A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
ManoNegra #5534 Az lehet, de az mennyiben érintette a finnugor kutatókat? Ez alapján nem nagyon:
A század közepén nagy változások történtek az Akadémián is. Az irányítás Toldy (Schedel) Ferenc (1805–1875) titoknok kezébe került: hivatali jogain kívül egyre nagyobb informális hatalom összpontosult nála. Jó osztrák és német kapcsolatokkal rendelkezett, főszerepe volt a különböző egyetemi, múzeumi, könyvtári állások odaítélésében, de legnagyobb kedvét abban lelte, hogy a háttérben szervezkedett. Kortársai nem tartották valami fennkölt jellemnek, intrikusnak annál inkább. Toldy, Regulyval kapcsolatban már emlegettük ezt, támogatta Reguly útját és gyűjtéseit – a kutató hazatérése után azonban mintha megszűnt volna a korábbi nagy lelkesedés. Toldy egyik kiemelt pártfogoltja ekkor már a szepességi német családból származó Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál (1810–1891) volt, aki Toldy hatására cserélte föl a jogi pályát a bölcsészettel, 1849–1850-ben kezdett finnül tanulni, és 1851-ben Toldy segédletével kinevezést kapott az Akadémia könyvtárába. Hamarosan kiderült, hogy a figyelmét a szervezésre irányító Toldy Hunfalvyban megtalálta emberét. Hunfalvy lényegében egy személyben szervezte meg a finnugrisztikát: a korábbi, egyáltalán nem jelentéktelen kutatásokat – fogalmazzunk így – ügyesen fölhasználta, és nem csekély hivatalos segédlettel új intézményeket hozott létre. A finnugrista Domokos Péter karcosabb megfogalmazásában „valósággal kiütötte a tudományos életből az öreg Kállayt [... és ] úgyszólván beleült Reguly hagyatékába”.
Hunfalvy hívta Magyarországra a frissen doktorált német Josef Budenzet (1836–1892) 1858-ban Göttingenből, ahol Budenz elsősorban indoeurópai nyelvek kapcsolatait tanulmányozta, mindazzal a módszertani háttérrel, amelyet akkorra az összehasonlító nyelvtörténészek kidolgoztak. Kíváncsiságból kezdett magyarul tanulni, s mivel azt olvasta, hogy a magyart az ugor, a török és a mongol nyelvekkel hozták kapcsolatba, hát elkezdett az urál-altajinak nevezett nyelvcsaláddal foglalkozni. A fiatal Budenz két évi gimnáziumi tanárkodás után Hunfalvy segítségével nemcsak az akadémiai könyvtár segédkönyvtárosa lett, hanem – huszonöt évesen, még minden tudományos eredmény nélkül – az Akadémia levelező tagja is. Hunfalvytól azt a feladatot kapta, hogy teremtse meg a korszerű nyelvészeti alapokon nyugvó magyarországi finnugrisztikát, ezt a feladatot becsületesen teljesítette is.
Sőt...
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2014.08.07. 17:52:01