#67"Egy csillag fénye szinte végtelenül kicsi pontban jut el a szemünkbe és csak azért látjuk jól a Földön, mert a légkör szétszórja a fényét, így kiterjedtebb lesz."
Ez tévedés, ne nagyon hangoztasd. A légköri szóródásról írtakban van némi igazság, de nem ez az oka annak, hogy mi a Földön jól látjuk őket. Aztán ne feledkezzünk meg az üvegtestben, a szaruhártyában és a retinában végbemenő diffúzióról sem. Ezek hatása a távcsöves észlelésben jut szerephez.
Amikor a retinánkba becsapódik egy foton, akkor a csapocskát vagy pálcikát baromira nem érdekli, mennyire kicsi szóráskörben csapódik be a foton vagy csapódnak be a fotonok. Mindaddig, amíg a szóráskör csak az adott csapocskát vagy pálcikát fedi le, a csillagot ugyanakkorának látjuk és a fotonok összenergiájával arányos erősségű fényt érzékelünk. Ez a magyarázata annak, ahogy az űrhajósok látják a csillagokat az űrben, vagy ahogyan mi látjuk őket tiszta időben.
Ha igaz lenne, amit írsz, akkor egy jó földi csillagászati távcsővel (lehetőleg tükrössel persze) korongnak látnánk a csillagokat, hiszen a távcső nagyít is, nemcsak több fényt gyűjt be. Én már néztem csillagászati távcsőbe is abban is pontoknak látni a csillagokat, eltekintve a tükör csiszolási hibáitól (amatőr távcső volt), de azok jellegzetes torzulást okoznak és nem lesz tőlük korong alakú a csillag.
#67