#46
Nem vagyok tagja egyiknek sem, bár a nagymamám révén voltam néhány misén és jobban megismerkedtem a reformátusokkal, majd később az adventistákkal. Soha nem tapasztaltam olyan görcsös irányítani akarást, amiről beszélsz. Úgy vélem, valamilyen negatív és homályos - középkori, inkvizíciós, keresztes háborús - képet alakítottál ki magadban az egyházról, és ehhez makacsul ragaszkodsz is. Ez persze a Te dolgod, ha távol akarod tartani magad a vallásoktól tökéletesen megfelelő, csak ma már nem biztos, hogy igaz.
A keresztények szerint Isten szabad akarattal teremtette az embert, és ezt komolyan is veszik. Lényegében vallásuk alapkövének is tekinthető, hiszen ezzel kezdődik minden: ha úgy döntesz, hogy csatlakozol valamelyik közösséghez, azt szabad akaratodból kell tenned, másképp nem is lehetsz igazi hívő. De ez nem csak itt érvényesül, ki lépni is ki lehet bármikor. Ennél szabadabb rendszert nem igazán lehet elképzelni, és a vallásos közösségeknél kevés befogadóbb csoportosulás van, ami hozzájuk hasonlóan komolyan működik, azaz valós aktivitást is végez.
Már elmúltak azok az idők, amikor nem tudom melyik Ince pápa erősebb volt, mint a német-római császár. Már nincsenek keresztes háborúk. A nyugati civilizációban a világi és a vallási hatalom összefonódása megszűnt. Gondolati, vallási szabadság van, senki nem szól bele, hogy mit gondolsz. Ha csatlakozol valahova, azt azért teszed, mert egyet értesz az adott csoportosulás által képviselt értékekkel. Természetesen van egy értékrend, ami bizonyos dolgokat elve kizár, de ha te ezt nem tudod magadénak, akkor semmi gond, mész a magad útján. Akik nem tagjai az adott egyháznak, azokat nem akarja irányítani. (Toborzásra törekvés azért van.) Mindenesetre elmondható, hogy a kit-hol-mikor témában egy európai ember által elfogadott, normális álláspontot képviselnek, a közösség nem pattanásos szüzekből és fapinákból áll.
Az egészben az a meglepő, hogy az általad birkaként terelgetettnek gondolt emberekre sokkal inkább jellemző a tiszta gondolkodás, mint az átlagos, vallásmentes rétegekre. Ez azért van, mert van egy biztos hátterük, értékrendjük, amiről tudják, hogy jó és sok ember osztja - ezért lelkileg sokkal stabilabbak, nyugodtabbak, rossz hatásokkal szemben ellenállóbbak. Még mielőtt ugrasz, persze a fentiek nem zárják ki, hogy nem vallásos ember is lehet nyugodt, lelkileg stabil, blabla.
#46