A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
ManoNegra #5296 Götz László (1934-1992) a magyar emigráció őstörténetkutatóihoz tartozik. 1956-ban hagyta el az országot, és élete végéig Ausztriában élt, ahol a 60-as években fordult az érdeklődése - az amúgy bőrgyógyász végzettséggel rendelkező orvosnak - a magyarság ázsiai eredete, illetve őshazája felé. Ennek érdekében a bécsi egyetemen régészeti és őstörténeti tanulmányokat folytatott. Fő műve a Keleten kél a Nap című ötkötetes tanulmány (az első kötete 1981-ben jelent meg), ahol népünk és nyelvünk eredetével, illetve az ún. sumér népnek az európai nyelvek kialakulására tett hatását vizsgálja. Elméletéhez felhasználja a legújabb nemzetközi archeológiai kutatások eredményeit, elsősorban a német nyelven íródottakat.
A szerteágazó, több tudományterületet érintő könyv alkotója hihetetlen mennyiségű háttéranyagot dolgozott fel ahhoz, hogy ez a megdöbbentő, de korántsem radikális mű létrejöhessen. Állíthatom ezt annak ellenére, hogy gondolkodásmódjában szöges ellentétben áll a hazai akadémikus elméletekkel: elveti többek között a magyarság genetikai értelemben vett finnugor származását, ugyanakkor a magyar és a finnugor nyelvek közti nyelvrokonságot természetesen nem tagadja.
Itt azonban meg kell említenem egy másik tényt is, amit a hazai, csak finnugor nyelvcsaládban gondolkodni tudó nyelvészek állandóan az ellentábor szemére vetnek, mégpedig, hogy azok addig mennek el, hogy még ezt az utóbbi tényt is tagadják. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak, mert még a legradikálisabbnak számító Badiny Jós Ferenc sem veti el ezt.
Götz könyvének központi magját a sumér nyelv és nép, illetve ezeknek az európai kultúra kialakulásában elfoglalt elsőrendű szerepe alkotja. Lényegében azt állítja, hogy az összes európai nép kultúrájának forrását a sumérban kell keresnünk, aminek az alapjaként egy összetett elvándorlási és gyarmatosítási folyamatot jelől meg. Ennek értelmében az ún. "termékeny félhold" területén alakult ki az első élelemtermelő kultúra, ahonnan a sumérok ősei Mezopotámiába a Tigris és az Eufrátesz közé vándoroltak. A sumérok pedig innen rajzottak ki a Kaukázus hegységen és Anatólián keresztül Ázsia déli részére, Kelet-Európába, a Kárpát-medencébe, illetve a Földközi-tengeren át Krétára, Itáliába valamint az Ibér-félszigetre, sőt egészen Nyugat-Európáig is eljutottak. Keleti irányú terjeszkedésükkel pedig a mai Irán északi részén át egészen Ázsia közepéig hatoltak. Eközben mindenhol otthagyva a nyomukat és óriási hatást gyakorolva a helyi primitív körülmények között élő népekre.
Nyelvi szempontból is elsőrendű fontosságúnak tartja a sumér nyelvet. Elmélete kialakításában óriási jelentősége van az orosz N. Sz. Trubeckoj areális nyelvkiegyenlítődési tézisének, ami lényegében azt jelenti, hogy a nyelvek nem egy meghatározott ősnyelvből fejlődnek ki, hanem ellenkezőleg több kisebb nyelv - szorosabb együttélésük alkalmával - egymáshoz hasonul, és a kevésbé fejlett a fejlettebbtől átvesz szavakat, sőt nyelvi szerkezeteket is. Ennek alapján maga a sumér nyelv is egy ilyen nyelvkiegyenlítődés során alakult ki. Ehhez hozzáveszi még az indogermanisztika legújabb elképzelését is, miszerint az indoeurópai nyelvcsalád korábban Kr.e. 6000-re datált kialakulását mára már Kr.e. 2000 környékére redukálták, illetve azt a számunkra is nagyon fontos tényt, hogy ugyanezek a nyelvészek az indoeurópai nyelvcsalád kialakulásának módját Trubeckoj elmélete alapján képzelik el, mégpedig úgy, hogy az az altáji, a szemita és a finnugor nyelvcsaládok, illetve egy eddig ismeretlen nyelv találkozása alkalmával areálisan egyenlítődött ki. Götz ebben az ismeretlen nyelvben a sumért látja.
Elméletével kapcsolatban néhány pontot érdemes kiemelni: először is azt állítja, hogy a jelenleg is elfogadott szoros nyelvcsaládfák képzete elfogadhatatlan, mert abban a korban, amikor ezeknek ki kellett volna alakulniuk, az emberek még nem élhettek a mai értelemben vett társadalmakban, hiszen a vadász-halász létfokon élő népesség népsűrűsége nem engedte volna meg ezt. Ilyen körülmények között a népsűrűség ugyanis csak 0,07-0,09 km²/fő lehetett, míg a sűrűbb népesség kialakulása egyértelműen a földművelés és az állattenyésztés elterjedésével következhetett be. Ennek értelmében létjogosultságát veszti az ún. uráli, finnugor és ugor alapnyelv tézise, ami lényegében eddig is csak az ún. csillagos (vagyis kikövetkeztetett, de a valóságban nem létező) szavakból állt. Ehhez jön még az a lehetetlenség is, hogy a mi ún. legközelebbi nyelvrokonaik, a vogulok és az osztjákok genetikai rokonságban álljanak velünk, hiszen míg azok egyértelműen a mongoloid rasszba tartoznak, addig mi az europid-turanoid típust képviseljük.
A finnugor nyelvcsalád nyelveinek kialakulására viszont felállít egy nagyon érdekes elméletet: szerinte a magyar nyelv volt az, ami ezeknél a nyelveknél elindította azt az areális nyelvkiegyenlítődési folyamatot, melynek végeredményeként létrejöttek azok. A magyar nyelv kialakulásánál viszont szerinte a sumér nyelvnek volt óriási szerepe.
Megjegyezném, hogy nála sokkal radikálisabb elképzelés is létezik: Badiny Jós Ferenc pl. odáig megy, hogy magyar-sumér nyelvazonosságról beszél, ahol a sumérokat mahgarnak nevezi, azt állítva, hogy a sumérok így nevezték magukat.
E rövid összefoglalásban lehetetlenség kitérni a könyv összes részletére, hiszen az 1100-1200 oldalt ölel fel, de aki érdeklődik a magyarság eredete és őstörténete iránt, annak ajánlanám, mint alapművet. Götz - alapos elemzései mellett - igazán olvasmányos, közvetlen, sőt humoros, néhol szarkasztikus stílusát is élvezni fogja mindenki, aki rászánja az időt. Higgyék el nekem, megéri!
Bencsik Éva