 2003), illetve, hogy nemi különbségek is fellelhetők az identitásképzésben (Meeus és Dekovic, 1995; Archer, 1985, idézi Cole és Cole, 2003). A kutatók azt találták, hogy a lányok esetében (feltehetően az eltérő szocializációjuk miatt), az identitás elérésében nagyobb szerepet játszanak a baráti kapcsolatok, valamint, hogy ők ügyesebbek a karrier és a családi élet összeegyeztetésében. Ezzel szemben a fiúknál az identitás-érzés szorosabb kapcsolatban áll a szakmai megfeleléssel. Marcia (1980, idézi I. Sz. Kon, 1985) azt találta, hogy a moratórium magas, a korai zárás viszont alacsony szorongásszinttel jár együtt. Utóbbi esetben a szorongás hiánya a meg nem élt krízissel, illetve az elhárító mechanizmusok intenzívebb működtetésével magyarázható. Marcia lényeges különbségeket talált a kommunikáció és az interperszonális kapcsolatok stílusában is: az intimebb emberi kapcsolatok inkább a moratórium és az elért identitás szintjére jellemzőek, míg a korai zárás és a diffúzió állapotában lévők nem jutnak túl a sztereotip kontaktusokon.