gulyasandras#55
Leginkább smooth jazz-ben utazom, ha gondolod ítélj el.
Lehet, hogy félreérthető voltam, ezért újra nekifutok: én sem hallgatok állandóan Mahlert, nézek iráni filmeket, Ernst Cassirer könyveit sem hordom mindig magamnál, de ...
... nem bírom felfogni, hogy miként képes valaki hetente öt órát rászánni erre a nemistudommire. Bár ki tudja, az ő életük, ők biztosan tudják mit csinálnak.
A lenézésről viszont van egy jópofa történetem: beszélgetek az eladóval az 50-es, 60-as évek francia filmjeiről, jó negyven perc után váltanánk át az olasz filmekre, és ekkor közbeszól egy hölgy: 'Olyan jó volt magukat hallgatni, miért hagyták abba?' Kiderült, hogy szinte végig "hallgatózott". Lényeg a lényeg, megkérdezte, hogy milyen filmeket fogok hétvégén megnézni, az én válaszom pedig a következő volt: "Amerikai nindzsa 1. része, Hóbortos hétvége, Nagy zűr Kis-Kínában". Nem ismerte ezeket a filmeket ezért gyorsan vázoltam miről szólnak, és a legnagyobb elképedésemre lehordott a sárga földig, hogy milyen mocsok szemét filmeket nézek. S aki igazi filmrajongó ilyeneket nem néz.
Tényleg sokszor tapasztaltam, hogy a vegyítést (kicsit ebből is, kicsit abból is) az emberek többsége nem képes elfogadni.
Hopp, a zenehallgatás kapcsán (gondolom olvastad már, de hátha nem):
(Egy dolgot fűznék hozzá, de ezt Presser is sokszor elmondta már: a minőségi zenehallgatáshoz elsősorban rengeteg idő és persze a megfelelő körülmények kellenek, számomra e két feltétel megteremtése nagyon nagy nehézségekbe ütközik.)
Schönberg Miskolcon
Ha a koncertlátogatók meghallják a Schönberg nevet, fejvesztve rohanni kezdenek az ellenkező irányba - foglalja össze a magyar közönség hozzáállását a zeneszerzőhöz Kocsis Zoltán. Mégis, ma megszülethet Schönberg nyolcvan éve írt Mózes és Áronjának első hazai bemutatója a Miskolci Operafesztiválon. Pedig sokan azt gondolták, még jó ideig kell várni erre a pillanatra.
Schönberg neve hasonló hatást vált ki a műveltebb körökben, mint az Ulysses: sokaknak van róla véleményük, de csak nagyon kevesen olvasták, és még kevesebben élvezték. Ám amíg Joyce művének elolvasásához nem kell újra megtanulnunk az ábécét, Schönberg azt várja el tőlünk, hogy tanuljunk meg újra hallani. A zeneszerző elvetette ugyanis a fizika jelenségeire, és a sok száz éves zenetörténeti hagyományokra épülő hangnemeket, és saját hangrendszert dolgozott ki, a dodekafóniát, amelyben minden hang egyenlő szerepet kap. A Mózes és Áron is így készült, és nemcsak a hallgatóság számára jelent kihívást, hanem a zenészeknek is: szinte eljátszhatatlan.Nincs még egy stílus, amely olyan minőségű figyelmet és a hallásnak azt a felső dimenzióját igényelné, mint Schönberg zenéje. Hogy érzékeltessük, körülbelül annyival nehezebb Wagner Az istenek alkonyánál mint egy késői Beethoven-szonáta egy könnyed Mozart-szonátánál. A kellő előképzettséggel rendelkező hallgatót azonban olyan zenei tájakra kalauzolja el, ahova senki mással nem tudna eljutni. Attól nem féltem, hogy a zenekar ne tudná megoldani a rábízott feladatot, hiszen nagyszerű együttes van a kezeim alatt, és a munkánkban az utóbbi tíz évben is kiemelt helyet foglaltak el a kortárs művek bemutatói - meséli Kocsis Zoltán, aki a Nemzeti Filharmonikusok zenekarát és énekkarát vezényli majd a Giorgio Pressburger által rendezett gigantikus operában. Laikus zenehallgatóként persze jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy vajon zeneakadémiai diploma kell-e Schönberg hallgatásához.
- Ezt a szakértők szeretik túlmisztifikálni. A dodekafón zenébe kétségtelenül energiát kell fektetni, de az, aki Bartók életművéből az opus 16. és a Táncszvit között részt élvezni tudja, az már Schönberg zenéjében is eligazodik. A hallása ösztönösen alkalmazkodik az új környezethez. Egyébként a Mózes és Áronban Schönberg elindult egy új hangrendszer felé, amely már nem tisztán a dodekafónia. Ha a Mózes és Áront el kéne helyezni a Schönberg-életműben, akkor egy hasonlattal azt mondanám, hogy ez az a pont, amikor az ősrobbanás után az anyag elkezd összeállni, új formákat felvenni. A tonalitás lerombolása után új világrendbe illeszkednek a hangok. Mindenféleképpen van haszna annak, ha megismerkedünk Schönberggel, mert a zenéje mélyen a német hagyományban gyökerezik. Ha értjük Schönberget, akkor utána más füllel hallgatjuk majd Brahmsot is - magyarázza Kocsis Zoltán.