A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)



Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
  • TDantes
    #4315
    Nézzük meg a régi krónikákat mit írnak. Mennyire megbízhatóak.

    Kézai Simon szerint:,,Midőn Német- és Olaszországon a sváb Ottó, Francziaországon Lajos király, Lothár fia, uralkodott, Görögországot pedig Antonius Durus, Theodorus fia, kormányozta, Jézus Krisztus születésének nyolczszázhetvenkettedik esztendejében jővén be ismét a húnok vagy magyarok Pannoniába,"

    Egyszerű ez. 872. Német és itáliai király Ottó, Francia király Lothar fia Lajos, Biczánci császár Antonius Durus, Theodorus fia.

    Csakhogy. 872-ben II. Német Lajos uralkodik a németek felett.

    Ottó van három is.

    I. Ottó:936-973
    II. Ottó:961-983
    II. Ottó:983-996

    Franciáknál: II. Kopasz károly uralkodik, Jámbor Lajos fia. 840-877ig

    Van egy Lothar(954-986) fia Lajos király, V. Lajos, de ő 986-987-ig uralkodott.

    Kézai rossz királyokat és rossz időpontot ad meg, bár létező személyekről van szó, hogy melyik Ottóra gondolhat, bizonyára III. Ottóra.

    Nézzük Bizáncot.

    Van két Theodosuis-unk.

    egyikőjük 401-450-ig uralkodott.

    III. Theodósius 715-717

    Antonius Durus viszont nem szerepel egyáltalán.

    872-ben I. Basileosz uralkodik, au ő fiát Alexander-nek hívják( III. Alexander 912-913)

    Nézzük III. Ottó idejében

    II. Baszileosz 976-1025 Neki gyermeke nincs, ő pedig II. Romanosz fia.

    Ez nagyon nem stimmel.

    De nézzünk mást. Mit ír másról.
    István királynál nem említ korona küldést.

    I. Szent Lászlóról mindössze ennyit ír:
    "Gyeics után pedig uralkodék László harmincz esztendeig és három hónapig: Váradon nyugszik. Ennek idejében tehát a magyarok nagy ellenségeit, a besenyőket, kik Magyarország rablása után megfutottak, Erdély-ben, Kerlés nevezetű hegynél elérik, s László király és a magyarok úgy meggyőzik, hogy, a mint mondják, egy sem maradt életben közzűlök."

    IV. Béla:
    "Ez után uralkodott fia Béla, ki a minorita barátoknál Esztergomban van eltemetve. Ennek idejében a mongolok vagy tatárok három oldalról beütnek Magyarországba ötszázezer fegyveressel, ezen kivűl lévén még negyvenezerig való századosuk és tizedesök; kikkel a nevezett király a Sajónál szembe szállván, a mongolok legyőzik, Urunk születésének ezerkétszáznegyvenegyedik esztendejében; hol az ország csak nem egész katonasága tönkre jutott, maga Béla előlök a tengermellékre szaladván. S miután a tengermellékről visszatért, Fridrik austriai herczeg haddal támada rá, kit Bécs-Ujhely előtt a magyarok láncsával mellbe szúrva elvesztének."

    Semmi táltosok meg semmi hat ujj.

    Nézzük Anonymust

    Azt írja, Álmos magyarország első vezére. Magyarok eredeti lakhelye Dentü-mogyer. Álmos Ügyek fia.
    Kézia szerint Álmos Előd fia!
    Anonymus szerint:"Előd, Szabolcs apja, kitől a Csák-nemzetség származik"

    Anonymus szerint 881-ben elindulnak Szcítia földjéről nyugatra. Kézai szerint ekkor már rég itt voltak a a magyarok...ő 872-őt ír a honfogalásra!


    881 után Oleg nevű ember a kijevi nagyfejedelem, őt nem említi Anonymust, de a kijevi harcokat igen, valamint a kun vezéreket.
    Oleg, egy régi szláv krónika szerint legyőzte a kazárokat. Mivel a magyarok legalább szövetségben voltak a kazárokkal...ebben van valami.

    Anonymus szerint Hung váráról kapja a magyar nép a nevét.


    Álmos haláláról sorsáról egyikőjük sem ír semmit!


    Kézai a kalandozásoknál említ egy Károly császárt.
    Nos, ez II. Kopasz Károly(875-877), vagy III. Kövér Károly?(881-887)

    Anonymus is említ egy Ottó királyt.
    Ez I. Ottó kell legyen, aki harcol a magyarokkal.
    Anonymus szintén megemlíti Lothar királyt, kinek országát feldúlják a magyarok.

    A Képes Krónika is Kézia megegyeznek a vezéreket illetően. (például a korona küldésről sem tud egyikőjük sem!)

    Álmosről annyit ír, megölték és nem léphetett be Pannóniába.

    Viszont a Krónika emleget egy Kondrádot...akit lehet ügye megöl...nos ő viszont 811-918 ig uralkodik. Viszont ausburgi csata 955-ben történik!

    Nos, IV. Bélánál a Képes Krónika sem említ semmilyen hat ujjat vagy táltos dolgot.

    Na de. Mi ennek az értelme?
    Az hogy a krónikások sokszor tévednek. Neveket, évszámokat, helyeket uralkodókat cserélnek fel.
    Nem lehet kritika nélkül szó szerint elfogadni ezeket a krónikákat.
    Ráadásul van hogy egymásnak is ellent mondanak. Ilyenkor mégis mi van?

    Az nem úgy megy ám, hogy kirahadjuk a nekünk tetsző részt belőle, ami meg nem illik az elméletünköz azzal nem foglalkozunk.

    Ha pusztán ezt a három krónikát néznénk ezek alapján a következőket nem lehet eldönteni:
    -mikor volt honfoglalás
    -mi történt Álmossal
    -Honnan jött a korona
    -ki volt a hét vezér
    -mely európai uralkodókkal kerültek szembe a magyarok

    Pedig ezek lényeges kérdések.Nem úgy kell ám ehhez hozzáállni ,hogy egy blog-on, egy youtube-os videóban, valami amatőr alak kijelent valamit...
    A régi krónikák hozzáférhetők.Össze lehet ezeket hasonlítani, meg lehet nézni mit mondanak a külföldi történet írók. Például, a magyar krónikások egész más számokat írnak a magyar sereg létszámáról. Miközben tudjuk, az 2 tümen volt. Azaz 20 ezer ember, korabeli arab források támasztják alá.
    Ezeket mind meg kell nézni, és aztán összehasonlítani hogy lehetséges-e az a szép elmélet, vagy sem.

    Az nem elfogadható módszer, hogy amit az MTA mond kapásból lendületből utálkozva köpdösve elvetünk.

    A lényeg az, hogy nem lehet mindent csak úgy elfogadni, forrás kritikával kell élni, ellenőrizni minden adatot.

    Ráadásul ezek bárki számára hozzáférhetőek.