• Adam Jonas
    #13765
    Szimulációnak definíció szerint ez.

    Ugyebár ez információfeldolgozás. Annak peddig több fajtája van; esetünkben ez az úgynevezett "identifikáció" lesz. Lefordítom magyarra: ez annyit jelent, hogy van inputod (bemeneti adataid pl. a kocsiról), vannak outputjaid (kimeneti adatok, pl. telemetriai adatok, mért értékek). Itt az a feladat, hogy meghatározzuk azt a rendszert (amit az input és output közrefog), ami a megadott bemenetből a megadott kimenetet produkálja.

    És itt kezdődik a bonyodalom. Mennyire egyszerűsíthetem a valós rendszert? Milyen be- és kimeneti adatokhoz férek hozzá? Mennyire akarok pontos rendszerleírást?

    Amit leírtál, az úgy nagyjából korrekt a vége. Csakhogy kb. már nem ezekkel lehet nagyon pontosítani a modellt, hanem a rezgések leírásával - ami tudtommal az rF2-n meg iR-en kívül egyikbe sem túl fejlett. Egy alapszintű rezgéstani modell (lánykori nevén ütközésmodell) már az NFS játékokban is megtalálható. Azonban a valóságban pontosan a rezgések minél pontosabb leírásával (is) lehet egy minél életszerűbb modellt kapni. Mert nem az a kérdés, hogyha 3x ráb*szok tiszte erővel egy alkatrészre, el fog-e törni...olyan anyagok vannak, hogy már el se hinnétek. A problémát a rendszer üzeme közbeni rezgések szokták okozni. A kifáradásos/anyagfáradásos dolgok nagy részét is erre kell(ene) visszavezetni, meg az autó viselkedésében is nagy szerepet kellene kapnia - gondoljatok csak a gumi oldalmozgására a felnin, vagy a felfüggesztés működésére. Gondolom utóbbinál végig lineáris modelleket használnak, azaz meghatároznak egy egyenest, vagy egyszerűbb görbét, azt szeva'.