#7
Szerintem lehetséges az a 4nm.
Eddig fotólitográfiát alkalmaztak, ahol a legkisebb kialakítható objektum az áramkörben olyan nagy mint a hullámhossza a fénynek amivel levilágítják a hordozó felületét.
Most majd jönnek röntgentsugarak, az ultra rövid hullámok helyett, aztán meg az extra rövid hullámok, amiknek már csak alig pár nm a hullámhosszuk.
Ezután jöhetnek az elektronnyalábok, amikkel precíz felületek hozhatóak létre, elvileg, és gyakorlatilag, de vagy idő igényes a folyamat, vagy nagyon nehéz kontrollálni az elektronokat, hogy precízen párhuzamosan haladjanak.
Az elektronok nagyon érzékenyek a mágneses terekre.
Pá nanométer eltérés, akár a föld apró mágneses ingadozásából adódóan, és már hibás részegységet hoz létre.
Meg egyébként is, az a 4 nm már igencsak feszegeti a nagyobb molekulák mérettartományát.
Nemtom milyen anyaggal lehetne megoldani.
Az IBM tudott csinálni olyan anyagokból is csippet, amivel extrém hűtéssel 500 Ghz-et tudtak elérni. Szoba hőmérsékleten meg hozta a 300 ghz-t.
Kár hogy nem gyártanak ilyet a kommersz piacra processzornak.
#7