djhambi#112
Teljesen egyet értek azzal, hogy hatalmas pénzek vannak a feldolgozásokban. Pl. a zeniparban lelető fel egy vonulat, Tiesto a barokkhoz nyúlt vissza, a mai fekete amerikai slágerlista-zenészek a 90-es évek beli dance-hez. De dolgoznak fel The Queen-t is, A retro irányzat pedig örömmel nyúlt vissza a 60-80-as évekhez (house, electro-house). - Vagy a filmfeldolgozásokban: pl. a Solaris (eredeti 7 órás Tarkovszkij) újraálmodása, a képregényes szuperhősök visszatérése, sorolhatnám... De ezek között mind arról van szó, hogy eladják a régit, de sokkal több hatásavdászattal. Ergo "meghökkentő" módon: több speciális effekt, egyre bűvülő vérfürdők, jobb kocsik, szebb macák, nagyobb baszus, nagyobb effektív hangerő, több a valóságba vetett hit megingatása, stb... Szerintem ezek mind egy tőről fakadnak.
Régen a valóságshow azt jelentette, hogy pár embert összezártak egy házba. (VV) Majd (a biszex) Tila Tequila egy olyan valóságshow-t indított, hogy 6 férfi és 6 lány között keresi a szerelmet egy villában. Nemrég egy olyat láttam, hogy csomó férfi hajt heteken keresztül egy lányért (akiről nem tudják, hogy fütyije van...) És olyat is hallottam, hogy élő adásban oroszrulettezni fognak. Aki meghal, elpatkol, aki nem, gazdag lesz. Az ember állandóan az egyre szélsőségesebb helyzeteket keresi, mert nem találja elég kielégítőnek már az adottat. Nem azt mondom, hogy áltudományokkal vastagabb lesz az ember, mint egy olajsejk. Sokkal inkább azt, hogy ha már van kenyér (mert van kenyér) akkor már csak ez kell a népnek.