A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
ManoNegra #5856 A Magyar Nemzeteben találtam egy cikket, sajnálatos hogy nem teszik fel online. Beszkennelem a topikot érintő részt, remélem nem követek el ezzel törvénysértést...
>Kujak és zelegor< Sántha Attila a székely szótárakról, a havasos Dáciáról és a megfejtett őstörténetről.
(...)
- Az én Székely szótáram ki van rojtosodva, annyit forgattam, hogy megértsem őket.
- Nyolcvankilenc után a székelységet próbálták háttérbe szorítani, jöttek az autonómiatörekvések, és
mindenki azt mondta, hogy ne külön próbáljunk elérni valamit, hanem az egész erdélyi magyarság együtt, s
na, na, menjünk a cél érdekében közösen előre, csak éppen azt nem tudta senki, hogy mi a cél. A Székely
szótár szerkesztése kapcsán erősen elkezdett érdekelni a székely nép története is, kezembe került mindenféle
könyv, adattár, amit csak lehetett, elolvastam, és így jött a képbe a Csíki székely krónika is, amelyről azt tartották,
hogy hamis. Ha hamis, jól van, én ebbe belenyugodtam. Igen ám, de két évvel ezelőtt Csíkvacsárcsiban
megtalálták egy nagy kastély nyomait a régészek, miközben a krónika ellen az egyik legnagyobb ellenérv
az volt, hogy Vacsárcsiban soha semmilyen kastély nem volt. Nem írhatták ott a krónikát 1533-ban
Sándor Menyhért várában vagy házában. Mikor mégis meglett az épület, én is elkezdtem foglalkozni a krónikával,
és számomra az derült ki, hogy nem hamis. Először is megkerestem a krónika összes másolatát, amely csak létezik.
- Merre, hol?
- Kolozsváron, az egyetemi könyvtárban: szerencsére mind egy helyen van, mert Aranka György
(XVIII. századi magyar író, költő, tudományszervező) összegyűjtött volt mindent. Ezek kéziratok, többnyire
az 1790-es évekből. Kiderült, hogy amiből az eddigi kutatók dolgoztak, az éppen a legrosszabb másolat. Akkor
kemény filológiai munka kezdődött, a másolatokat összehasonlítottam, az eltéréseket számba vettem. Tisztán
látható, hogy melyek a legkorábbi és a legmegbízhatóbb másolatok, így aztán az is kiderült, hogy nem
1796-ban hamisították, mert 1770-ben már magyarra le van fordítva latinból. Aztán kiderült, hogy az osztrák
gubernium kétszer is hiteles másolatban kiadta egy 1691-es (!) példány alapján, márpedig az osztrákok igazán
megbízhatóak. Ennek az eredeti példánynak a léte azt a másik állítást is cáfolja, hogy azért hamisítvány,
mert olyan ismeretanyagot tartalmaz, amely csak később lett közismert, gondolok Anonymusra vagy a vérszerződésre.
Igen ám, de ezek már benne vannak az 1690-es másolatban, pedig akkor még mit sem tudtak
se Kézairól, se Anonymusról- hogy hamisíthattak volna bele? Mégis tökéletesek az egyezések.
- A krónikának az őstörténeti része a legizgalmasabb. Ön mit gondol róla?
- Azt gondolom, hogy azért tekintik sokan hamisnak a krónikát a mai napig, mert nem értelmezik helyesen.
A szöveg elmondja a székelyek történetér Attila halálától 1500-ig. Az első két szó benne az, hogy Dacia
Alpestris, vagyis alpesi vagy havasos Dácia. A székelyek foglalták el Attila halála után. Ezt eddig mindenki
Erdélynek értelmezte, csak az a baj ezzel, hogy mióta a világ világ, ez nem Erdélyt jelentette, hanem
Havasalföldet, vagyis a havasaljai részeket. Itt van az egész székely őstörténet kulcsa: a székelyeket jó helyen
kell keresni, nem a Kárpát-medencében - hiszen ott sehol sem tudják őket megnyugtatóan eredeztetni. A
székely krónika viszont megválaszolja ezt a kérdést: Dacia Alpestrisben élnek 450-től az 1100-as évekig. Le
is írja a krónika, hogy a székelyek fogadják az érkező magyarokat, és vérszerzödést kötnek velük. A székelyek
hadizsákmányként kapják meg a Székelyföld területét a magyaroktól, de úgy tűnik, egy darabig nem
tudnak mit kezdeni vele, csak 100-150 év múlva veszik birtokba. A krónika szerint korábban vlachok és törökök
éltek ott, hiszen egész Erdélyre mondták volt, hogy Turkia. A székelyek akkor költöznek be Erdélybe, mikor
már nem tudják tartani a területeiket a kunok és a besenyők miatt. A következő lépés az volt, hogy annak
néztem utána, hogy Havasalföldön a székelyeknek maradt-e valami nyomuk. Kézai azt írja, hogy egy Campo
Chigla nevű helyen húzták meg magukat Attila halála után. Ezt úgy szokták fordítani, hogy Csigla mezeje,
amelyet keresnek a Mezőségtől a Felvidéken át mindenhol, de sehol nem talál a leírás. Ugyanis Kézai azt
mondja, hogy oda egy megvert nép megy, hogy összeszedje magát. Jordanes viszont azt írja, hogy a hunok
maradékai Imák vezetésével Szkítia Minor legtávolabbi pontján húzzák meg magukat. Ez a hely Dobrudzsa
legtávolabbi sarka a Duna-deltában. Egy cseppet utánanéztem Kézainak, hogy értsem, mit akar mondani.
Nos, neki olaszos a műveltsége, a latin szövegei tele vannak zsúfolva olasz szavakkal. Ha kiejtjük olaszul
azt, hogy Campo Chigla, úgy hangzik: campo kilja. Aki ismeri Románia föld rajzát, tudja, hogy az egykori
Szkítia Minornak a legészakibb pontján van a Chilia Veche nevű város, a körülötte fekvő részt nevezik
Campul Chiliának a mai napig. Eztán következett a bizánci írók vizsgálata. Kiderült, hogy a bizánciak sokat
írnak - jó hétszáz éven keresztül - egy szklavin nevű népről, amelyik Havasalföldön él, és róluk éppen a román
régészek állapították meg, hogy ez a nép nem szláv, hanem valamiféle hun eredetű népesség. mert a
tárgyaik erre utalnak.
- Ha a keresős játékot játszanánk, azt mondanám: forró.
- Igen, az, tényleg, a székelyek őstörténete meg van oldva.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2014.09.16. 09:29:23