Otthoni 3D film nézés
-
DRFlame #164 kicsit más megközelítésből egy hülye példával, de most jobb nem jut eszembe:
Leülsz az egyelőre kikapcsolat TV elé mondjuk 5 méterre, becsukod az egyik szemedet és az egyik ujjadat felemeled a tv és magad közé. Mozgatod az ujjadat távolabb és közelebb. Ebben az esetben fél szemmel is változik a fókusz az ujjad távolságától függően.
Tegyük fel hogy ugyanezt az ujjmozgatós dolgot felveszed 3d videoba, berakod a lejátszódba, felveszed a szemüveget és TV-n nézed vissza 3D-ben. Nyitva van mindkét szemed, és ugyanazt a közelítő-távolodó mozgást tapasztalod 3d TVben, mint amit real life láttál és a szemed is ugyanúgy fókuszál a 3D hatásnak megfelelően.
De viszont ha becsukod az egyik szemed, akkor "rájön" az agyad, hogy igazából csak egy képet nézel vagyis a TV-t és ennek megfelelően a TV távolságra fókuszál a szemed az ujj mozgásától függetlenül.
És hogy ez nem rontja-e a szemet vagy kellemetlen élmény, vagy akármi, hogy TV távolságból (5m mondjuk) érkezik mindkét szemedhez a kép és te mégis közelebbre fókuszálsz a szemeddel, ahol valójában nincs is semmi. És nem is az a probléma hogy nincs ott semmi, hanem hogy a kép nem onnan jön, akkor az hogy a szemünkkel oda fókuszálunk nem egy negatív hatás?
Tehát az agyad felépíti a 3D-t a két különböző kép alapján és ez tök jó, de a szem fókuszálása kicsit természetellenes szerintem, mivel nem oda fókuszálsz, ahonnan a képet kapod, vagyis a TVre.
Így visszaolvasva ez se biztos hogy segít, de azért remélem így sejthető, hogy mire gondolok.