#202
"Magyarán a jenkik agyonverhetik mindig azt aki pillanatnyilag jön jó eséllyel, de magát a forrást nem képesek felszámolni, mert az nem is Irakban van..."
Ergo...?
"Ja! Hogy ilyen hatékonyan tudnak gyilkolni!?
Hát azért tök jó, hogy nem tűnt fel neked, hogy erről szólt az elúlt x ezer év haditechnikai fejlődése?"
Hát nem!
A hadviselésnek mindig is voltak szabályai, egy részük természeti, környezeti társadalmi törvényekből következik, más részüket a hadviselő felek a nemzetközi jog részeként vállalják.
A háborúnak NEM az öncélú pusztítás a célja, hanem a győzelem, amit nem halott hősök, hanem az életben maradott névtelenek vívnak ki.
A hadsereg egy adott politikai erő jelképe, mert ugye "a háború a politika folytatása...". A reguláris haderő valójában az adott ország, politikai erő által birtokolt, legnagyobb pusztításra képes fegyver hordozására kijelölt szervezet. Egy jelkép birtokosai, és örzői.
A végső bálvány pedig az atomfegyver maga, mely elrettentő erejénél fogva teszi lehetővé azt, hogy politikai konfliktust nyerjenek anélkül, hogy azt vagy egyáltalán a haderőt be kéne, be lehetne vetni.
És ez így van rendjén.
Szal egy háborút célja nem a pusztítás maga, már csak azért sem, mert a békét végül valaki életben maradott és elfogadott politikai vezetővel meg kell kötni, és aztán mert valakinek a békét fel kell építenie.
Egy ok miatt szükséges a pusztító erő, hogy semlegesítse a szemben álló politikai erőt védő hasonló haderőt. Csakhogy az intelligens fegyverek, az alternatív hadviselési módok, pl információs, ezen belül elektronikai , pszichológiai hadviselés korában ehhez nem szükséges az atomfegyver, vagy más mérhetetlen pusztítóerőt képviselő eszköz.
#202