A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
#409
A finnugor nyelvrokonság és őshazaelmélet kritikái
Az alternatív nyelvrokonság-elméletek hívei elsősorban a magyar nyelv és a többi finnugor nyelv közötti rokonság mértékét kérdőjelezik meg. Az alternatív kutatók többsége szerint a finnugor-magyar nyelvi kapcsolatok tagadhatatlanok, de ez nem zárja ki a más nyelvekkel való rokonságot, és a kapcsolat magyarázata, oka, iránya nem tisztázott, mint ahogy a magyar nyelv egyéb nyelvekhez való viszonya sem eléggé föltárt.
Az alternatív vélemények szerint a finnugrisztika aluldeterminál, nem veszi figyelembe a magyarnak a más nyelvekkel való kapcsolatát.
A finnugor őshaza elmélete elsősorban a régészeti adatokkal vagy inkább ezek nemlétével vagy különféle értelmezéseivel egyeztethető össze nehezen. Egyes régészek szerint pedig az adatok alapján a nép finnugorságának elmélete egyenesen cáfolható, vagy legalábbis valószínűtlen, és ebből (a nyelvtudományi szempontoktól függetlenül) a nyelvrokonság valószínűtlen voltára is következtetnek. László Gyula a finnugor őshaza helyett az Eurázsia nagy területein elterjedt ősi közvetítő nyelvet feltételez, amelyből számos szó és nyelvi elem került az egymással eredetileg semmilyen rokonságban nem álló, legkülönbözőbb népcsoportok nyelvébe.
A finnugor őshaza elméletével szemben a másik gyakori logikus ellenvetés, hogy a magyar népi kultúra, magyar mitológia, magyar népmesék, magyar népzene, magyar népművészet elemeinek egy része gyakran nem finnugor kapcsolatokra utal.
Számos olyan leleten található rovásírás (lásd például "szeged-nagyszéksósi" lelet), minek korát honfoglalás kora előtti időre datálják, mégis egyértelműen, érthetően megfejthető magyarul, a rovásírás nyelvtani szabályai szerint.
Válasz a bírálatokra
Az alternatív nyelvrokonság- és eredetelméletek képviselőinek bírálataival szemben a finnugristák csak kivételes esetekben védekeznek. Értékelhető vita nem alakult ki a finnugrista fél részéről, mivel nem hajlandóak figyelembe venni a bizonyítékokat, amit az ellenző fél felhoz, legfeljebb egy-két hibára alapozva fogalmazzák meg véleményüket. Az elméletek részleteibe merülő cáfolat nem olvasható tőlük. Szerintük ezek az elméletek a 19. század második felének magyarországi romantikus-nacionalista elképzeléseiből és azok 20. század eleji, soviniszta politikai ideológiától átszőtt változataiból (turanizmus) merítenek, és nem mutatják a 20. század második felének tudományos paradigmái által megkövetelt legalapvetőbb jegyeket sem, hanem – jobb esetben – a nyelvtörténet kialakulását megelőző tudománytörténeti fázisok egyes elképzeléseihez nyúlnak vissza, beskatulyázva ezzel az összes nekik ellentmondó tudóst. Nem csak arról van szó szerintük, hogy a finnugor nyelvtudomány kutatási elveihez és módszertanához nem illeszkednek, hanem sokkal többről – egyáltalán nem illeszthetők bele a modern (a 20. század második felére jellemző) euro-amerikai tudományos gondolkodás világába. Az alternatív kutatók kijelentéseinek értelmezési nehézségei, az adatok szelektív kezelése (ami egyébiránt a másik félre is vonatkozik), a tudományos kutatásmódszertan hiánya inkoherens, egymásnak is ellentmondó, ám a finnugor nyelvtudományt, annak képviselőit és eredményeit lekicsinylő nézeteket eredményez. Ezeket az elképzeléseket a történész inkább a közelmúlt és a ma társadalompszichológiai folyamataihoz, semmint a magyar őstörténethez kapcsolja, jelentősséggel az utóbbi tekintetében nem bírnak.
(wikipedia)
"Mind nyelvészetileg, mind régészetileg, mind a DNS-vizsgálatok, mind pedig az írott források alapján határozottan elvethető a hivatalosnak tekintett finnugor származás-elmélet, valamint az un. örökös vándorlás tudománytalan és primitív teóriája. A magyar nyelvet beszélő népek számos népelnevezés alatt szerepelnek a forrásokban: szavárd (szabír), hunugur, türk, badzsgirt (baskír), kazár, madzsar, magyar, hungar. S ez az egykor jelentős lélekszámú nép Közép-Ázsia és a Kaukázus térségéből települt át a Kárpát-medencébe, több hullámban, ám nem idegen jövevényként, hanem az itt élők között található ősrokonok testvérnépeként.
Ez a körülmény teszi érthetővé a székely-kérdést, a kárpát-medencei honalapítás alapvetően békés jellegét, de azt a rendkívül éles ellenérzést is, amelyet Európa népei éreznek a magyarokkal szemben. Az új magyar őstörténet politikai és nemzetstratégiai kérdés is, kivált a legújabb Európa új korszakában és megváltozott viszonyai között."
forrás: (Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!)
Marácz László - A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból
TDantes, én továbbra is azt érzem, hogy kőbe vésett tényként kezeled azt, amit megtanultál. Te is beismered, hogy kevert nép vagyunk (de genetikailag ha jól értem, mindenkivel kimutatnak rokonságot csak a finnekkel nem), hogy nem ismerjük a sumér, hun meg nemtudommilyen nyelveket.
"Nem baj különben, azért győzködöm őket. Hátha be téved olyan is, aki hajlandó az értelmes vita, vagy hátha lesz olyan akinek a sumér koponyáján áthatol némi ész. "
Pontosítva, hátha bejön valaki olyan is, aki hajlandó a te általad képviselt (habár több helyen megcáfolható és nem logikus) álláspontot elfogadni. Holott te sem vagy történész, nyelvész, és régész sem, jól mondom? Képtelen lennél elismerni akkor is a tévedésed, ha az orrod előtt lennének a bizonyítékok (talán ott is vannak), mindenbe bele lehet magyarázni hülyeséget. Csak nehogy kiderüljön, az egész elmélet hibás (végülis csak a genetikai, régészeti, és egyéb dolgok mondanak teljesen ellent, mint pl. mondák, néprajz).