#206A hadviselésnek mindig is voltak szabályai, egy részük természeti, környezeti társadalmi törvényekből következik, más részüket a hadviselő felek a nemzetközi jog részeként vállalják.
A termászet áltai része az nem szabály. Az gát. Háborúzott volna máskor is az ember, de a sár volt az erősebb vagy a hó az Alpokban, stb.
A 'mindig is volt' részen csak mosolygok. 5000 éve az elfoglalt városok lakóit minden cécó nélkül kiirtották. Nem volt ott semmféle szabály. Mióta vannak háborúk? Mióta nemzetközi jog? Érdekes értelmezést adtál a 'mindig is volt' időtartamnak.
A háborúnak NEM az öncélú pusztítás a célja, hanem a győzelem, amit nem halott hősök, hanem az életben maradott névtelenek vívnak ki.
Általában valóban nem, de ezalól vannak kivételek. Mert pl. Varsó lerombolásának semmiféle katonai jelentősége nem volt a felkelés leverése után. Vagy a kifosztott városok felgyújtásának mi értelme? Ha a város épen marad hamarabb mehetsz vissza fosztogatni...
A végső bálvány pedig az atomfegyver maga, mely elrettentő erejénél fogva teszi lehetővé azt, hogy politikai konfliktust nyerjenek anélkül, hogy azt vagy egyáltalán a haderőt be kéne, be lehetne vetni.
És ez így van rendjén.
Az atomfegyverek léte és használata érdkes kérdése, mert ezidáig gyakorlatilag egyszer használták őket. Ma még mindig a McNamara idején lefektetett alapelvek uralkodnak szerintem a nukleáris stratégiában.
#206