physis#87
A vadász-gyűjtögetők életmódja, lehetőségei szerintem igen érdekes kérdés, szerintem még jó lenne még többet tudni róluk, még sok érdekes részlet derülhetne ki.
Ami direkt a hozzászóláshoz kapcsolódik:
A hátteret még érdekesebbé teszi, hogy a szentinel szigetiek nem afféle félig-meddig már asszimilálódott nép, hanem egyike a kevés megmaradt igazi érintetlen természeti népnek. Csak közvetett ismereteink vannak rólunk: légifelvételek, hajónaplók, réges régi hajótörések, talán eseti epizódok is régi kalózokkal. Valódi kapcsolatfelvétel még nem volt, bár egyes finom módokkal bepróbáloztak indiai antropológusok mostanában. Úgy tűnik, India nem erőlteti tovább a kapcsolatfelvételt, talán tapintatból, talán a népcsoport eltérő immunrendszere miatt (fertőzésveszély), vagy talán azért, mert meg akarja őrizni a terep egyedülálló tudományos értékét akkorra, amikor a technika révén úgyis észrevétlenül kikutathatjuk őket.
Éghajlat
Még egy dolog illik témába: amikor a korai európai telepesek Grönlandra, Amerikába jutottak (még 1492 előtt, vikingek, úgy tudom), ők nem élték túl (népként) az éghajlat zorddá válását. Erőltették az Európában bevált életmódjukat (birkatartás), ahelyett, hogy ellesték volna az eszkimók jól bevált túlélési technikáit (eszközök, jégről és kajakról való tengeri vadászat). Az eredeti viking telepek még Kolumbusz ideje előtt (vagy akörül) eltűntek, az eszkimók pedig ma is ott élnek.
Betegségek
Egy utazó benyomása szerint a pigmeusok ivóvize tisztább, mint a környező néger falvakéi. A szerző szerint ennek az az oka, hogy a pigmeusok nem irtják ki élőhelyük körül a fákat, nincs por, ami a néger falvaknak valóságos átka, ivóvízük bepiszkolója. Egészében véve a téma bonyolult és szerteágazó: a vadász-gyűjtögetők és a letelepedett népek betegségei (tápálkozás kiegyensúlyozottsága, járványok terjedése), külön-külön vizsgálva az egyes népeket (zord viszonyok között élő arktikus vadászok, gazdagabb élőhyelyek gyűjtögető népei).
Egyéb
Egészében szerintem keveset tudunk a természeti népek eredeti életéről is, és (a majmos cikkhez kapcsolódóan) a szabadban élő vadállatok természetes életformájáról is. Remélem, mg tudjuk őrizni ezeket az értékes tudományos terepeket érintetlenül a jövő évtizedben, utána már úgyis meglesz a technikánk az észrevétlen és teljeskörű kutatásra.
Peter Freuchen arról számol be, hogy az eszkimók kereskedőhálózatokat szerveztek a környéken lehullott vasmeteordarabokhoz, és onnan nyerték ki a vasat. Ami a természeti népek nyelveit illeti: az általam eddig belekontárkodott nyelvek (középső szibériai jupik, kolimai jukagir) nagyon nehezek, a meséik pedig tele vannak furcsa és mellbevágó képekkel (költői képeknek lehetne hinni őket, de egy részül mögött lehet valami mágikus hiedelemrendszer is). Egyébként a természeti népek állítólag nagyon különbözőek egymástól is (technológia, hiedelemrendszer, nyelv terén is), sőt egyedi történelmük is van. Csak kívülről látszanak hasonlóaknak, de ez talán csak afféle észlelési hiba, azzal analóg, ahogy a négereket is hasonlóaknak látjuk egymáshoz arcra.