#62
Most szedjem ízekre a belinkelt irományt? Nem fogom, mert bár sok állításával egyet tudok érteni, alapvető hibákat tartalmaz és a szerző a fürdővízzel kiönti a gyereket is:
"Zeneileg a jazz éppen ennek az érzésvilágnak a leképezése. Fontos észrevenni, hogy a populáris zene egyik ágazatában sem lehetséges magasztos érzések közvetítése. Sehol semmi diadalmasság, sehol semmi elmélyültség, de még az érzelmek gazdag skáláját sem mutatja: csupán idióta viháncolás, letargikus szenvelgés vagy vak üvöltözés – ezt a néhány lehetőséget ismeri a könnyűzene."
A szerző hallotta már valaha is John Coltrane nevét, esetleg a zenéjét is? Vagy hogy magyar zenészt említsek, ismeri Dresch Mihály nevét és zenéjét? Nem, aki ilyen marhaságot ír, annak rózsaszín fingja sincs a jazzről, csak prekoncepciója van, de az dögivel.
Ráadásul a cikk tanúsága szerint halovány fogalma sincs a jazz létrejöttéről és történelméről, irányzatairól stb. Az alábbi - tőled származó - butaságról már nem is beszélve:
"Pont a jazz megjelenésével kezdődött az a folyamat, aminek mostanság a pop zenét köszönhetjük."
Ez az állításod olyan mérvű zenetörténeti tudatlanságot árul el, mi egyenesen megdöbbentő. Kb. olyan melléfogás, mint azt állítani, hogy a közös ős helyett a majom közvetlen leszármazottai vagyunk. De maga a belinkelt iromány is erősen keveri az időbeli egybeesés és az ok-okozati összefüggés fogalmait.
#62